2026 az építkezés éve lesz az agráriumban
Az idei év az építkezés éve lesz az agráriumban: elindulnak a fejlesztések és beruházások, amelyek munkahelyeket, biztos megélhetést és jövőt jelentenek a magyar vidéken - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára kedden Kecskeméten.
Hubai Imre a Portfolio Agrárium 2026 konferencián arról beszélt, hogy a "rendelkezésre álló történelmi források felhasználásával a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa dobogósa lesz".
Hozzátette: az elmúlt másfél évtized fejlesztései stabil alapot teremtettek a további növekedéshez. A magyar agrárium termelékenysége másfélszeresére, a hozzáadott érték pedig kétszeresére nőhet a következő években. Az export, amely az évtized elején még 10 milliárd euró körül alakult, 2030-ra meg is duplázódhat - fejtette ki.
Felidézte, hogy az előző évben az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések minden korábbi várakozást meghaladtak: 1509 milliárd forint jutott el a gazdákhoz, köszönhetően annak, hogy a támogatási rendszer minden eddiginél hatékonyabban és gyorsabban működött.
Hubai Imre elmondta: 2025 végén forrásvesztés nélkül zárult a Vidékfejlesztési Program, amely csaknem 3 ezer milliárd forintot mozgatott meg, és országszerte mintegy 400 ezer projekt valósult meg a keretében.
Az új ciklusban pedig több mint 3150 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az agrár-vidékfejlesztést támogató második pillérben, amelynek több mint felét közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják.
"Jól is haladunk, hiszen február végéig 65 pályázati felhívást tettünk közzé több mint 1200 milliárd forint értékben, és eddig 104 ezer kérelem kapott pozitív elbírálást" - sorolta.
A politikus elmondta, hogy a legnagyobb léptékű fejlesztések a feldolgozóüzemekben valósulnak meg: eddig 314 nagyberuházás kapott támogatást összesen 458 milliárd forint értékben. A kisebb és közepes fejlesztések keretében 627 üzem fejlesztése valósulhat meg csaknem 40 milliárd forintból.
Kiemelten fontos az állattartó telepek megújítása is, országszerte több mint 1000 gazdaság nyert el támogatást, összesen 69 milliárd forintot, hogy modernizálhassa a telepét.
A hatékonyság növelése érdekében bevezetett intézkedések közül kiemelte: a beruházásokhoz igényelhető 25 százalékos előleget az önerő előzetes igazolása nélkül is lehívhatóvá tették. Azok a beruházók pedig, akiknek már csak a végső hatósági engedélyek hiányoztak, az engedélyek megszerzése előtt is benyújthatták zárókifizetési kérelmüket. Az engedélyek pótlására 2026 végéig kaptak haladékot - tette hozzá.
A mezőgazdasági kisüzemek támogatására 15 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, egy pályázó legfeljebb 10 millió forintot igényelhet, a kérelmeket júniusban és júliusban lehet benyújtani. A zártkerti fejlesztések támogatására 2 milliárd forint jut, a vidéki települési önkormányzatok legfeljebb 50 millió forintra pályázhatnak júliusban.
Továbbra is előtérben vannak a fiatal gazdák - mondta, hozzátéve, hogy "célunk a magyar mezőgazdaság megújítása, mert a szektor jövője a 18 és 40 év közötti, képzett fiatalokon múlik".
A fiatal gazdák számára 79 milliárd forintos támogatási program indult, amelyre eddig 1428 pályázat érkezett mintegy 80 milliárd forint támogatási igénnyel. Az első döntések márciusban várhatók.
A gazdasági átállás egy életpálya méltó lezárása az időseknek és biztos kezdet a fiataloknak. A cél, hogy a családi gazdaságok és a mezőgazdasági üzemek ne szűnjenek meg a nyugdíjba vonulással, hanem zökkenőmentesen működhessenek tovább - fogalmazott az államtitkár.
Az átadók esetében már több mint 10,6 milliárd forint támogatásról született döntés, az átvevők pedig eddig 5,2 milliárd forint támogatást igényeltek.
"Mindez azt mutatja, hogy a generációváltás nem csak terv, hanem élő folyamat a magyar vidéken" - tette hozzá.
A veszélyekről szólva elmondta: az Európai Bizottság legfrissebb javaslata uniós szinten több mint 20 százalékkal csökkentené az agrártámogatások keretét, ami Magyarország esetében közel 25 százalékos forráscsökkenést jelentene 2028 és 2034 között.
"Ez a javaslat elfogadhatatlan. Magyarország az elmúlt 7 hónapban következetesen nemet mondott ezekre a tervekre, és a jövőben is minden eszközzel megvédjük a magyar gazdák érdekét" - húzta alá.
Kitért arra is, hogy a múlt év végén nemzetközi tejpiaci válság alakult ki, amelynek hatásai jelenleg is érezhetők. Mint mondta, "az exportpiacokról kiszorult nyugat-európai termékek nagy mennyiségben érkeztek a közép-európai térségbe", ami az árak visszaesését okozta.
A helyzet enyhítésére több intézkedést hoztak: a tejtermelők számára ősz óta célzott támogatásokkal együtt több mint 32 milliárd forintot biztosítottak, emellett idén év elején további 2,4 milliárd forintos nemzeti támogatást fizettek ki.
A sertéságazat szintén nehéz piaci körülmények között működik - mondta, hozzátéve: a kormány célja "a hazai sertéspiac működésének stabilizálása és a magyar termékek piaci pozícióinak megerősítése". Ennek érdekében 8,3 milliárd forintra emelték a tenyészkocák állatjóléti programjának keretét, és 4 milliárd forint keretösszeggel új támogatási programot indítottak a tenyészkocatartók számára.
Az öntözésfejlesztésről szólva kiemelte, hogy a "Vizet a tájba!" program révén jelentősen nőtt a vízvisszatartás mértéke: az aszálykezelési beavatkozások eredményeként több mint egymilliárd köbméter felszíni vizet sikerült a tájban tartani. Tavaly a ténylegesen megöntözött területek nagysága mintegy 10 százalékkal nőtt az elmúlt évekhez képest.
Hubai Imre hozzátette: a 2025-ös év komoly kihívások elé állította a magyar agráriumot, ezért a kormány megemelte a kárenyhítési forrásokat. Mint mondta: 28,4 milliárd helyett 46,5 milliárd forint áll rendelkezésre, így minden jóváhagyott kérelmet kifizetnek, a támogatásokat pedig a Magyar Államkincstár március végéig utalja a gazdáknak.