A Kormány intézkedései hatékonyak és látványosak: januárban először megállították a szankciós inflációt, majd csökkenő pályára állították. Az olyan lépéseknek köszönhetően, mint a kötelező akciózás vagy az online árfigyelő bevezetése, több mint 9 százalékpontot csökkenve már hetedik hónapja tart a szankciós infláció trendszerű mérséklődése. Ez élénkítheti a keresletet, ezzel is segítve a fogyasztás ismételt bővülését.

Bár az infláció határozottan csökken, a multik profitéhsége és az árspekuláció nem múlt el. A multik amellett, hogy nagyobb mértékben emelik áraikat, mint azt a gazdaság indokolná, a magas árak miatt kieső fogyasztói keresletcsökkenést látva rejtett áremelésekkel vagy a minőség rejtett csökkentésével trükköznek annak érdekében, hogy tovább növeljék profitjukat. Ezt a szakirodalom zsugorinflációnak (angolul „shrinkflation”) hívja, amely arra utal, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás ára bár változatlan marad, csökken a kiszerelés mérete vagy akár romlik a termék vagy szolgáltatás minősége. Egy termék ára, ha a gyakorlatban nem változik, miközben kiszerelése a korábbi 100 grammról 90 grammra csökken, akkor valójában több mint 10 százalékos „áremelést” kell elszenvednie a fogyasztóknak.

Az árspekuláns multik viselkedésének eredménye tehát az lehet, hogy a fogyasztók a korábbiaknál kevesebbet kapnak a pénzükért a megvásárolt termékekből, ezáltal jelentősen csökken a családok pénzének vásárlóértéke, sőt az is előfordulhat, hogy rosszabb minőségű termékekhez jutnak hozzá, ami egészségügyi szempontból is kiemelt kockázat. A zsugorinfláció különösen azért fogyasztóellenes, mert a multik kihasználják, hogy a vásárlóknak kevésbé tűnik fel a mennyiségi vagy minőségi változás a csomagolásokon, figyelmük többnyire az árcédulákra koncentrálódik. A vásárlók megtévesztése ellen azonban a Kormány a leghatározottabban fel fog lépni és megakadályozza, hogy a családokat – különösen ebben a nehéz gazdasági helyzetben – megkárosítsák.