A kedvezőtlen világgazdasági körülmények a magyar gazdaság teljesítményében is éreztetik a hatásukat. Az átmeneti mérséklődés után azonban a magyar gazdaság tartós növekedési pályára áll, 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, amelyhez a költségvetés egyensúlyának megerősítése is alapot ad.
Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3 050,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3 048,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 197,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 199,0 milliárd forintos hiányt mutattak. Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 427,0 milliárd forint hiánnyal zárt.
A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege október végéig 3 198,5 milliárd forint volt, amely 899,6 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Kiemelendő, hogy bár a forintpiaci kamatok már 2023-ban elkezdtek csökkenni, a pénzforgalmi kamatkiadásban ez a csökkenés csak késleltetve jelentkezik. A jövő évre nézve a kamatkiadások érdemben csökkenni fognak.
Tartósan meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 5 244,1 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 2 197,2 milliárd forintot fordított a kormány október végéig.
Az év első tíz hónapjában 999,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 1 299,6 milliárd forintot tettek ki.
A kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett: a kormány az idei évben a hiányt a GDP 4,5%-ára kívánja csökkenteni, majd a mutatót jövőre 3,7%-ra, 2026-ra pedig 3% alá mérsékeli.

(Pénzügyminisztérium)