Nemcsak az állami, hanem az egyházi és a magánfenntartású köznevelési intézmények tanulói is igényelhettek hordozható számítógépet, így 1462 településen 2572 iskolában, több mint 3000 feladatellátási helyen osztanak ki ilyen eszközöket.
A szolgáltató állam koncepciójába illeszkedő módon azt tűzték célul, hogy az 5. évfolyamtól a 12. évfolyamig minden tanulónak, aki igényli, rendelkezésére bocsássanak egy hordozható számítógépet, amellyel hozzá tudnak férni mindazon fejlesztéshez, amely eddig megvalósult, illetve a jövőben megvalósul.
Elmondta, ez 579 ezer hordozható számítógépet jelent, ebből 55 ezret már tavaly tavasszal megkaptak a pedagógusok. Az első 65 ezer eszközt akkor a 9. évfolyamosoknak osztották ki. Most a program második eleméhez érkeztek el: a 7. és 10. évfolyamon tanulóknak osztanak notebookokat.
Az államtitkár szerint még két "notebook-osztás" lesz a következő két évben. "Amikor ennek a végére érünk, akkor a magyar köznevelés digitalizációjáról elmondhatjuk, hogy egy történelmi átalakuláson vittük keresztül" - fogalmazott.
Az oktatási rendszerek előtt álló legnagyobb kihívás manapság és a következő években is a digitalizáció kérdésköre. A magyar oktatási rendszerben jelentős állami fejlesztések zajlanak annak megerősítése érdekében.
A 2020-as köznevelési stratégia egyik markáns eleme volt az oktatási rendszer digitalizációja, ennek pillérei közé tartozik a KRÉTA-rendszer és annak idegennyelvi modulja, továbbá a kifejlesztett okostankönyvek, a digitalizált kompetenciamérések, valamint az okostantermek.
Emellett az idén tízmilliárd forintból erősítették meg az elektronikus hálózatot.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: az elfogadott költségvetés szerint jövőre 393 milliárd forinttal többet költenek oktatásra, és a kormány célja, hogy a magyar diákok a legkorszerűbb eszközöket és a különböző tudást tartalmazó portálokat készség szinten tudják használni.
Magyarországon az elmúlt években 1000 milliárd forint értékben több mint 4500 iskolai és óvodai fejlesztés valósult meg: ilyen léptékű fejlesztés az iskolákban emberemlékezet óta nem volt. Rétvári Bence megjegyezte azt is, hogy ingyenessé tették a tankönyveket és megháromszorozták a szociális gyermekétkeztetés forrásait.
A "notebook-osztás" is azért valósul meg, hogy az a tanuló is meg tudja szerezni a szükséges tudást, aki ilyen eszközzel nem rendelkezik.
Az elmúlt években 3957 iskolai feladatellátási helyen építettek ki wifi-hálózatot, és 1925 helyen történt sávszélesség-bővítés. Továbbá 7 milliárd forint értékben alakítottak ki okostantermeket, 180 iskolába érkeztek és érkeznek digitális vizuális eszközök, valamint 180 interaktív panelt helyeztek ki iskolákban.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója arról beszélt: az Orbán Viktor miniszterelnök vezette polgári kormány megvalósítja a szolgáltató állam koncepcióját, amelybe beletartozik az iskolai "notebook-osztás" is.
A kormány a közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, a fontos intézkedések előtt mindig megkérdezi az érintett társadalmi csoportok vagy szektorok véleményét, eddig tizenöt országos konzultáció indult.
Nyitrai Zsolt elmondta, amikor a tanárok és a szülők véleményét kérdezték az oktatás mindennapjairól, akkor "nagyon nagy számban említették a tanítás és a tanulás folyamatának a modernizációját, a korszerű eszközök használatát a mindennapi oktatásban".
E cél elérését szolgálja az iskolai "notebook-osztás" is.