A tárcavezető kifejtette: a nyugdíjas fogyasztói kosár figyelembevételével számolt infláció várhatóan 18,5 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy a korábbi 15 százalékos nyugdíjemelést ki kell egészíteni 3,5 százalékkal. Ez a matematika sajátosságai miatt a már megemelt 15 százalékos nyugdíjhoz képest 3,1 százalékos emelést jelent - mondta.

Közölte: egy átlagos nyugdíj esetén, ami eddig 210 700 forint volt, a havi nyugdíjemelés összege 6532 forint. Novemberben visszamenőlegesen is kifizetik a nyugdíjasoknak az emelést, ami azt jelenti, hogy az októberi nyugdíjhoz képest átlagosan közel félhavi, egy átlagnyugdíj mellett 78 384 forintos többlettel számolhatnak a nyugdíjasok - ismertette a miniszter. Hozzátette: ez éves szinten azt eredményezi, hogy csaknem 85 ezer forinttal kapnak többet a nyugdíjasok.

Gulyás Gergely elmondta, hogy ez a mintegy 2,5 millió nyugdíjas esetén a költségvetésnek 190 milliárd forintos kiadást jelent.

A miniszter arról is beszélt, hogy az illegális bevándorlás tekintetében az alapvető hozzáálláson kell változtatni, Brüsszel ma szervezni akarja a migrációt és nem megállítani.

A tárcavezető hangsúlyozta: a migráció nemzeti hatáskörbe tartozik, mindenki szabadon eldöntheti, hogy kivel szeretne együtt élni és kivel nem, a külső határvédelem pedig európai uniós kötelezettség, amelyet nem lehet elhanyagolni, mert az olyan feszültségekhez vezet, mint amelyek az Európában már számtalan helyen létrejött párhuzamos társadalmak miatt kézzelfoghatók.

Gulyás Gergely közölte: a német kormány álláspontjának változása miatt már nincs meg az a blokkoló kisebbség az Európai Unióban, amely a migrációs paktum továbbvitelét eddig gátolta. Ugyanakkor "eszméletlen állapotok alakultak ki Európában", és ezzel a migrációs paktummal csak azt tudják előidézni, hogy a schengeni határ mentén érintett országokból "Lampedusát csináljanak", amit a kormány elfogadhatatlannak tart - emelte ki.

Kifejtette: az elmúlt időben az erőszak a magyar határon odáig fajult, hogy éles lőszerrel lőttek a magyar határőrökre. Most azokat akarja az unió beengedni Európába, akik készek éles lőszert használni annak érdekében, hogy bűncselekményt elkövetve bejussanak Európa területére - mutatott rá.

Azt mondta: a migrációs paktum már most megbukott, Magyarország semmilyen kötelező elosztásban nem vesz részt, ilyen döntést végrehajtani nem fog. Nem akarunk migránsgettókat létrehozni - tette hozzá.

Hangsúlyozta: az egyetlen megoldás, hogy a külső határokat védeni kell és minden menekültügyi eljárást a belépést megelőzően kell lefolytatni. Minden olyan uniós terv, amely a migráció vonatkozásában ettől eltér, az csak migránsgettókat és Lampedusához hasonló állapotokat hoz létre - vélekedett.

Megjegyezte: az Európai Unió belügyi tanácsa is tárgyalni fog, az ülésen Rétvári Bence belügyi államtitkár képviseli a magyar kormányt, és az ülés után, várhatóan délután öt óra körül tájékoztatást ad.

Brüsszel visszaél a hatalmával, az Európai Bizottság időhúzásra játszik - értékelte a miniszter az európai uniós források Magyarországnak történő kifizetési helyzetét.

Gulyás Gergely azt mondta, a bizottság húzza az időt annak érdekében, hogy ne jussanak a pedagógusok - a magyar kormánnyal letárgyalt és nekik járó - fizetésemeléshez, hogy ne történjenek egészségügyi fejlesztések, és hogy a magyar hallgatók minél később juthassanak hozzá az őket is megillető ösztöndíjakhoz, elsősorban az Erasmushoz.

Mindenféle közösségi jogalap nélküli a bizottság eljárása, a testület által írásban visszaigazolt jogszabály-módosítást követően tesznek fel újabb kérdéseket - mondta.

A miniszter abszurdnak és kínosnak nevezte az időhúzást. Szerinte a pénzeket nem lehet azért visszatartani, mert a bizottság nem tudja pontosan, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) hány termet kapott.

Közölte, a bírói önigazgatás - amelyre a kormánynak nincs befolyása - az OBT igényeinek megfelelően járt el.

Jelezte, a magyar kormány megválaszolja a kérdéseket, de remélik, nem azért tettek fel újabbakat, mert a pénzt másra költötték el, "ne adj, Isten, Európai Unión kívül országnak adták oda".

A bizottság ne húzza tovább az időt, ne sértse meg továbbra is a rá vonatkozó jogszabályokat és fizesse ki a Magyarországnak járó pénzeket! - sürgette.

Elmondta, Magyarország befizetője az unió közös kasszájának - de még azt a pénzt sem kapta vissza, amit befizetett - , emellett hozzájárul ahhoz, hogy a közös piac révén a fejlettebb országok részt vegyenek a magyar piacon.

Gulyás Gergely azt mondta, "korrupciólogikailag" sem merülhet fel az, hogy a tanárok a saját bérüket, vagy a hallgatók az ösztöndíjukat ellopják.

A miniszter közölte: a kormány értékelése szerint helyes volt és működik az ukrán gabonára bevezetett importtilalom. Elmondta, továbbra sem szeretnék, hogy a magyar agrárpiacot olcsó és rosszabb minőségű ukrán gabona árassza el.

Jelezte, a magyar kormány abban továbbra is partner, hogy megvalósítsák az intézkedés eredeti célját, hogy azokba az afrikai országokba juttassák el ezeket a termékeket, ahol éheznek az emberek, ezért Magyarországon is át lehet szállítani azokat.

Nem arról szólt az eredeti megállapodás, hogy az európai agrárpiacokat és az Ukrajnával határos országok agrárpiacait szétverjék, tönkretegyék - mondta.

Gulyás Gergely megerősítette: a kabinet elengedhetetlennek tartja a magyar nemzetiség anyanyelvhasználati jogának helyreállítását Ukrajnában, különösen az oktatásban.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a magyar kisebbség nyelvhasználati jogának helyreállítása nélkül Magyarország semmilyen előrelépést nem támogat Ukrajnával kapcsolatban nemzetközi fórumokon. Ha Európának vannak még olyan értékei, amelyeket mindenkinek képviselnie kell, akkor a nemzetiségi nyelvhasználat ügye ilyen, különösen az oktatásban - jelentette ki.

Azt is megerősítette, hogy Magyarország továbbra is azonnali tűzszünetet sürget Ukrajnában. Ehhez az Egyesült Államoknak és Európának is ebbe az irányba kellene terelnie a folyamatokat - tette hozzá.

Gulyás Gergely a jövő évi gazdasági kilátásokról szólva azt mondta, azt követően, hogy idén le tudják törni az inflációt, és már novemberben egy számjegyű lehet a drágulás, a kormány abban bízik, hogy a jövő év a gazdasági növekedés helyreállításának éve lesz.

Közölte, minden mértékadó előrejelzés és az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) szerint is reális, hogy 2024-ben a térségben a magyar gazdaság növekedhet a legjobban.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő bejelentette: újabb funkciója indult el az online árfigyelő rendszernek csütörtökön, az oldal térképes keresési lehetőséggel egészül ki. A vásárlók a kedvenc boltjaikat is beállíthatják, például azokat, amelyek a környékükön vannak, ezek áraira pedig külön szűrhetnek.

A versenyhivatal reméli, hogy az új funkció helyben is növeli majd a versenyt, tovább csökkentve az árakat és az inflációt - tette hozzá.

Jelenleg 62 termékkategóriából 53-ban csökkentek az átlagárak, számos alapvető élelmiszer esetében tíz százalékkal vagy akár huszonöttel. A boltok árai a múlt hét óta csak akkor számítanak akciósnak, ha a hálózatuk tagjainak legalább 80 százalékában érvényesítik azt, kizárva ezzel egy "trükközést" - mondta.

A kötelező akciók az év végéig maradnak - jegyezte meg.

Az ellenőrzésekről szólva közölte: lassan eléri a százmillió forintot a kiszabott bírság mértéke. Kilencszáznyolcvanhat üzletet vizsgáltak ennek keretében, köztük webáruházakat is. Az ellenőrök az árfigyelő adatait is ellenőrzik, az ezzel kapcsolatos visszaélések azonban elenyészőek.

Az árstopok bevezetése óta eddig végleges bírság csaknem kétezer esetben született, az összes bírság összege pedig 5,3 milliárd forint - ismertette Szentkirályi Alexandra.

Gulyás Gergely kérdésre elmondta: miután az uniós költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, addig egy unión kívüli tagállam egyetlen fillért sem kaphat az uniós költségvetésből, amíg egy uniós tagállam nem kapta meg azt, ami jogosan jár neki.

Az Ukrajnából érkező egyéb termékek - például a dió - korlátozására vonatkozó kérdésre azt mondta, dióra még nem terveztek eddig korlátozást bevezetni. A gabona mellett több tucat hasonló termékre vezették be a korlátozást és ezt fenn kívánják tartani - közölte.

Az ukránok által kezdeményezett jogvitára úgy reagált: Magyarország áll rendelkezésre. Arról, hogy az induló per milyen időbeli kifutású, azt mondta: hosszú.

A miniszter a lengyel kormány Ukrajnával kapcsolatos álláspontjáról, a fegyverszállítás beszüntetéséről azt mondta, az a magánvéleménye, hogy a lengyel kormány Ukrajnát hálátlannak tartja.

A lengyelek minden támogatást megadtak, fegyvert is küldtek és a legnagyobb hírvivői voltak a világban annak, hogy Ukrajnát mindenki mindennel segítse. Ezután, amit kénytelenek elszenvedni vádaskodás formájában, azt a lengyel kormány tagjaként vagy állampolgárként is méltatlannak tartaná - közölte.

Arról, hogy a koszovói szerbek és albánok egyre elmérgesedő konfliktusa vezethet-e egy újabb háborúhoz Európában, azt mondta: az elmúlt három évtizedben etnikai feszültségekből nagyon sokszor lett véres és pusztító háború. Azért kell mindent megtenniük a békefenntartóknak, Európának és az Egyesült Államoknak, hogy az etnikai feszültségből ne történjen vérontás a következő hónapokban és években.

Arra a kérdésre, hogy a törökök és az amerikaiak esetleges megegyezése a svéd NATO-tagság támogatásáról befolyásolja-e a kormánypártok álláspontját, úgy reagált: "semmit ne zárjunk ki".

Az a kérdés, a svédeknek fontos-e a csatlakozás, a svédek magatartásából arra kénytelenek következtetnek, ez nekik nem fontos. Ahhoz, hogy valakivel egy szövetségben legyenek, alapvető tiszteletre és minimális bizalomra van szükség - tette hozzá. Értékelése szerint a svédek mindent megtettek, hogy ezt a tiszteletet és bizalmat a két ország között lerombolják. Ezt építeni kellene, nem rombolni - jegyezte meg a tárcavezető.

Arra a kérdésre, hogy a NATO erősebb lenne-e a svédek csatlakozásával, azt mondta: a szervezet akkor erős, ha a tagállamok képesek egymást becsülni. Ha ez hiányzik, akkor az gyengíti a NATO-t. Beszélt arról is, a NATO nem csak katonai szövetség, közös értékek is kellenek.

További kérdésre elmondta: a kormány nem vonta vissza azt az indítványt, amelyben a svéd NATO-ratifikációt javasolják az Országgyűlésnek, de a frakcióban nagyon kevés hajlandóság van, hogy erről szavazzon. Talán jobb is a svédeknek, ha most kellene szavazni, az eredmény nagyon kérdéses lenne.

Az uniós költségvetés kiegészítéséről és az erről szóló tárgyalásokról elmondta: jelezték az erről szóló tárgyaláson, Magyarország ezt nem támogatja.

Az euró bevezetését érintő nyilatkozatok kapcsán elismételte, a magyar kormány úgy látja, akkor érdemes ezt a kérdést felvetni, ha magyar gazdaság teljesítménye eléri az uniós átlag 85-90 százalékát. Addig több hátránya van, mint előnye - mondta Gulyás Gergely.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: konkrét látogatás nincs tervben, de mindig szívesen látják az izraeli kormányfőt Magyarországon.

Amikor Karácsony Gergely főpolgármester és a 99 Mozgalom mikroadomány-ügyéről kérdezték, a miniszter úgy fogalmazott, "a politikában ritkán látható, nyilvánvaló lebukással állunk szemben". Mint mondta, az eredetileg is elég hihetetlen magyarázat sokáig nem bizonyult egyértelműen valótlannak. Annak a véleményének adott hangot, hogy a főpolgármesternek kell előállnia az igazsággal.

Gyurcsány Ferenc kormányváltást ígérő nyilatkozatára úgy reagált: bár a magyar baloldalnak évtizedekre visszanyúló antidemokratikus hagyományai vannak Magyarországon, abban bíznak, hogy demokratikus úton kívánják elérni a kormányváltást.

Mi ezt egy komoly veszélynek és kockázatnak tartjuk, mert hogyha visszatekintünk a magyar demokrácia mögöttünk hagyott szűk három és fél évtizedére, akkor kiemelkedően az ország legrosszabb, legsikertelenebb, legkorruptabb, a szabadságjogokat és demokratikus vívmányokat lábbal tipró időszaka a Gyurcsány-korszak volt - fogalmazott.

A mostani előrejelzések szerint a legvalószínűbb a 17,5 és 18 százalék közötti infláció éves szinten - közölte Gulyás Gergely egy kérdésre válaszolva.

A pedagógus-béremelésről közölte: az idén is emeltek és jövőre is fognak emelni költségvetési forrásból. Ez akkor is így lesz, ha az Európai Unió nem adja oda a Magyarországnak járó forrásokat, csak az emelés üteme lesz lassabb - jelezte.

Megjegyezte: az unió nem teheti meg, hogy ezeket a pénzeket nem adja oda.

Kitért arra is, hogy jövő évre is százmilliárd feletti többletkötelezettséget vállalnak a pedagógusbéremeléséhez, uniós források nélkül.

Kifejezetten kevés tanár jelezte szándékát, hogy nem kíván dolgozni a pedagógusok új jogállásáról szóló törvény hatálya alatt. Talán hétszáz körül van azok száma, akik jelezték távozási szándékukat - mondta.

Tárgyalnak a szélerőművek építésének szabályairól Brüsszellel - közölte egy másik kérdésre. Hozzátette: a jelenlegi szabályozásnál "lényegesen puhábbat" szeretnének bevezetni. Ahhoz mindenképpen ragaszkodunk, hogy a helyi közösségek hozzájárulása nélkül a települések határától egy kilométeren belül nem épülhet szélerőmű - mondta.

Az uniós szabályozás nem egységes, de van, ami számunkra is elfogadható. Ha Brüsszel nem alkalmaz kettős mércét, és meg tudnak egyezni, akkor lesz új szabályozás - közölte.

A kórházak rekordmagas, 100 milliárdos adósságáról és egy esetleges adósságrendezésről közölte: először látni kell, mekkora az adósság pontosan és miért alakult ki, ezután tudnak állást foglalni, szükség van-e kormányzati beavatkozásra vagy az egészségügyi kassza a rendelkezésre álló forrásaiból ki tudja fizetni a fennálló adósságot.

Arra a kérdésre, hogy a katolikus hitűek számának jelentős csökkenése mellett mi indokolja, hogy a kormány százmilliárdos értékben ad át ingatlanokat, azt mondta: a KSH által közölt adatok alapján 60 százalékos volt azok aránya, akik nyilatkoztak a népszámláláson ebben a kérdésben. Akik válaszoltak, nagy része hívőnek és felekezethez tartozónak tartották magukat. Továbbra is közel hárommillió a katolikus vallásúak száma, a "reformátusok sem állnak rosszul" és a többi egyháznak is sok híve van. Az egyházak által biztosított közszolgáltatásokhoz azok is szívesen férnek hozzá, akik adott esetben nem egy egyház hívei - jegyezte meg.

A bankadót firtató felvetésre elmondta: az a kérdés, kell-e emelni. Az látszik, hogy a bankoknak jelentős profitjuk lesz idén és jövőre is, abban kell dönteni, hogy ezt a jelentős profitot adóztatni akarják vagy azt szeretnék, ha a hitelezés újra indulna. Jobban jár a magyar a gazdaság és az emberek, ha a hitelezés indul be és nem elveszik azt a profitot, ami az európai szinten legmagasabb szintű bankadó mellett az idei évben létrejön a bankrendszerben.

Az államháztartási hiány magas szintjére és egy esetleges új hiánycél meghatározására vonatkozó felvetésre közölte: semmilyen megszorítás nem lesz. A hiány mértékére különböző jelzések vannak, Brüsszel súlyos pénzekkel tartozik, ha ezeket megkapják, akkor komolyabb kiigazítás nélkül is az európai átlagba illeszkedik majd a hiány - jelezte.

Arra a felvetésre, hogy miért kell kivételezni környezetvédelmi kérdésekben a Dunaferr-rel, azt mondta: dönteni kellett, hogy megpróbálják-e megmenteni a gyárat és több ezer család megélhetését, munkáját. Úgy döntöttek, megmentik - közölte.

A gyermekvédelmi törvény további szigorításáról, hogy abban szerepel-e majd a Pride esetleges korlátozása, a melegek hadseregből való kitiltása, azt mondta: a kormány azt támogatja majd, ami a törvénytervezetben lesz. Ő ilyen "ötleteket" nem olvasott. Nincs még szövegtervezet, vannak javaslatok, de amiket ő látott, abban ilyenek nincsenek - fejtette ki.

További felvetésre közölte: államigazgatási eljárás keretében vizsgálják az esztergomi robbantás körülményeit.

A Megafon állami támogatását firtató kérdésre azt mondta, nincs ilyen. Kitért a vonatkozó szabályozásra és elmondta: aki politikai tevékenységet végez, pártként indul egy választáson, ott kizárják a külföldi támogatást. A civil szervezeteknél, ha állami támogatás jár, akkor az nyilvános, ha nem, akkor nem. Tettek kísérletet arra, hogy civil szervezeteknél - például Soros György szervezeteinél is - feltárják a támogatások hátterét, de az EU bíróságán ezek elbuktak - mondta.

Amikor a csok-szabályokról kérdezték, a miniszter azt hangsúlyozta, hogy a kormány még nem döntött a részletekről, a javaslatokat egy alkalommal tárgyalták, készül a részletes előterjesztés.

A cél az, hogy alacsony kamat mellett lehessen jelentős támogatáshoz, hitelhez jutni, és az elv is az, hogy a gyermekek megszületésével a hitel egy része támogatássá válik - mondta, fontosnak nevezve, hogy "ne legyen olyan pillanat", amikor a városban élők nem tudják ezt a családtámogatást igénybe venni.

A miniszter közölte: azt reméli, hogy november közepéig mindenki számára megismerhetővé válik a családtámogatási szabályozások változásának részletes szövege.

Gulyás Gergely elmondta: szociális tűzifaprogram idén is lesz, hatósági áras azonban nem.

Kérdésre válaszolva megemlítette: jogszabályok rögzítik, mennyi közterhet - például szolidaritási adót - kell fizetnie a fővárosnak a központi költségvetésbe. Hangsúlyozta: Budapest vezetése arra hivatkozik, működési nehézséget jelent, hogy az adófizetési kötelezettségnek eleget kell tennie, miközben például az iparűzési adóból származó bevétel növekménye nagyobb, mint amennyivel több szolidaritási adót kell lerónia.

Budapest az ország legnagyobb és leggazdagabb városa, így a fővárosiak fizetik a legtöbb szolidaritási adót is - hangsúlyozta Gulyás Gergely. Jelezte: a Budapest által e tárgyban indított perben kimondott ideiglenes jogvédelem ellen az államkincstár "nyilván fellebbezéssel fog élni".

A miniszter szerint "többszörös jogsértést követett el" Pikó András, Józsefváros polgármestere, mivel valótlant állított és valós tényt hamis színben tüntetett fel az elődje hivatali ideje alatt kötött szerződésekről nyilatkozva. Hozzátette: a VIII. kerületi önkormányzat egy balatoni tábor felújításával akart üdülési lehetőségeket teremteni gyerekeknek.

Elmondta, az összesen 3,2 milliárd forintos költségből 1,2 milliárdot el is költöttek, 2 milliárdot pedig a kasszában hagytak a "jó, senki által nem támadott, sőt mindenki által támogatott projektre".

Gulyás Gergely hozzátette: a hivatalban lévő polgármester által kifogásolt 96 millió forintot nem fizették ki, az egy keretszerződés összege volt, amiből csupán 12 milliót folyósítottak. Ráadásul ez két magáncég között történt, semmi köze nincs ehhez a VIII. kerületi önkormányzatnak - hangsúlyozta.

A projektmenedzsmentdíj 5-8 százalék szokott lenni, itt a keret is csak 3 százalék volt - jegyezte meg.

Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: a GDP-hez viszonyított államadóság annak eredményeként mérséklődhet, hogy annak jelentős része nem devizában, hanem forintban áll fenn, "és erre az infláció hatással van". Kijelentette, hogy ezért szerinte az idei évben is államadósság-csökkenés lesz. Elmondta: október elején, közepén már ismertek lesznek a harmadik negyedév számai, és akkor már látható, feljebb kell-e engedni a hiányt, illetve milyen intézkedésekre van szükség.

Ha az EU ideadná azt, ami nekünk jár, akkor az a hiányt jelentősen mérsékelné - mondta. Hozzátette: arra következtet az Európai Bizottság kérdéseiből, hogy "rövid időn belül jó esélyeink vannak" uniós pénzek érkezésére.

Gulyás Gergely közlése szerint növekvő és bővülő finanszírozásra számíthat a MÁV. Hozzátette: a közlekedésre fordítható uniós pénzek döntő része kötöttpályás fejlesztésekre vehető igénybe, ez pedig "a vonatpark megújulásához vezethet". Megjegyezte, nőtt idén is a vasút szolgáltatásait igénybe vevők száma. Arról beszélt, azt reméli, hogy a következő hetekben évekre szóló vasútfejlesztési koncepciót fogadhat el a kormány.

Közölte: "nagyon jól" állnak a tárgyalások a ferihegyi repülőtér megvásárlásáról, "nagyon-nagyon magas az esély" a megállapodásra. Van még egy vitás kérdés, ami "nem rajtunk múlik" - tette hozzá. Közlése szerint ez a pont "az egyik partnernél vagyonszerzési korlátot jelent".

A tárcavezető reményének adott hangot, hogy a szlovák és a lengyel választások után találkoznak egymással a visegrádi négyek miniszterelnökei. Megemlítette: nemsokára Csehország veszi át az elnökséget, az ilyen alkalmakkor kormányfői találkozót tartanak. A miniszter úgy nyilatkozott: az, hogy "az érdemi együttműködés feltételei milyenek lesznek a visegrádi országok között, az nagyon nagy mértékben függ" a közelgő szlovákiai és a lengyelországi választások eredményétől.

Arra a kérdésre, hogy Vera Jourová távozik év végen uniós posztjáról, és ez beismerése-e a saját kudarcának Magyarországgal kapcsolatban, úgy fogalmazott: "őt ismerve nem".

További kérdésre kitért arra is, hogy a kárpátaljai kormányzóval korrekt az együttműködés, és ez igaz a magyar szervezetekkel és intézményekkel való kooperációra is. Azt, hogy elnöki és törvényhozási szinten hajlandóak-e visszaállítani azokat a jogszabályokat, amelyek megfelelő keretek között garantálták az anyanyelvhasználatot, elsősorban az oktatás területén, nem tudja. Megerősítette, nemzetközi fórumokon Ukrajna csak akkor számíthat Magyarország támogatására bármely ügyben, ha ez megtörténik. Mérsékelten, de optimista azt illetően, hogy lesznek jó irányú módosítások - jegyezte meg.

A Vajdaságban kihelyezett magyar nyelvű feliratok eltávolításáról azt mondta: ahol magyar nyelvű kisebbség él, és ahol magyar nyelvű táblák voltak, ott nem tartják elfogadhatónak, hogy ezek a táblák ne legyenek kint a továbbiakban. Ezt mindegyik ország esetében így gondolják - hangsúlyozta.