Kásler Miklós közölte, hogy az adatbázisban szereplő mintegy 682 ezer digitalizált karton az 1941 és 1956 között a Szovjetunióba hurcolt magyar emberek adatait tartalmazza.

Kiemelte, a kommunista diktatúra több mint négy évtizeden keresztül tartotta rettegésben a magyarságot. A 21. századból, a mai szabad, demokratikus körülmények között nehéz elképzelni, milyen volt, amikor "éjszaka jött az emberért a fekete autó", amikor indok nélkül évekre internálhattak vagy bebörtönözhettek bárkit, amikor ártatlan embereket kínoztak és gyilkoltak meg - mondta a miniszter.

Emlékeztetett arra, hogy február 25-én minden évben a kommunizmus áldozataira emlékezünk, ugyanis 1947-ben ezen a napon tartóztatták le - "minden törvényt megszegve" - Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, aki "látva a hazájára leskelődő veszélyt következetesen kiállt a kommunisták ténykedése ellen".

Kovács Bélát a Szovjetunióba hurcolták, ahol ekkor már több százezer honfitársunk sínylődött kényszermunkatáborokban - mondta Kásler Miklós, hozzátéve: ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége ártatlanul került a Gulagra és több százezren soha nem tértek vissza.

A miniszter hangsúlyozta, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyarság az őt ért tragédiák ellenére soha nem adta fel. Talpra tudtunk állni Trianon után, újjá tudtuk építeni az országot a második világháború pusztítását követően. '56-ban fegyvert fogtunk az elnyomás ellen, a szabadságért, és bár a szovjet csapatok vérbe fojtották harcunkat, nem adtuk fel, és harminc évvel később véghez tudtuk vinni a rendszerváltást" - fogalmazott.

Kásler Miklós kijelentette: erős nemzeti identitásunknak, hagyományainknak, elszántságunknak, kitartásuknak köszönhetően át tudtuk vészelni ezeket a sorscsapásokat, és a magyarság ma is a Kárpát-medence "legnépesebb és legerősebb nemzete".

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, a kommunizmus áldozatainak emléknapján azokra emlékezünk, akiket a vörös diktatúra fosztott meg az emberhez méltó élet reményétől is. A kommunista diktatúra olyan totális hatalomra törekedett, amely nem elégedett meg csupán a test feletti hatalommal, hanem a lelkek, az emberi szellem felett is át akarta venni az uralmat - mondta.

Kitért arra, hogy a második világháború alatt szovjet hadifogságba kerültekről, az elhurcolt civilekről, a "málenkij robotra kényszerítettekről" tilos volt beszélni a diktatúra évtizedeiben. A hatalom mindent megtett annak érdekében, hogy az áldozatok emlékét kitöröljék a nemzeti, sőt a hozzátartozói emlékezetből is - mutatott rá.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója azt mondta, ilyen jellegű információátadásra, mint amilyen az adatbázis átvétele, a magyar levéltárügy történetében még nem volt példa. Az adatbázisban 681 955 karton szerepel, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan hány magyar embert takar, mert vannak ismétlődő kartonok - jegyezte meg.

Közölte, az adatok átvételét követő egy éven belül sikerült hozzáférhetővé tenni azokat mindenki számára, ugyanis csütörtöktől elérhető az adatbázis egy online felületen.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások szervezetének elnöke arról beszélt, hogy a kutatásaik és a fellelhető iratok szerint több mint 800 ezer elhurcolt magyar állampolgárról tudni.

Az adatbázis a https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/szovjet-taborok-magyar-foglyai címen érhető el.

Az oldalon közöltek szerint a Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-ai megállapodása alapján került az utóbbiban őrzött, a II. világháború alatt és után a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, internált, illetve letartóztatott, majd a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek (katonák és civilek) úgynevezett nyilvántartó kartonjainak digitális másolata a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe.

Azt írták, 2019. december végéig csaknem 682 ezer nyilvántartó karton másolatát adták át, valamint elkészítettek egy orosz nyelvű, cirillbetűs adatbázist is, amely a nyilvántartó kartonokon szereplő, az egyes személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazza: a hadifogolyként nyilvántartottak vezeték- és keresztnevét, születési adatait, nemzetiségét, a fogságba esés helyét és idejét, a tábor elhagyásának okát és idejét, illetve ha az illető meghalt a hadifogolytáborban, akkor annak időpontját és okát is.