A magyar erdőgazdálkodás fenntartható, ezt az évszázados szakmai tapasztalat és az eredményes gyakorlat mellett a szigorú jogszabályi keretek és a hatékony állami ellenőrzés is biztosítja, a természetvédelmi szempontok pedig a törvények erejénél fogva épülnek be az erdőkezelésbe – emelte ki köszöntőjében az agrárminiszter.

A gazdálkodás alapja az erdészeti hatóság, a természetvédelmi hatóság és a nemzeti park igazgatóságok együttműködésében készített körzeti erdőterv. Ahol a jogszabályok és az erdőterv szerint gazdálkodnak, ott fel sem merülhet a fenntarthatóság hiánya vagy a természet rombolásának vádja – mondta el Nagy István.

Hangsúlyozta, évszázados alapelv, hogy minden hasznosított fa helyén újat kell nevelni. Ez biztosítja, hogy Magyarország erdőterülete nem csökken, hanem növekszik, éppen ezért hazánkban nem beszélhetünk erdőirtásról – húzta alá.

A fenntartható erdőgazdálkodásról szólva elmondta, számos kormányzati program támogatja az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodását és az erdőtelepítéseket. A cél, hogy a jelenlegi 25 százalékról 2030-ra 27 százalékra növeljük az ország erdei fa- és cserjefajokkal borított területét.

Hozzátette, folyamatosan nő az ökológiailag értékes idős erdők nagysága, például a 100 évnél idősebb tölgyesek és bükkösök területe csaknem a duplájára nőtt, jelenleg 160 ezer hektár. Szintén releváns adat, hogy 2010 óta megduplázódott a folyamatos erdőborítással kezelt területek, örökerdők aránya is, jelenleg eléri a 200.000 hektárt, az erdőterület mintegy egytizedét – hangsúlyozta.

„Nemcsak törvényi, de erkölcsi kötelességünk megőrizni és fenntartható módon gazdálkodni hazánk zöldvagyonával, az erdőkkel” – zárta köszöntőjét az agrárminiszter.

Magyarország egyik legrégebbi, folyamatosan működő civil szakmai szervezete az Országos Erdészeti Egyesület mintegy 160 éve szolgálja az erdőket. Az idei vándorgyűlésnek a 45 ezer hektárnyi állami erdőterületet gondozó Szombathelyi Erdészeti Zrt. adott otthont.