2010 óta eddig 13 alkalommal kérte ki a kormány a magyarok véleményét nemzeti konzultációk formájában, többek között az az alkotmányozásban, a járvánnyal kapcsolatos kérdésekben, a Brüsszeli érdekképviseletben, a nemzeti szuverenitás kérdéseiben, a Soros-hálózat beavatkozását visszahárító lépéseknél. A nemzeti konzultációk így hozzájárultak ahhoz, hogy a jelentős döntéseknél egyetértési pontok jöjjenek létre a kormány és a magyar állampolgárok között. A nemzeti konzultációk így nemzeti szuverenitás erejét is adják a Brüsszel és a baloldal által indított Magyarország elleni támadásoknál is.

Az elmúlt években tizenegy olyan nemzeti konzultációra került sor, amelynek keretében válaszlevéllel ellátott, feleletválasztós kérdéseket tartalmazó postai küldeményeket kaptak az állampolgárok, két alkalommal pedig kizárólag interneten zajlott a konzultáció.

2011-ben két konzultáció is zajlott (Alaptörvényről szóló konzultáció; Szociális konzultáció), 2012-ben pedig egy konzultációra került sor (Gazdasági konzultáció). Ezeket követte 2015-ben a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében folytatott nemzeti konzultáció, melynek során a választópolgárok első alkalommal interneten is válaszolhattak a kérdésekre.

2016-ban egy kizárólag interneten kitölthető konzultáció zajlott a magyar internet jövőjéről. 2017-ben szintén két konzultációra került sor, az egyik a tagállami és uniós jogkörökkel kapcsolatos vitákról, a másik a bevándorlással kapcsolatos nemzetközi tervekről szólt. 2018 novemberében pedig a családok védelméről szóló nemzeti konzultáció zajlott. 2020-ban és 2021-ben három (A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról; Konzultáció az újraindításról; A járvány utáni életről), a koronavírus járvánnyal kapcsolatos konzultációra is sor került, ezek közül az egyiket csak online lehetett kitölteni.

2022-ben az uniós kormányok közül a magyar kormány kérdezte meg először az állampolgárokat a brüsszeli szankciókról, amelyek a háborút nem állították meg, Európának viszont rendkívüli gazdasági nehézségeket okoztak. A legutóbbi konzultáció 2023 végén indult, témája pedig hazánk szuverenitásának védelme volt.

Az eddigi nemzeti konzultációk kitöltési számai

Kérdéskör

Konzultáció időpontja

Kitöltések száma

Az új Alkotmányról

2011. február – 2011. április

916 941

Szociális konzultáció

2011. május – 2011. június

1 143 308

Gazdasági konzultáció

2012. május – 2012. június

674 176

A magyar internet jövőjéről

2015. február – 2015. október

31 600
(csak online)

Bevándorlásról és terrorizmusról

2015. május – 2015. június

1 058 227

Állítsuk meg Brüsszelt (uniós és tagállami jogkörök)

2017. március – 2017. május

1 680 933

A Soros-tervről

2017. szeptember – 2017. november

2 356 811

A családok védelméről

2018. november – 2018. december

1 382 094

A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról

2020. június – 2020. szeptember

1 682 295

Konzultáció az újraindításról

2021. február – 2021. március

528 000
(csak online)

A járvány utáni életről

2021. június – 2021. augusztus

1 423 000

A szankciókról

2022. október – 2022. december

1 389 000

A szuverenitásunk védelméről

2023. november – 2024. január

1 545 628

Válaszok és következmények 

2011

Az új alkotmányról szóló nemzeti konzultáció keretében a kérdőívet visszaküldő állampolgárok kiálltak amellett, hogy az Alaptörvény a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekről is szóljon. Ma ez az alapelv az Alaptörvény legerősebb pillére.

A szociális konzultáció keretében a véleményt nyilvánító polgárok 86 százaléka kérte azt, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit, ez a rezsicsökkentés előfutára volt. Ugyanezen konzultáció keretében a véleményüket elküldők több mint kétharmada tette le a voksot amellett, hogy állami segítséget kell nyújtani a devizahiteleseknek. A kormány ezt követően számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére.

2012

A gazdasági konzultáció során az emberek kilenctizede mondta azt, hogy méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, a bankok és az emberek között. Ennek következményeként született meg a multinacionális nagyvállalatokat érintő adók rendszere, és a bankok elszámoltatásáról szóló törvény is. A gazdasági konzultáció keretében arról nyilatkoztak a válaszadók, hogy adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Ebből lett a Munkahelyvédelmi Akcióterv, amelynek keretében célzott járulékkedvezményt kaptak a vállalkozások.

2015

Az első bevándorlásról szóló nemzeti konzultációban a résztvevők 90 százaléka támogatta a bevándorlási szabályok szigorítását. A kérdőívet visszaküldők közel kilenctizede olyan szigorúbb szabályokat akart, amelyek alapján őrizetbe vehetők a magyar határt törvénytelenül átlépő bevándorlók.

2016

A magyar internet jövőjéről szóló konzultációban részt vevők akarata egyértelmű volt: a világháló legyen mindenki számára hozzáférhető és megfizethető, segítse az oktatást és a fiatalokat, és ne fenyegesse gyermekeink biztonságát. A résztvevők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az internethasználat elősegítéséhez szükség van adócsökkentésre. A konzultáció eredményét is figyelembe véve döntött úgy a kormány, hogy 2017 januárjától 27-ről 18 százalékra csökkenti az internethasználat általános forgalmi adóját. Ez a felhasználók mellett az internetes iparág szereplőinek is kedvező volt, hiszen a döntés növelte a beruházási és a vállalkozási kedvet, valamint javította Magyarország versenyképességét.

2017

A tagállami és uniós jogkörökkel kapcsolatos konzultációban a véleményüket elmondók egyöntetűen kiálltak amellett, hogy megvédjük a rezsicsökkentést. A konzultációban részt vevők szinte mindegyike azt akarta, hogy az illegális bevándorlókat felügyelet alatt tartsuk addig, amíg a hatóságok döntenek az ügyükben. A munkahelyteremtés kapcsán az emberek úgy foglaltak állást, hogy a magyar gazdaság jövőjéről továbbra is nekünk, magyaroknak kell döntenünk. Azok aránya is elsöprő volt, akik szerint a jövőben is ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy mi, magyarok dönthessünk az adórendszerünkről.

A bevándorlással kapcsolatos nemzetközi tervekről szóló konzultációban a véleményüket elmondók egyértelműen kiálltak amellett, hogy a határvédelmi kerítést ne lehessen elbontani, hogy nem lehet elfogadni a bevándorlók kötelező jelleggel történő szétosztását, ahogyan azt sem, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy a bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. Mindezek mellett a véleményüket elmondó állampolgárok döntő többsége szerint fel kell lépni az illegális bevándorlást szervezők és finanszírozók ellen is. A konzultáció mind a hét kérdése esetében 2,3 millió felett volt a bevándorlással kapcsolatos nemzetközi terveket elutasító válaszok száma.

2018

A családvédelmi konzultációban részt vevők által visszaküldött válaszok alapján elmondható, hogy Magyarország polgárai számára kiemelten fontos a családok helyzete, a gyermekvállalás kérdése és a népesedés ügye. Az eredmények alapján összességében nagy egyetértés volt abban, hogy bevándorlás helyett a gyermeket nevelő családok további célzott támogatására van szükség. A konzultáció eredményeit figyelembe véve indult el a 2019 nyarán a Családvédelmi Akcióterv.

2020-21

A koronavírusról szóló nemzeti konzultáció eredményei egyebek mellett azt mutatták meg, hogy az egyes korlátozó intézkedések közül a magyarok a legnagyobb arányban a maszkviselést támogatták, ezt 83 százalék jelölte meg. Ezt követte a rendezvények korlátozása (79 százalék) és az országhatárok lezárása (szintén 79 százalék). A távolságtartás elrendelését 78 százalék, a védekezéshez szükséges eszközök kiviteli korlátázását 64 százalék, az időseknek fenntartott védett idősávot pedig 62 százalék támogatta. Az ingyenes parkolást és az oktatási intézmények bezárását egyaránt 61 százalék támogatta. Végül a kijárási korlátozásnak 59 százalék volt a támogatottsága. A járvány elleni védekezés során minden esetben szakmai döntések születtek. Ezek az eredmények azonban jó támpontot adtak ahhoz, hogy a magyarok mely intézkedéseket támogatták a leginkább. Ez a szakemberek számára is jelentős segítséget jelentett akkor, amikor megtették javaslataikat. A konzultáció mindezeken túl egyértelmű egyetértési pontokat hozott létre számos kiemelt kérdésben.

Az újraindításról szóló online konzultációban kérdésként szerepelt, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket fokozatosan, lépésről lépésre vagy a járvány végén egy lépésben kell-e feloldani. Arról is megkérdeztük az embereket, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők kapjanak-e felmentést egyes intézkedések alól, valamint egyetértenek-e azzal, hogy a járvány elmúltáig csak azok a külföldiek léphessenek be Magyarország területére, akiket beoltottak vagy akiknek védettségi igazolványa van. A konzultáció erősítette a járvány elleni összefogást azzal, hogy egyetértési pontok jöttek létre ezekben a kérdésekben. A kormány az eredményeket is figyelembe véve készítette el Magyarország újraindítási tervét, amelynek egyes szakaszai a beadott oltások számához igazodott.

A járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációban a kérdések túlnyomó része gazdasági témájú volt, a kormány többek között a minimálbérről, a családi adóvisszatérítésről és a hitelmoratóriumról is kikérte a magyar emberek véleményét. Az eredmények alapján olyan döntések születtek, amelyek nagy és érezhető segítséget jelentettek több millió embernek.

2022

A szankciókról szóló nemzeti konzultációban a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó brüsszeli szankciókat. Azokat a szankciókat, amelyek a háborút nem állították meg, Európának viszont rendkívüli gazdasági nehézségeket okoztak. A magyarok elsöprő többséggel elutasították az olajszankciókat és a tervezett gázszankciókat, mint ahogy a nukleáris energiára vonatkozó korlátozásokat is. Az eredmények alapján egyértelmű nemet mondtak azokra a szankciókra is, amelyek az élelmiszerárak emelkedéséhez vezettek, vagy éppen az európai turizmusra raktak további terheket.

A szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáció eredményeinek összesítése alapján világosan látszott, hogy a magyar emberek kiálltak Magyarország szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életünket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettünk.

Ami a részvételi adatokat illeti, a 2011-es, Alaptörvényről szóló nemzeti konzultációban 917 ezren, a Szociális konzultációban 1 millió 143 ezren vettek részt. A 2012-es Gazdasági konzultáció során 674 ezer, míg a 2015-ös bevándorlási konzultáció során 1 millió 58 ezer válasz érkezett. A 2017-es, az uniós és tagállami jogkörökkel kapcsolatos vitákról szóló nemzeti konzultációban 1 millió 680 ezren, míg a bevándorlással kapcsolatos tervekről szóló konzultációban 2 millió 356 ezren vettek részt. Ez utóbbi így az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció volt. A családvédelmi konzultáció kérdőíveit 1 millió 382 ezren küldték vissza. A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról konzultációt több mint 1 millió 682 ezren, ezzel ez lett az eddigi második legsikeresebb konzultáció. A csak online kitölthető, újraindításról szóló konzultációt 528 ezren, a járvány utáni életről szólót pedig 1 millió 423 ezren töltötték ki. A szankciókról szóló 2022-es konzultációban 1 millió 389 ezren vettek részt. A legutóbbi, a szuverenitásunk védelméről szóló konzultációban pedig több mint 1 millió 545 ezren.

(kormany.hu)