Varga Judit felidézte, Magyarország keresetet nyújtott be az Európai Parlament állásfoglalása ellen, mivel álláspontja szerint az azt elfogadó szavazás ellentétes volt nem csak az uniós szerződésekkel, de magának az EP-nek az eljárási szabályzatával is. A szavazás során ugyanis nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat, nevezetesen 48 EP-képviselő szavazatát. Ha a tartózkodó szavazatok is beleszámítottak volna a szavazásba, nem fogadták volna el az EP "politikai indíttatású állásfoglalását".
Az Európai Parlament a bírósági eljárás során eleve kétségbe vonta, hogy keresettel lehetne támadni a 7. cikk szerinti eljárást megindító döntését. Sikerként könyveljük el, hogy ezzel szemben a főtanácsnok a magyar érveket elfogadva egyértelműen megerősítette, hogy az EP e döntése sem mentes a bírósági felülvizsgálat alól - mondta.
A magyar kormány határozott álláspontja szerint a főtanácsnok érvelése a tartózkodások beszámításának kérdésében nem megalapozott. A főtanácsnok általi nyelvtani értelmezés szerint a tartózkodással a képviselő "azt kéri, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna".
Ezzel szemben a magyar kormány álláspontja szerint a tartózkodás éppen azt fejezi ki, hogy a képviselő a szavazásban részt kíván venni: hiszen nem egyszerűen távol marad a szavazástól, hanem tevőlegesen nyilatkozik, igaz, sem az igeneket, sem a nemeket nem kívánja támogatni, éppen ezáltal fejezve ki politikai álláspontját - fejtette ki Varga Judit.
Hozzátette: különösen igaz ez a "nukleáris bombának" aposztrofált 7. cikk szerinti eljárás megindításának kérdésében való szavazás tekintetében. Éppen ezért a magyar kormány szerint teljesen irreleváns, hogy a képviselőket megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodó szavazatok nem számítanak be a szavazásba, hiszen ez az uniós joggal ellentétes értelmezés. Ráadásul ez a tájékoztatás nem az EP valamely szervének döntésén alapult, mivel - bár erre lett volna lehetőség - az EP a kérdést nem tisztázta megfelelően.
A kormány meggyőződése, hogy az uniós szabályok mindenkire egyaránt vonatkoznak. Különösen abszurd lenne annak elfogadása, hogy az EP éppen egy a jogállamiságot számon kérő eljárás megindítása során hagyhatja figyelmen kívül a jogszabályokat, úgy vélve, hogy a cél szentesíti az eszközt - tette hozzá a miniszter.
Varga Judit úgy értékeli, a 7. cikk szerinti eljárás két évvel ezelőtti megindítása óta folyamatos boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen, amelyben az Európai Parlament élen jár. Éppen ezért különösen fontos, hogy az Európai Bíróság a majdani ítéletében megállapítsa, hogy jogszerű volt-e egyáltalán az EP eljárást megindító döntése.
A kormány szerint a válasz Bobek főtanácsnok véleménye ellenére is egyértelmű: a Sargentini-jelentés elfogadására jogsértő módon került sor - szögezte le Varga Judit.
Megosztom