A nemzetközi rangsorokban olyan neves egyetemekkel versenyeznek a magyar intézmények, mint az MIT, a Yale vagy az Oxford.

A megújult magyar felsőoktatás a nemzetközi élvonalban van: a legfrissebb, 2025-ös Academic Ranking of World Universities (ARWU) alapján ismét négy magyar egyetem szerepel a rangsorban – a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem (SE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). 2022-höz képest mindegyik egyetem előrelépett a rangsorokban, sőt a Szegedi Tudományegyetem 300 helyet javított az elmúlt években a pozícióján. A legjobb eredményt is a Szegedi Tudományegyetem érte el, a 401-500. helyezésével. A magyarok között második az ELTE lett az 501-600. kategóriában, a bronzérmet a Semmelweis Egyetem a 601-700. sávban kapta, míg a BME a 801-900. helyen szerepel.

Míg a Shanghai Ranking Academic Ranking of World Universities rangsora jellemzően a nagy egyetemeket pozícionálja erősebben, mivel összesített értékek alapján rangsorol, addig a Times Higher Education (THE) és Quacquarelli Symonds (QS) rangsorok az egyetemek méretével arányosítanak és így követik nyomon a világ legjobb egyetemeinek a teljesítményét. Ezen rangsorok alapján megállapítható, hogy a magyar egyetemek versenyképessége erős, hiszen a világ legjobb 5%-ában évek óta 12 egyetemünk stabilan képviselteti magát, 3 magyar egyetem a világ legjobb 2%-ához tartozik, míg van magyar egyetem a világ legjobb 1%-ában.

„Büszkék vagyunk a versenyképes magyar egyeteminkre, amiért nemcsak stabilan őrzik helyüket a világ elitjében, hanem az elmúlt években jelentős előrelépéseket is tettek a Brüsszelből érkező ellenszél ellenére is. Célunk, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között és legyenek magyar egyetemek Európa legjobb 100 egyeteme között.” – jegyezte meg Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.

(MTI)