Több, mint 800 fővel – köztük 250 magyar katonával - április 19. óta tart a Black Swan 2021. A többnemzeti különleges műveleti gyakorlat június 18-i zárónapjához közeledve tematikus nap keretében adtak számot megszerzett tudásukról a résztvevők. A légierős és különleges műveleti alegységeket felvonultató képességbemutató első fele a Duna fővárosi szakaszán zajlott, ahol a katonák egy ellenséges erők által védett hajót foglaltak el. A mozzanatot követően a delegáció tagjai – köztük Sándor Tamás vezérőrnaggyal, az MHP különleges műveleti szemlélőjével és Kilián Nándor vezérőrnaggyal, az MHP légierő haderőnemi szemlélőjével - az újdörögdi gyakorlótéren tekintették meg a gyakorlat egyik komplex feladatát.

A légi és különleges műveleti kötelék valóságos típuskavalkádot eredményezett: a légteret JAS-39 Gripen vadászgépek, Airbus H145M, Mi-24 és Mi-17 típusú helikopterek töltötték meg, a szárazföldön pedig HMMWV páncélozott terepjáró gépkocsik és Polaris MRZR-4 ultrakönnyű taktikai gépjárművek rohanták meg a gyakorlótér épületeit. A különleges műveleti katonák pillanatok alatt ártalmatlanították a falak mögött rejtőzködő túszejtőket, foglyaikat pedig biztonságban kimenekítették a területről.

A rendkívül látványos mozzanatokat követően Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszédében felidézte a magyar különleges műveleti képesség kezdeteit. Mint fogalmazott: „a Magyar Honvédség 2005-ben kezdte meg ennek a képességnek a kialakítását, megalkotását, majd 2018-ban a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elindításával egyidejűleg azt mondtuk, hogy Magyarországnak egy erős, ütőképes Magyar Honvédségre van szüksége, ahol a katonák jól felkészítettek, jól kiképzettek, hazájuk iránt elkötelezettek, lojálisak és a 21. századbeli technikai eszközökkel vannak felszerelve”. A honvédelmi tárca vezetője szólt a Magyarországon létrejövő Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokságról is, amely kapcsán kiemelte, hogy egy, a NATO szintjén is hiányzó képességnek ad otthont hazánk.

A közelmúltban tartott brüsszeli NATO-csúcsot említve Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy a találkozón többször is elhangzott: a szövetségnek nemzeti ellenálló képességre van szüksége. „Magyarország ezt kezdte el fejleszteni 2018-ban és egyre nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani arra, hogy a hazai, a nemzeti ellenálló képességet minél magasabb szintre emeljük, hiszen ez adja Magyarország biztonságát, és ez adja a NATO-nak is azt az együttes képességfejlesztését, amelyre napjainkban szükség van” – mondta.

A légierős és különleges műveleti alakulatokat felvonultató képességbemutatót látva Benkő Tibor úgy fogalmazott: „a katonáink felkészültek, a végrehajtó állomány precízen, pontosan, gyorsan tudja a feladatát elvégezni, a parancsnoki állomány szervezetten irányítja a kötelékeket. Hozzátette: nem titkolt cél, hogy egyre több fiatalt megszólítsanak, amelyhez szükség van a most is bizonyító modern, 21. század technikai eszközeire építő Magyar Honvédségre is.”

Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy örömmel jegyezte meg: a magyar katonák ezúttal sem okoztak csalódást. „Engem nem leptek meg. Bízom a magyar katonában, hogy ami tőle elvárható, azt mindig maximális szinten igyekszik végrehajtani. Jól látható, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot a magyar katona valós képességgel, valós tartalommal tölti meg” - hangsúlyozta a Magyar Honvédség parancsnoka. Hozzátette, hogy a katonák azt is bizonyították, hogy az Irakban és Afganisztánban szerzett valós tapasztalatokat bárhol és bármilyen körülmények között képesek alkalmazni.