A diabétesz világnapja alkalmából, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) szervezésében tartott rendezvényen Nyitrai Zsolt az eddig tett kormányzati intézkedések közül kiemelte a pedagógusok edukációját, azt, hogy sikerült elérni: a cukorbeteg gyerekek speciális figyelmet kapjanak az iskolában töltött idő alatt.

Fontos lépésnek nevezte, hogy az 1-es típusú cukorbeteg gyermeket nevelők is megkapják az ápolási díjat és a gyermekek otthongondozási díját, és eredménynek mondta a közétkeztetés reformját is.

Nyitrai Zsolt közlése szerint rendszeresek a szakmai egyeztetések, ennek köszönhetően reményei szerint "még idén egy fontos előrelépésről" tudnak majd beszámolni.

Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, egy egészségpolitika akkor lehet sikeres, ha intézkedéseit a prevenció és a korai diagnózis irányába "tolja".

Az intézkedések egyik pillére az alapellátás fejlesztése, a másik a szűrőprogramok kiszélesítése - mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve: új szűrőprogramcsomagot vezetnek be, hangsúlyosan a rendszeres kardiovaszkuláris rizikószűrésre.

Az alapellátás terén a háziorvosoknak nagyobb kompetenciát adnának az egyéb szakvizsgájuknak megfelelően, valamint megtartják és megerősítik az egészségfejlesztési irodákat - ismertette.

Bidló Judit kitért arra, hogy a 2024-es magyar uniós elnökség prioritásai közé emelné az egészségügyi kormányzat a szív- és érrendszer betegségeket, valamint a diabéteszt.

Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára azt mondta, a család- és szociálpolitikai intézkedéseknél a hosszú távú kiszámíthatóságra törekszik a kormányzat. Az elmúlt években csaknem harminc "nagy" intézkedés sorolható ebbe a körbe - jelezte.

Kitért arra, hogy a jövő évi költségvetésben 3307 milliárd forint a családokra fordított kiadási összeg.

Az elmúlt tíz év eredményei közé sorolta többek között, hogy emelkedett a teljes termékenységi mutató, nőtt a házasságkötések száma. Ugyanakkor - jegyezte meg - a születéskor várható élettartam alakulásában a magyar adatok még mindig elmaradnak mind az európai uniós, mind a V4-es átlagtól.

Kempler Péter, a MOTESZ elnöke arról beszélt, hogy az idei szakmai fórum középpontjában a cukorbetegség és annak szövődményei állnak. Magyarországon évente ezer ember veszíti el a látását a cukorbetegség miatt és a diabéteszesek 75 százaléka hal meg szív- és érrendszeri szövődmények következtében.

Lengyel Csaba, a Magyar Diabetes Társaság leendő elnöke a cukorbetegség miatti korai halálozásra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők átlagosan hat évvel élnek rövidebb ideig.

A magyar felnőtt lakosság több mint 60 százaléka túlsúlyos, és mivel a diabétesz kialakulásának egyik legfőbb tényezője az elhízás, ők potenciális cukorbetegeknek tekinthetők - emelte ki. Ez az állapot fokozza a szövődmények kockázatát és azok kialakulása okozza az életminőség romlását, a korai halálozást - tette hozzá.

Magyarországon 772 ezer ember diagnosztizált cukorbeteg, azonban a betegek száma a szakma szerint jóval nagyobb, nagyjából 1,5 millió.

Lengyel Csaba kiemelte, fontos az orvosszakma és a betegszervezetek együttműködése, és elengedhetetlen a beteg közreműködése a gondozásban, hiszen az egészségi állapot fenntartásáért ötven százalékban ő felelős.

(MTI)