A terv szerint készítik elő a beavatkozásokat a Duna vízállásának emelésére Paksnál
A kormány szerdán arról döntött, hogy a Duna tartósan alacsony vízállása miatt két módszerrel is beavatkozik a Paksi Atomerőmű működéséhez szükséges hűtővíz biztosítására. A munkák azonnal elkezdődtek – számolt be a kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök.
Jelenleg két turbinával, 500 megawattos teljesítménnyel üzemel a Paksi Atomerőmű, de az előrejelzések szerint a Duna ismét apadásnak indult, ezért is időszerű gyors megoldásokat találni az energiatermeléshez szükséges vízszint biztosítására. A kormány szerdai ülésén arról döntött, hogy az erőmű hideg- és melegvizes csatornája között a folyó medrét keresztező fenékküszöböt építenek hosszútávú megoldásként, illetve előkészítik két 80 méteres bárka elsüllyesztését, ha gyorsabb beavatkozást igényelne a helyzet.
A kormánydöntés megjelenése után azonnal megkezdődtek a munkák – számolt be a kormányfő csütörtökön Kádár Pál, a Védelmi Igazgatósági Hivatal főigazgatója, Gacsályi József, Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató helyettes és Szondi Vanda kormányszóvivő társaságában. A Duna bal parti szakaszán a honvédség dolgozik, a jobb parti, erőművi oldalon a kijelölt vállalkozók a vízüggyel együtt dolgoznak. Kialakították a felvonulási területeket, a szállítási útvonalakat, a beépítendő kő tárolóhelyét. A jobboldali részre már meg is érkezett az első szállítmány kő.
A kormányfő megköszönte, hogy a rendkívüli helyzetben sok kis- és nagyvállalkozó felhívás nélkül tett felajánlást alapanyagra vagy technológiára. Két óriáscéget név szerint is megemlített: a KÉSZ Zrt. és a Strabag Zrt. ingyen és bérmentve kínált fel alapanyagot és szolgáltatást. A további felajánlásokat a duna@vih.gov.hu várja a kormány.
A részletekről szólva a miniszterelnök elmondta, hogy a fenékküszöbhöz mintegy 145 ezer köbméter kőre lesz szükség. Az első 35 ezer köbméterből elkészítik azt a keresztirányú kőbordát, amely már érdemben megemeli a vízszintet Paksnál, utána további 110 ezer köbméter kővel megerősítik a medret, és védik az építményt attól, hogy a Duna alámossa. Dunaszentbenedek felől szárazföldi munkagépekkel fektetik a geotextíliát és a kőalapot, a paksi mélyebb oldalon uszályokkal és pontonokról dolgoznak a kivitelezők.
A gyors beavatkozásra lehetőséget adó két bárka már a helyére került. Ezek 80 méter hosszú, 10 méter széles és 3 méter magas szerkezetek. Készül a rögzítésükhöz szükséges cölöprendszer, és a közelükbe vízmérőket telepítenek, hogy pontosan követni lehessen a vízszint változását. Pénteken döntenek arról, hogy szükséges lesz-e a bárkák elsüllyesztésére a vízszint emelése érdekében. Ha igen, akkor a tartályok elárasztásával engedik a meder aljára a vízi járműveket.
A miniszterelnök azzal indokolta a kiválasztott megoldásokat, hogy a Duna vízszintjét közvetlenül az erőmű vízkivételi térségében emelik meg. A számításokat nagyon alacsony és magas vízállásnál is elvégezték, és arra jutottak, hogy a fenékküszöb és a bárkák egy árvíz esetén legfeljebb 1-2 centiméterrel alakítanak ki magasabb vízállást, mint ami nélkülük lenne. A fenékküszöb csak a folyó apadása idején emeli meg a vízszintet, középvíznél vagy áradásnál nincs jelentős hatása, miközben biztosítja a biológiai átjárhatóságot.
A kormányfő megismételte, hogy a beruházás becsült költsége bruttó 6,1 milliárd forint.