A közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének idei első közgyűlésén vett részt hangsúlyozta: nem lehet ma elszakítottan kezelni egymástól egy nagyvárost és a körülötte lévő településeket, amelyek ugyanúgy részt vesznek a nagyváros életében, mint a nagyváros lakói.
"A célunk az, hogy olyan fejlesztéspolitikai koncepciót alakítsunk ki, amelynek következtében a térségek együttesen fogalmazzák meg a fejlesztési célkitűzéseiket és együttesen kapnak ehhez segítséget a kormányzattól és a költségvetéstől is" - mondta.
Hangsúlyozta: a megyei jogú városok kulcsfontosságú szereplői az új fejlesztéspolitikának. Térségi kisugárzásuk alapján nem csak magáról a megyei jogú városról van szó, hanem a környező települések együtteséről is.
Rámutatott, hogy a megyei jogú városok vezetői felelősek azért is, hogy a környező településeken milyen az élet; milyen könnyen tudnak bejutni a városba az emberek, vagy találják meg a számításaikat a városban, vagy saját településeiken.
Ezért fontos, hogy a jövő területfejlesztési politikája ne a rivalizáláson, hanem az együttműködésen alapuljon" - szögezte le a miniszter.
Navracsics Tibor kitért arra is, hogy az európai uniós források felhasználásában is együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a lehető legjobban hasznosuljanak.
Hozzátette, a most záródó Modern Városok Program keretében a megyei jogú városok már eddig is jó példákat mutattak. Abban bízik, tette hozzá Navracsics Tibor, hogy "a térségi együttműködés időszaka" további lehetőségeket ad a gyorsabb ütemű fejlődésre. Az egymással összefüggő térségek "nagy halmazokat" alkotva az ország jelentős részének a fejlesztését is szolgálják - mondta.
A sajtótájékoztatón Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a településeknek jelentős károkat okozott, hogy késve érkeztek az uniós források. Rámutatott, hogy a legnagyobb probléma jelenleg a magas energiaár, ezért fontos, hogy függetlenítsék magukat a vásárolt energiától, amivel megelőzhetik intézmények bezárását.
Rámutatott, hogy a megújuló energiát előállító művek létrehozását szerették volna évekkel ezelőtt megkezdeni, amihez szükségesek lettek volna az uniós források. Ha ezeket megkapták volna, akkor már befejeződtek volna ezek a beruházások és nem érték volna a településeket "iszonyatos kárként" az orosz-ukrán háború hatásai, amelyek miatt, és - tette hozzá - az "elhibázott európai uniós szankciók" hatására 8-10 szeres energiaáremelkedéseket kellett elszenvedniük.