A hadiipar piacképes részének eladását követően a termelés és az értékesítés továbbra is magyar kézben marad, amely elsődlegesen a magyar érdeket tartja szem előtt.

Magyarország szuverenitása és biztonsága érdekében a jövőben olyan piaci alapon működő hadiiparra van szükség, amely garantálja a Magyar Honvédség ellátásbiztonságát, miközben képes a magas színvonalú termékek előállításával és értékesítésével a világpiacon is helyt állni. Az exportpiacokon való egyre erőteljesebb részvétel képes csak biztosítani, hogy a magyar hadiipar is markánsabban részesüljön a megnövekedett nemzetközi védelmi megrendelésekből. Ez a modell szélesebb és könnyebb hozzáférési lehetőséget biztosít a most meghirdetett uniós fejlesztési programokhoz, és ezek hatására az egyre inkább élénkülő európai nemzetállami védelmi beruházásokhoz, köztük a német hadiipari programokhoz is. Ezt leghatékonyabban egy piaci szereplő képes végrehajtani. Továbbá a privát szektor az állami szektorral szemben – az államadósság növelése nélkül, a költségvetés terheinek csökkentése mellett – könnyebben tudja biztosítani a védelmi ipar fejlesztéséhez szükséges jelentős tőkebevonást.

Az állam kezében lévő N7 Holding a jövőben is birtokolni fogja a szuverenitást és ellátásbiztonságot biztosító gyártást és termelést végző kritikus infrastruktúrákat, míg a kapacitások hatékonyabb kihasználása és az exportképesség optimalizálása érdekében azok hasznosítása, azaz a termelés és értékesítés, az új többségében piaci szereplő által tulajdonolt vállalat feladata lesz, a meglévő infrastruktúra bérlésén keresztül.

A védelmi ipar magánosítása, piaci szereplő általi működtetése nem példa nélküli az Európai Unió országaiban. Európa szerte a többségi magántőke részvételével működnek a védelmi ipari holdingok. A francia állam kisebbségi tulajdonos a Thales Group-ban, az olasz állam is kisebbségi tulajdonrészt birtokol a Leonardo S.p.A.-ban, de a német-francia-spanyol Airbus SE-ben is kisebbségi az állami tulajdon mértéke. Mindezek mellett a portugál Ogma, a spanyol Indra, a Safran Group, a KNDS és a norvég Kongsberg csoport esetében is a vegyes tulajdonlás szolgálja egyszerre a nemzeti szuverenitás megerősítését, a technológiai innováció ösztönzését, valamint a gazdasági hatékonyság és a piaci versenyképesség növelését.

Az ügylet során felek az 2007. évi CVI. állami vagyonról szóló törvény és szigorú nemzetközi sztenderdek szerint járnak el. A kétlépéses tranzakció során az N7 Holding – amely a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó 100%-os állami tulajdonú társaság – új vállalatot alapít, amelybe a piacképes cégek kerülnek összerendezésre.

A felek a következő vállalatok bevonását vizsgálják: Aeroplex Közép-Európai Kft., a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt., a Rheinmetall Hungary Zrt., a Hirtenberger Defence Systems Kft. (és leányvállalatait), a SATYS PSP Hungary Zrt., a Dynamit Nobel Defence Zrt., az Arzenál Fegyvergyár Zrt., Colt CZ Hungary Zrt. és az Airbus Helicopters Hungary Zrt. Az ügylet második lépésében a 4iG SDT adásvétel útján többségi tulajdont szerezhet az újonnan alapított vállalatban, amelyekbe az N7 összerendezte ezen piacképes cégeket.

A tranzakciót megelőzően 2024-ben, a Deloitte bevonásával teljes belső átvilágításon esett át a vállalat. Emellett az Ernst & Young Tanácsadó Kft., mint nemzetközi tanácsadó két körben értékelte a vállalatokat, amelyek alapján összesített értékük 74,5-82,8 milliárd forintra tehető. A hadiipar piacképes részének eladását követően a termelés és az értékesítés továbbra is magyar kézben marad, amely elsődlegesen a magyar érdeket tartja szem előtt. Fontos kiemelni, hogy a kritikus hadiipari infrastruktúra a jövőben is állami kézben marad, ideértve a gyárépületeket és az ipari parkokat, amelynek értéke meghaladja a 140 milliárd forintot.

Az új, többségében magánkézben lévő vállalat-csoport a legmodernebb technológiai megoldásoktól a tradicionális hadiipari termékekig terjedő, átfogó portfólióval léphet nemzetközi piacokra. Az elmúlt évek fejlesztései regionálisan is számottevő kapacitások biztosításával alapozták meg a hazai védelmi ipar felkészültségét és pozícióját, az együttműködés révén pedig minden előkészület biztosított a magyar védelmi ipar következő fejlesztési szakaszához. A tranzakció révén felgyorsulhat a hazai védelmi ipar fejlesztése és a Magyar Honvédség modernizációja, növekedhet a magyar hozzáadott érték a honvédelmi beszerzésekben. Az együttműködés lehetőséget teremt arra is, hogy a hazai védelmi ipar magas hozzáadott értéket képviselő szegmenseiben olyan innovatív fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hozzájárulhatnak a védelmi exportkapacitások bővítéséhez, a versenyképesség növeléséhez az egyre növekvő európai piacokon, illetve új magas szakképzettséget igénylő munkahelyek létrehozásához is. Mindezek hosszú távon a nemzetgazdaság növekedését, de mindenekelőtt Magyarország védelmi szuverenitását és a békét szolgálják.