A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény tizenhetedik módosítását
Magyarország történetében először valódi lehetőség nyílik arra, hogy olyan alkotmány szülessen, amelynek megírásában minden magyar részt vehet, és amelyet minden magyar a sajátjának érezhet.
A társadalmi véleményezést követően a magyar kormány benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény tizenhetedik módosítását – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A módosítás minden rendelkezése ugyanazt a célt szolgálja: hogy a magyar államot soha többé ne ejthesse senki foglyul.
Magyar Péter hangsúlyozta: harminchat évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg. Mint mondta, ezt a fontos lépést csakis a magyar emberekkel együtt és csakis értük lehet megtenni.
A társadalmi véleményezésben több tízezer magyar ember, valamint számos szakmai és civil szervezet vett részt: elmondták a véleményüket, javaslatot tettek, vitáztak és javították a tervezetet.
A beérkezett javaslatok alapján a kormány több fontos ponton változtatott az alkotmánymódosítás tervezetén. Szigorúbb szabályok születtek az alkotmányos intézmények vezetőire nézve: az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása tizenkét év helyett kilenc év lesz, újraválasztás nélkül. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke kilenc év helyett hat évre kap megbízatást, szintén újraválasztás nélkül.
A módosítás helyreállítja az Alkotmánybíróság függetlenségét, és visszaadja mindazokat a jogköreit, amelyeket az Orbán-rendszer elvett tőle. Magyar Péter úgy fogalmazott: az Alkotmánybíróság újra a törvények őre lesz, nem a mindenkori kormányé.
A kormány szűkíti a sarkalatos törvények körét, megszünteti a Költségvetési Tanács költségvetési vétóját, és kivezeti az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait. A köztársaságban a választott parlament dönt a költségvetésről, a kormány kormányoz, az intézmények pedig szolgálnak, nem uralkodnak.
Az Alaptörvény módosítása rendelkezik a köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről is. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron.
A tervezet létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt is. Magyar Péter kijelentette: amit a nemzettől elloptak, azt a magyar állam vissza fogja venni.
A módosítás pontosítja a képviselői mandátumkorlát szabályait is. A mostani Országgyűlés mandátumát nem érinti, és kimondja: egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson keresztül töltheti be mandátumát.
A kormányfő elmondta: a magyarok többségének kérésére megváltoztatják a vármegye elnevezést. A modern közigazgatás dolga az, hogy tisztességesen, magas színvonalon és minden magyar embert egyformán szolgáljon.
Ez a módosítás lezárja a rombolás korszakát, és egy hatalmas közös munka kezdetét jelenti. Magyar Péter úgy fogalmazott: Magyarország történetében először valódi lehetőség nyílik arra, hogy olyan alkotmány szülessen, amelynek megírásában minden magyar részt vehet, és amelyet minden magyar a sajátjának érezhet.