A kétnapos szimpóziumot az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége keretében rendezik meg. Rácz András emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács Táj Egyezménye Magyarországon 2008-ban lépett hatályba, a magyar Nemzeti Tájstratégiát pedig 2017-ben fogadta el hazánk. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy azóta számos előremutató eredmény született például a téradatok, a nyilvántartások fejlesztése és a szemléletformálás terén. Elkészült Magyarország Ökoszisztéma Alaptérképe, amely új dimenziókat nyithat meg a táj védelme, kezelése és tervezése terén, hiszen részletes hátteret biztosít az ökoszisztémák állapotának értékeléséhez, minőségi és mennyiségi becsléséhez.

Az államtitkár beszédében beszámolt arról is, hogy lezárult az országos kutatás a magyarországi tájak karakteréről. Ennek célja az volt, hogy megfoghatóvá tegye tájaink jellegzetes arculatát, és ezáltal segítsen megőrizni kedvező karakterét a beavatkozások során is. Idén a tájpolitikák fontosságára hívja fel a figyelmet a Táj Nemzetközi Napja. Rácz András úgy fogalmazott: fontos, hogy minél szélesebb körben megismerjék a tájkutatások eredményeit, a táj karakterének változásait, hiszen a bennünket körülvevő környezet meghatározza életminőségünket és az identitásunkat is.

A környezetügy és azon belül is az európai tájvédelem, valamint az élőhelyek megóvása kiemelt hangsúlyt kapott az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége alatt – erről a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára beszélt köszöntőjében. Sztáray Péter hozzátette: a soros elnökség alatt úgy alakították ki a környezetre fókuszáló programokat, hogy azok előmozdítsák a társadalmi és az egyéni felelősségvállalást. Az államtitkár hangsúlyozta: a táj az életminőségünk egyik meghatározó eleme, amely tükrözi az emberi beavatkozásokat és a döntéseket.