Navracsics Tibor hangsúlyozta: az újszerű, közigazgatási határokon átívelő fejlesztések hatékonyabbak és jobban illeszkednek a hétköznapokhoz.
Emlékeztetett: az 1996-ban megalkotott területfejlesztési törvény kiegészült az új, térségekre alapozott területfejlesztési politikával.
Szavai szerint e folyamat egyik állomása a kulturális hálózatépítési konferencia, amelyen egyebek mellett a három vármegye és öt járás területén fekvő Marcal-völgye fejlesztése került napirendre a Táj-Kapocs Alapítvánnyal együttműködve.
A miniszter szólt arról, hogy 2026-ig több, a hátrányos térségek felzárkózását segítő "belső periféria programot" indítanak. Emellett a nagy és közepes városok, valamint az azokhoz tartozó térségek fejlődését segítő várostérségi program is indul.
Elkészült a dél-dunántúli nagytérség fejlesztését célzó program és most készül az, amely a dél-alföldi fejlesztéseket foglalja össze - tette hozzá.
Mayer Gábor területfejlesztési államtitkár arról beszélt: bár számos térségben növekszik a GDP, egyes, a térségen belüli kisebb járások, települések mégis lemaradnak, így jelentős területi különbségek alakulnak ki.
Mivel a hagyományos területfejlesztési programok nem kellően hatékonyak, ezért célirányos, egyedi igényeket figyelembe vevő területfejlesztésre van szükség - tette hozzá.
Elmondta, ma már nem lehet a fejletlenebb keleti és a fejlettebb nyugati területekről beszélni, ezzel szemben a fejlett városok vonzáskörzetében gazdasági pólusok alakultak ki, a fejletlenebb térségek pedig ezeken kívül esnek.
A fejlődésből kimaradó területek közé sorolta például a Marcal-völgyét, a sárbogárdi, az oroszlányi és kisbéri járást, amelyekkel célirányosan kell foglalkozni.
Oszkai Réka, a Táj-Kapocs Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy a decemberben létrejött alapítvány egyebek mellett a kultúra- és a közösségépítés terén kíván eredményeket elérni területfejlesztési tevékenységével a Marcal-völgyében.