Orbán Viktor hangsúlyozta: a sikeres gazdaságpolitika két feltétele - a helyzetet kezelni képes pénzügyi tárca és gazdasági minisztérium, valamint a gazdaságpolitika bázisát adó, a kormánnyal jól együttműködő kamarai háttér - adott, ezért optimista az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően. A miniszterelnök feladata pedig az, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű, józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el.
A kormányfő négy ilyen tételt nevezett meg, ami fölött "őrködnie" kell. Az első, "egyszerű paraszti bölcsességnek" azt nevezte: mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak, a második, hogy mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk, a harmadik szempont, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni, a negyedik tétel pedig az, hogy mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha mások keresnek rajtunk.
Hozzáfűzte: 2020-ig a dolgok "egy elég világos, egyenes, sikeres, emelkedő pályán haladtak", de akkor "beesett" a járvány és az orosz-ukrán háború. 2020 és 2024 között "visszakapcsolásos" éveket élt meg az ország, most arra lát esélyt, hogy 2024-ben feljebb tud kapcsolni. A kormányfő szerint a 2020 és 2024 közötti időszakot a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte, ennek pedig az az oka, hogy hagyták, hogy az emberek és a vállalkozók is keressenek. Másik okként azt jelölte meg, hogy a kormány "a Nyugatot majmoló, utánzó gazdaságpolitikát primitív képletre lefordító" megközelítés helyett teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett gondolkodni. Miközben a Nyugat megbotlott, az ország gazdasági kapcsolatrendszerének keleti lába továbbra is virágzott - mondta.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy jelenleg a magyar beruházók a negyedik helyen állnak saját országukban, ami megbecsülendő, mert mélyről indultak és ez egy javulási folyamat időközi állomása. A kormányfő azt mondta, felgyorsult a világ gazdasági és politikai térképének átszabása, és a világ nyugati és nem nyugati része homlokegyenest eltérő módon ítél meg mindent. Példaként említette az orosz-ukrán háborút, amelybe szerinte a magyarokat kivéve Nyugat beleugrott, a világ összes többi része viszont nem akar elköteleződni, vagy oroszpárti álláspontot képvisel. Közölte, nem mindegy, hogy a vita hogyan zárul: az egyik lehetőség, amelynek erős szószólói vannak Nyugat-Európában, az a decoupling, vagyis hogy a Nyugat válassza le magát a világgazdaság többi részéről és azt próbálja megvédeni, mert a Kelettel ráváró verseny azzal fenyeget, hogy elveszíti a saját maga uralta területeket, akár belső piacait is.
Ha együttműködés van, kereskedelem, akkor Magyarország két világ között van, egy olyan országként, ahol mind a két világ megtalálja saját lehetőségét - magyarázta, hozzátéve: a magyar gazdaságpolitika "arra fogad", hogy sikerül fenntartani a két világ közötti állapotot. Világos, hogy Magyarország a Nyugat része, de nem választja le magát a világ keleti részéről sem. Az ország tagja a Türk Tanácsnak, együttműködik Kínával, az oroszokkal való gazdasági együttműködést sem akarja feladni, csak azokban az esetekben, ahol ezt az európai szankciók kizárják – mondta.
Felidézte, a magyarok ösztönei jól működtek, mert a háború kitörése előtt 3-4 évvel Magyarország megkezdte a magyar hadiipar történelmileg példátlan mértékű felépítését és fejlesztését. Ezért mindenki előtt vagyunk 2-3 esztendővel. A politika néha az intuíciók világa, nem csak a törvényszerűségeké, ez a zöld átállásra is igaz és a védelmi ipar fejlesztésére is – vélekedett Orbán Viktor.
Megosztom