Orbán Viktor a délkelet-európai, valamint a V4-országok parlamenti elnökeinek konferenciáján hangsúlyozta: a Balkánt nem ütközőzónává kell tenni, hanem integrálni kell az Európai Unióba. Ugyanakkor úgy vélte: ami most van, az nem integrációs politika, hanem "valami, amivel az integrációs politikát helyettesíteni próbálják".
Rámutatott: a bővítésért felelős biztos "hiába feszül meg", mert a Balkán tényleges integrációjához politikai, stratégiai döntésekre van szükség, amit nem a biztosok, még csak nem is az Európai Bizottság hoz meg, hanem az Európai Tanács, ahol az európai országok miniszterelnökei és államfői ülnek. "Amíg ők nem döntenek úgy, hogy a Balkánt integráljuk, addig folyamatosan elhúzódó, részletkérdésekbe bonyolódó, stratégiai kérdések helyett szabályozási problémákkal foglalkozó, tárgyalásnak mondott, de valójában időhúzó folyamatnak leszünk a részei" - figyelmeztetett.
Kijelentette: ma a nyugat-európai állam- és kormányfők között nincs akarat a további bővítésre, ami súlyos stratégiai hiba. Szerinte ugyanakkor egész Közép-Európa folyamatosan és kitartóan az Európai Unió bővítésének és a Balkán európai integrációjának a pártján áll.
Úgy vélte: a Balkán a következő nagy lehetőség az Európai Unió számára, a Balkán az EU következő nagy gazdasági motorja lehet és a nyugat-európaiak nem tudják fenntartani az életszínvonalukat a Balkán integrálása nélkül.
"Ha a balkáni népek lehetőséget kapnak, akkor éppen úgy, mint a visegrádi országok, néhány év alatt fel fogják venni a tempót, meg fogják erősíteni a gazdaságukat, és az igazi nagy növekedés, gazdasági növekedés a Balkánról érkezik majd az Európai Unióba" - jelentette ki a magyar kormányfő. Hozzátette: az uniónak nagyobb érdeke a Balkán tagsága, mint maguknak a balkáni népeknek, nemcsak a biztonság, hanem a nyugatiak gazdasági érdekei szempontjából is.
Ha nem tudják bekapcsolni a Balkán életerejét és törekvéseit az európai gazdaságba, akkor óriási lehetőségről mondanak le - jelentette ki. Ezért arra bíztatta a balkáni országokat, hogy a legnagyobb önbizalommal és öntudattal álljanak ki az európai uniós tagságra vonatkozó igényük mellett.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a bővítést nem lépték volna meg a mostani nyugati vezetők elődjei, akkor ma az Európai Unió gazdasága jóval gyengébb lenne, hiszen ma a növekedés és a többletteljesítmény Közép-Európából jön.
Rámutatott: ha a közép-európaiak nem lennének az Európai Unió tagjai, akkor az európai, a nyugat-európai életszínvonal jóval alacsonyabb lenne, mint amilyen most. A négy visegrádi ország együttes kereskedelme Németországgal kétszerese a német-francia kereskedelemnek és háromszor nagyobb, mint a német-olasz kereskedelem volumene - fejtette ki.
Úgy értékelt: nem túlzás ezért az a kijelentés, hogy a német gazdaság ma összeroppanna Közép-Európa nélkül.
A miniszterelnök azt javasolta, hogy a V4-ek és a balkáni országok az egész európai kontinens legmeghatározóbb gazdasági térségét építsék ki közösen. "Erre lehetőségünk van, és higgyék el, eljön az a pillanat, amikor - hasonlóan a V4 országaihoz, amikor nélkülünk már nem tud működni az európai gazdaság - a balkáni országok nélkül sem működik majd" - fogalmazott. Hozzátette: ehhez be kell lépni az unióba, integrálódni kell a közép-európai térségen keresztül és nélkülözhetetlenné kell magát tennie a Balkánnak a német, az olasz és a francia gazdaság számára is.
Hangsúlyozta: a V4-ek nem egyszerűen gazdasági célpontként tekintenek a Balkánra, hanem stratégiai lehetőségként, ami biztonságot ad, és az egész Európai Unió legdinamikusabban fejlődő térségének a megnövelését teszi lehetővé.
"Mi vasutakat akarunk, mi utakat akarunk, mi hidakat akarunk, mi az energiarendszereinket akarjuk összekötni, mi azt akarjuk, hogy ezek az országok ne csak fogadják a külföldi beruházókat, hanem termeljenek, versenyképes árukat állítsanak elő, és utána majd jöjjenek beruházóként hozzánk" - mondta.
Kijelentette: az út az Európai Unióba Közép-Európán keresztül vezet a balkáni népek számára, akik Magyarországra és Közép-Európára általában, de az Európai Uniós bővítését illetően különösképpen is számíthatnak.
Kövér László házelnök a miniszterelnök szavait azzal egészítette ki, hogy 1990 óta a térségből - a Baltikumtól Közép-Európán át a Balkánig - összesen 25 millió 25 és 45 év közötti munkavállaló távozott Nyugat-Európába, a Világbank becslései szerint pedig 2050-ig további 20 millióan mehetnek innen Nyugatra.
Szakértők szerint e "munkaerőszivattyú" legkevesebb ezermilliárd eurójába került a térség országainak, vagyis "ekkora pénzzel finanszírozta a mi térségünk Nyugat-Európa gazdasági jólétét". Így minden térségbeli tagállamnak "joga van önérzetesnek lenni akkor, amikor Brüsszel zsarolja őket" - folytatta -, ahogy teszi ezt Lengyelországgal vagy Magyarországgal, "az uniós támogatásoknak mondott pénzekkel" vagy a világjárvány utáni helyreállítást célzó hitelekkel.
Hozzátette: a még csatlakozásra váró államoknak is joguk van emlékeztetni Brüsszelt, hogy "ők nem jövőbeli tehertételei, hanem már most erőforrásai az Európai Uniónak". A felvétel nem adomány, hanem ellentételezés, amiért a térség már az unión kívül is hasznára volt az uniónak - szögezte le.
Megosztom