A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy világunk egy rendkívüli, kihívásokkal terhelt időszakhoz ért. A föld népessége növekszik, miközben további területek művelésbevonásával nehezen számolhatunk. A koronavírus-járvány már önmagában felforgatta a globális ellátási láncokat. Az új, bizonytalan helyzetet pedig tovább terheli az orosz-ukrán háború, mely nyomán infláció és drágulás tapasztalható az élet minden területén – tette hozzá. 

A tárcavezető kiemelte, az élelmezés biztonsága jelen helyzetben különösen felértékelődik - még akkor is, ha láthatóan sem Magyarországnak, sem Szerbiának nincs mitől tartania ezen a téren, hiszen mindkét ország a mezőgazdaság szempontjából kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Ezt a kedvező helyzetet tovább erősíti az a biztonsági háló, melyet az országaink közötti barátság biztosít. Kifejtette, hazánk és déli szomszédunk is egyidejűleg hozott meg olyan fontos biztonsági intézkedéseket, mint az élelmiszerárstop vagy az élelmiszeripari alapanyagok exportját szabályzó intézkedések. A rendkívüli világpiaci kereslet ellenére országainknak sikerült elkerülni a kivitel olyan mértékű hirtelen megugrását, amely veszélyeztette volna a belső ellátást.

Nagy István kitért arra is, hogy az élelmezésbiztonság mellett a külkereskedelmünk fokozását továbbra is kiemelten kezeli hazánk. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar agrárexport 2021-ben 10,7 százalékkal haladta meg a 2020. évi értéket. A mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növelése érdekében jelentős előrelépések történtek Magyarországon. Hangsúlyozta, a Magyar Kormány Megújuló vidék, megújuló agrárium programja minden eddiginél nagyobb nemzeti forrást biztosít a vidék megerősítésére, az élelmiszertermelés biztonságának értékteremtő erejének növelésére. A miniszter szerint komoly eredmény az is, hogy a Szávaszentdemeteren és Csenejen most megvalósult KITE logisztikai központok 50%-os magyar állami támogatásával közvetetten a szerbiai élelmiszertermelés biztonságához, modernizációjához is hozzá tudtunk járulni.