Feldman Zsolt hangsúlyozta: az agrárium az elmúlt időszakban nem csak hogy túlélte, átvészelte a nehezebb időszakot, de tanúbizonyságot tett ellenállóképességéről, sikeresen megküzdött az összes gazdasági kihívással. Véleménye szerint Magyarország a válságos időszakban sokat tanult, és sokat is tett a túlélésért. A gazdasági helyzetet előbb a koronavírus, most pedig a háború tette kiszámíthatatlanná, így ma már a biztonságos élelmiszerellátás sem számít olyan természetesnek, mint akár csak pár éve. A mezőgazdasági termelés világszerte felértékelődik, mivel az energia, a takarmány és más alapanyagok drágulása világszerte egyre nagyobb kihívás elé állítja a gazdálkodókat - tette hozzá.

Az államtitkár véleménye szerint Magyarország időben reagált, mezőgazdaságát sok évtizede nem látott fejlesztéssorozattal teszi versenyképessé. Példaként említette, hogy a tavaly indított Megújuló vidék, megújuló agrárium programban egy év alatt 27 pályázat jelent meg, több mint kétharmaduk beruházásokat, korszerűsítést, technológiaváltást támogat. A mostanáig kihelyezett források összege csaknem 1600 milliárd forint. A baromfiágazat ezen felül az uniós válságcsomag Magyarországra jutó részéből is jelentős hányadot kaphat, és még az idén, várhatóan októbertől számíthatnak új állatjóléti támogatás bevezetésére azok - évente akár 13 milliárd forintos kerettel -, akik a támogatáshoz kapcsolt elvárásokat teljesítik.

Feldman Zsolt elsősorban nem a jövedelempótló támogatásokban, hanem a korszerűsítésben és a beruházásban látja a mezőgazdaság jövőjét, a vidékfejlesztési támogatások többsége ezért fejlesztési forrás lesz a következő években. Mint fogalmazott, az a termelő lesz hosszú távon sikeres, aki nyitott az újításokra, versenyképes és piacképes együttműködéseket alakít ki más agrár- és élelmiszeripari vállalkozókkal. Az ágazat jövője azon múlik, hogy a különböző termékpályák szereplői – legyenek annak bármely pontján – tudnak-e piaci alapú és kölcsönös érdekek figyelembe vételével együttműködni - fogalmazott az államtitkár.