Augusztus 25-én, a késő esti órákban érkezett haza a Magyar Honvédség két Airbus A319 típusú többcélú közepes csapatszállító repülőgépe, amelyek fedélzetén visszatértek Afganisztánból azok a különleges műveleti katonák is, akik végrehajtották a tálibok gyors területfoglalása miatt indított kimenekítési akciót.

A katonai művelet kapcsán augusztus 26-án, csütörtökön, Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai objektumában tartott sajtótájékoztatón Benkő Tibor honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a kimenekítési feladatot augusztus 17-én határozta meg a kormány a tárca számára, ennek során 540 magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárt hoztak el Kabulból. A feladatban részt vevő honvédségi Airbus szállítógépek tizennégy alkalommal tették meg az Afganisztán és Üzbegisztán közötti utat. A hazánk és Üzbegisztán közötti egyezmény értelmében, a Wizzair és az üzbég nemzeti légitársaság civil utasszállítói itt várták össze a gépek teljes kapacitását kitöltő létszámokat, s innen már csak teljesen feltöltött üléssorokkal indultak meg Budapestre. Ezek a gépek összesen három alkalommal szállítottak menekülteket Magyarországra.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a 2003-ban kezdődő afganisztáni magyar szerepvállalást felidézve elmondta: a NATO 18 évvel ezelőtti célkitűzése az volt, hogy a résztvevő szövetséges nemzetek együtt vonulnak be az ázsiai országba és együtt is vonulnak majd ki, ha eljön az ideje. A tárcavezető hozzátette: Joe Biden amerikai elnök áprilisi bejelentése - miszerint már a következő hónapban önállóan megkezdik az amerikai erők kivonását - felborította ezt az elképzelést.

A magyar kormány augusztus 17-ei feladatszabásának - amely a különleges műveleti katonáktól később a Sámán hadművelet elnevezést kapta - alapvető célkitűzése az volt, hogy minden olyan magyart kimenekítsenek, aki arra igényét fejezte ki. Benkő Tibor elmondta: az akció megtervezésén túl fel kellett állítani azokat a különleges műveleti osztagokat, amelyek a légierővel, a titkosszolgálattal és az egészségügyi szolgálattal együttműködve végre tudják hajtani a kimenekítést. Ezek az osztagok augusztus 18-a délutánra már össze is álltak. A diplomáciai engedélyekre további egy napot kellett várni. A feladatszabás része volt az az elvárás is, hogy Magyarország saját erejéből, saját eszközeivel végre tudja hajtani a mentést. A bevetésben részt vevő A319-esek egyikét életmentő berendezésekkel is felszerelték, felkészülve a legrosszabb eshetőségekre is. A mindössze három napot igénylő, tervező és felkészítő fázis gyorsasága többek között annak is köszönhető, hogy a Belügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium zökkenőmentes együttműködésben támogatta egymás munkáját.

A közel száz fős katonai egység által kimentett 540 emberrel kapcsolatban Benkő Tibor kiemelte, hogy az Afganisztánt elhagyni kívánó magyarok száz százalékát, más nemzetek tagjainak pedig 87 százalékát sikerült kihozni. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy mindehhez hozzátette, hogy voltak olyan afgánok, akik korábban a magyar katonák munkáját segítették, és bár korábban igényelték a magyarok segítségnyújtását, végül mégsem éltek a lehetőséggel.

A Magyar Honvédség parancsnoka leszögezte: a kimenekítéssel a magyar katonák történelmet írtak. Mint fogalmazott, a végrehajtásban részt vevő különleges műveleti, rohamlövész és légierős katonák - kiegészülve a titkosszolgálat tagjaival és tolmácsokkal - mindössze húsz óra alatt felkészültek a feladatra. A két Airbus repülőgép már akkor úton volt Afganisztán felé, amikor az engedélyek egy részét még várták az illetékes hatóságok. Amint megkapták a leszállási engedélyt a kabuli nemzetközi repülőtérre, az első adandó alkalommal landoltak.

Mint Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy kifejtette, a műveleti területen első teendők között a katonák vezetési pontot létesítettek, megszervezték a saját és a kimenekítendők ellátását, biztosítását. A katonák feladatát nehezítette, hogy az első időkben az amerikai irányítás alatt álló repülőtéren minden szállítógép mindössze harminc percet tölthetett a földön, a harmincegyedik percben már gurulnia kellett a kifutópálya felé. Éppen ezért pillanatok alatt kellett megszervezni a fedélzetre szállók megkeresését és biztonsági ellenőrzését. Utóbbi kapcsán a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: más nemzet szállítógépén volt olyan eset, hogy a kimenekített személyek egyike már robbanószert szerelt a repülőgép mosdójában. Ilyen a magyar katonai gépeken nem fordult elő egyszer sem.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz azt is hozzátette, hogy a repülőtérre való bejutás mindössze egy beléptetőponton zajlott, ami a magyar katonák kreativitása és alternatív megoldása nélkül rendkívül hosszadalmassá tette volna a műveletet.

A repülőgépek körönként 60-70 főt szállíthattak teljes terheléssel a térség időjárási, földrajzi jellemzői miatt. Mialatt az A319-esek tizennégyszer teljesítették az afgán-üzbég útvonalat, a különleges műveleti, valamint a rohamlövész katonák mindvégig Kabulban tartózkodtak, biztosítva a saját és a kimenekítendők biztonságát.

„Meg tudtuk valósítani a haderőnemek közötti együttműködést a pilóták, a különleges műveleti katonák, a lövészek, a titkosszolgálat és az egészségügy emberei között. A magyar katonák bizonyítottak” – húzta alá Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy. Hozzátette, hogy mindez nem jöhetett volna létre a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program nélkül, ami biztosította a katonák felkészültségét. Mint mondta, nyugalommal küldte ki őket a műveleti területre egy olyan feladatra, amire élesben még soha nem került sor, eddig csak hazai körülmények között gyakorolhattak. A Magyar Honvédség parancsnoka hangsúlyozta: a magyar kontingens tagjai továbbra is felkészültek és képesek arra, hogy NATO felkérés esetén újra részt vegyenek hasonló műveletekben.

Újságírói kérdésre válaszolva Benkő Tibor honvédelmi miniszter garanciát vállalt arra, hogy ha további magyarok jelentkeznének be Afganisztánból, a honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség haza fogja őket is hozni. A honvedelem.hu kérdésére válaszolva kijelentette, hogy hamisak azok a híresztelések, miszerint a Magyar Honvédség gépei, akár műszaki okok, akár más elfoglaltságok miatt is késlekedtek volna.