A kormány tavaly év végén adócsökkentést hajtott végre, 1 százalékban korlátozta a kisvállalkozók helyi iparűzési adójának felső határát, ezzel mintegy 150 milliárd forintot hagyott a koronavírus okozta válság miatt nehéz helyzetben lévő kisvállalkozásoknál. Az adóterhek csökkentése a munkahelyek megvédését segíti. A kormány ekkor arról is döntött, hogy a 25 ezer fő alatti települések számára a kieső iparűzési adóbevételeket teljes egészében megtéríti. Ez körülbelül 50 milliárd forintnak megfelelő összeg.
2021 tavaszán a kormány Balla György miniszteri biztos és Fürjes Balázs államtitkár vezetésével minden 25 ezer fő feletti önkormányzattal egyeztetett, amely során a felek áttekintették a települések pénzügyi helyzetét, különösen azok költségvetését, a kieső adók mértékét, az adóerőképességet, valamint a rendelkezésre álló pénzeszköz- és állampapír-állományt.
Az egyeztetéseket követően a kormány szerdai ülésén arról döntött, hogy 27, az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetben lévő település számára működési támogatást, 5 nem megyei jogú város számára pedig fejlesztési célú forrásokat biztosít. A kormányzati támogatások összértéke mintegy 23 milliárd forint. A döntést nem pártpolitikai szempontok, hanem a rászorultság, az arányosság és a méltányosság elvei határozták meg. Kormánypárti és ellenzéki települések egyaránt részesülnek a kormányzati pluszjuttatásokból. A többi település esetében a kormány a gazdaság újraindítását célzó helyi beruházásokat fog támogatni.
A főváros és a budapesti kerületek vonatkozásában a kormány szerdai ülésén arról is határozott, hogy ezen önkormányzatok számára egyelőre nem biztosít pluszjuttatásokat. Budapest gazdasági teljesítménye az országos átlag kétszerese, fejlettsége az uniós átlag 151 százaléka. A főváros emellett jelentős pénzügyi tartalékokkal is rendelkezik: pénzeszköz- és állampapír-állománya meghaladja a 120 milliárd forintot. Budapesten mind költségvetési, mind uniós forrásokból jelenleg több ezer milliárd forint értékben zajlanak közlekedési-, energetikai-, egészségügyi-, oktatási-, városrendezési, és egyéb infrastrukturális fejlesztések. Emellett a kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 20 százalékát, mintegy 500 milliárd forintot tervez budapesti, további több száz milliárd forintot pedig az agglomerációt célzó fejlesztésekre fordítani.
Megosztom