Rácz András beszédében emlékeztetett, 1973-ban jött létre Magyarország első nemzeti parkja, azóta pedig további 9 létesült. Ezek a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményesei, hiszen jelenleg több mint 700 ilyen létesítmény működik, amelyből 350-et – ezek között a Jókai-kertet is – nemzeti park igazgatóságok tartanak fenn, az évi látogatószám pedig meghaladta az 1,6 millió főt.

Ezen felül génmegőrzési feladatokat is ellátnak a nemzeti park igazgatóságok kollégái, mintegy 14000 őshonos magyar állat – szürke marha, magyar tarka, bivaly, őstulok, cikta, cigája, és racka juh – él Magyarországon. Ezen állatok segítségével tartják karban a védett gyepeket hazánkban, amely munka nélkül ezek az állatok már kihaltak volna. A növényi génmegőrzésben is nagy szerepet vállal az állami természetvédelem, ennek része a Jókai-kertben fellelhető, az országban egyedülálló, csaknem 900 szőlőtőkéből álló kadarka gyűjtemény – emelte ki az államtitkár.

Rácz András hozzátette, amikor Jókai Mór megvásárolta a sváb-hegyi szőlőskertet, megfogadta Herman Ottó szavait, azaz hogy értelemből fakadó szeretettel kell közeledni a természethez. A költő rekultiválta az egykor itt álló elhagyott kőbányát, őshonos gyümölcsfákat telepített, illetve egy kadarka ültetvényt hozott létre teraszos elrendezéssel. Végrendeletében pedig úgy rendelkezett, hogy ezt a telket olyanokra hagyja, akik biztosítják ezen a helyen az örök madárcsicsergést. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület osztozva a területen, Jókai végakarata szerint kezelik a telket – fűzte hozzá az államtitkár.