Nem csak a kétszintű értékelési rendszer egyezik meg az ERC-ban alkalmazott szisztémával, de a pályázatok értékelési szempontrendszere is. Az új pályázati program nem csak jelentősen (40%-kal) magasabb, 19 milliárd forintos keretösszeggel indult el, emellett a projektenként elnyerhető összeg is jelentősen bővült. Ennek eredményeként az ERC-hoz hasonlítva arányaiban másfélszer annyi magyar kutató juthat támogatáshoz a jövőben. A cél, hogy minél több kiváló magyar kutató legyen sikeres a nemzetközi kutatási programokban is.

A 2024. január 1-jétől létrejött, Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató által vezetett Kutatási Kiválósági Tanács tagjait konszenzussal választotta meg a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke, valamint a tudománypolitikáért felelős miniszter úgy, hogy valamennyi nagy tudományterület (élő természettudomány, élettelen természettudomány, társadalom- és bölcsészettudomány) képviselve legyen kiváló magyar kutatók által. A Tanács tagja Aczél Petra, a Széchenyi-díjas Kondorosi Éva, a szintén Széchenyi-díjas Perczel András, Röst Gergely, a Bolyai-díjas Stépán Gábor és Greiner István. A Tanács törvényben rögzített feladata a kiválósági alapú kutatási támogatási programok feltételrendszerének kialakítása, valamint a kapcsolódó döntések meghozatala.

A Tanács által kialakított Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) struktúrája teljes mértékben megegyezik a világ legelismertebb kutatási pályázatával, a European Research Council (ERC) programmal. A korábbi OTKA programhoz képest annyi változás történt, hogy az értékelési rendszer, valamint a pályázati kategóriák az ERC struktúrájának kerültek megfeleltetésre, valamint jelentősen emelkedtek a pályázati összegek annak érdekében, hogy valóban nemzetközi színvonalú kutatások tudjanak megvalósulni: a korábban elérhető 48 millió forintos támogatás helyett legfeljebb 100-200 millió forint támogatási összeget biztosít, egyúttal a teljes keretösszeg több mint 40 százalékkal, a korábbi 13,5 milliárd forintról 19 milliárd forintra emelkedett.

A megújított pályázati rendszer továbbra is jóval nagyobb arányban fogja támogatni a magyar kutatókat, mint a nemzetközi pályázatok (pl. az ERC). A korábbi évek tapasztalatai alapján az NKKP-ban a sikerességi arány 18-20 százalék körül fog alakulni, ami a rendkívül kompetitív ERC pályázat közel másfélszerese, hiszen ott 12-14 százalék körül alakult a támogatott pályázatok aránya az elmúlt években. A magyar kutatási kiválósági rendszerben tehát arányaiban továbbra is másfélszer annyi kutató tud részt venni, mint a világ legelismertebb pályázati rendszerében. Egyúttal az új rendszer erőteljesen ösztönzi a magyar kutatókat a nemzetközi megmérettetésekben való részvételre, hiszen az ERC-n jó minősítést elérő, de támogatást forrás hiányában nem kapó pályázók közel automatikusan 200 millió forintos támogatásban részesülnek két évre azzal, hogy 2 év után újra megpróbálják elnyerni az ERC pályázatot.

Az értékelési rendszer az ERC-nak megfelelően került kialakításra. Az értékelés kétszintű, egyrészt anonim tudományos értékelőkből, másrészt 14 értékelő testületből áll. Ezt követően kerülnek a KKT elé az értékelő testületek által rangsorolt pályázatok.

A pályázati felhívásban teljesen transzparensen leírt módon, az ERC-nak megfelelően a beérkező pályázatokat a kiváló nemzetközi és hazai tudósokból álló értékelő testületek legalább 2 tagja értékeli, és ez alapján határozzák meg azon pályázatok körét a testületek, amelyeket nemzetközi anonim tudományos értékelőknek küldenek meg. A tudományos értékelők a pályázati felhívásban szintén teljesen egzakt módon szereplő, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő – a kutatói kiválóságot és a kutatási téma kiválóságát mérő – értékelési szempontrendszer alapján vizsgálják és pontozzák a pályázatokat. A beérkezett értékeléseket az értékelő testületek fontossági sorrendbe rendezik és javaslatot tesznek a KKT-nak a támogatandó projektekre vonatkozóan, egyezően az ERC panelek feladatával, amelyek szintén javaslatot tesznek a támogatandó projektekre a finanszírozás rendelkezésre állása esetén. E logikához illeszkedve a KKT elsődleges feladata meghatározni, hogy a rendelkezésre álló források alapján az értékelő testületek által priorizált projektekből mennyi lesz megvalósítható.

A tudományos autonómia nemhogy csökken az új rendszerben, hanem éppen növekedik azáltal, hogy nincs joga a KKT által meghatározott sorrendtől a támogató NKFI Hivatalnak vagy a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak eltérnie, míg korábban ez a lehetőség adott volt.

A 14 értékelő testület tagjaira a KKT, a Magyar Tudományos Akadémia és a HUN-REN tagjai tettek javaslatot, amely alapján az egyes tudományterületek kiváló hazai és nemzetközi képviselői kerülnek felkérésre a programot lebonyolító NKFIH részéről. Az értékelők bevonását szolgálja továbbá az is, hogy az értékelő testületek résztvevőinek, valamint az anonim tudományos értékelők díjazását az NKFI Hivatal jelentősen megemeli az új szisztémában, szintén az ERC-ban alkalmazott díjazásokat alapul véve. Az értékelő testületek száma illeszkedik a várható pályázati számossághoz, míg az ERC-ban évente mintegy 8000 pályázat érkezik, addig az OTKA-ban a korábbi években 1200-1300 között mozgott a pályázatok száma és ez várható az NKKP esetében is.

Az NKKP biztosítja a kutatói életpálya valamennyi szakaszán dolgozó számára – a már bemutatott kiválósági szempontú – támogatás lehetőségét, hiszen a kutatói kiválóság mérése során a hasonló kutatói életpályaszakaszban dolgozó kutatókkal kerülnek összevetésre a pályázó kutatók.

A teljeskörű tájékoztatást érdekében a program operatív lebonyolítását végző Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részletekbe menő tájékoztatót tartott a kutatói közösség számára (amelyen több mint 500 kutató vett részt személyes és online formában), amelyen nem csak teljeskörű tájékoztatást adott az új program részleteiről, de valamennyi felmerülő kérdésre is választ adtak a Hivatal munkatársai a kutatók részére. Az NKFIH minden szakmai megkeresésre korrekt szakmai tájékoztatást nyújtott eddig is és nyújt a továbbiakban is.