Az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt érdemes az eddig termesztett szántóföldi növények mellé olyan alternatív növényi kultúrákat, így a cirkot is felvenni a vetésforgóba, amelyek jobban bírják a megváltozott klimatikus viszonyokat – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az államtitkár utalva az Európában már régebben és ma már itthon is zajló takarmányozási kísérletekre, úgy fogalmazott: az eredmények alapján a szemescirok tényleges alternatívát és kiegészítő lehetőséget jelent a kukorica és más haszonnövények mellett az állati takarmányozásban, amellyel érdemes számolni.

A cirok a termésbiztonság mellett alacsonyabb termelési költségszintjével, toxinmentességével, ugyanakkor a kukoricához hasonló beltartalmával a kevéssé jó minőségű termőterületeken eredményesebben termelhető a kukoricánál – sorolta Feldman Zsolt a cirok kedvező tulajdonságait. A növény termőterülete az elmúlt években folyamatosan nőtt: míg 2010-ben mindössze 5 ezer hektáron, 2019-ben 23 ezer hektáron, addig mára 30 ezer hektáron termesztik. Akár 100 ezer hektár további olyan hazai mezőgazdasági terület is lehet, ahol más haszonnövénynél eredményesebben és jövedelmezőbben termeszthető, hiszen az idei rendkívül nehéz évben is 5-7 tonna/hektáros hozamok érhetőek el vele. Az immár évtizedes hazai termesztési gyakorlat kialakította a megfelelő, hazai viszonyokra adaptált termesztéstechnológiát és megjelent az érdemi piaci kereslet is a növényre – mondta Feldman Zsolt.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is úgy vélte, hogy a száz év óta nem tapasztalt rendkívüli aszály, és a szomszédunkban zajló háború is alternatív növények termesztésére késztetik a gazdákat. Elengedhetetlennek nevezte, hogy a kukorica mellett megtalálják azt a növényt, amely beltartalmi adottságaival, termesztési biztonságával, eladhatóságával a kukorica versenytársa lehet. Mint például a cirok.