A kormány mindeközben azon dolgozik, hogy Magyarország fejlettsége 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát.

A GDP növekedés 2024-re várt 2,5 százalékos mértékét nem a beruházások elhalasztása, hanem a külpiacok – közte legfontosabb kereskedelmi partnerünk Németország – gyengélkedése, továbbá a vártnál lassabban helyreálló európai konjunktúra határozza meg. A gazdasági növekedés és az egyensúly kéz a kézben jár, ennek feltételeit termeti meg az idei 4,5 százalékra visszaszorított költségvetési hiány, illetve ehhez illeszkedik a GDP várt növekedése is.

A magyar gazdaság és a növekedés alapjai stabilak: 2010-hez képest 1 millió új munkahely jött létre, így a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,7 millió főt; a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van; az infláció a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően összeomlott, így szeptember óta újra nő a reálbér; miközben folyamatosan áramlik az országba a külföldi működőtőke.

A növekedés újraindítását mindemellett a hitelezés helyreállása, a beruházási aktivitás növekedése, az exportteljesítmény fenntartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett, a reálbérek határozott növekedése következtében bővülő fogyasztás is jelentős mértékben támogatni fogja.

A hosszútávon is fenntartható, dinamikus gazdasági növekedés elérése érdekében került kidolgozásra a kormány versenyképességi stratégiája is, amely közel 1300 piaci szereplő megkérdezésén alapul. A versenyképességi stratégia 6 kiemelt ágazatra fókuszál: a járműipar, élelmiszeripar, egészségipar, alapanyagipar, információs és kommunikációs technológiák, kreatívipar.

A gazdaság újraindítása, valamint a fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés elérése érdekében a magyar gazdaság dualitásának oldására van szükség, ugyanis a külföldi tulajdonú cégek ma két és félszer hatékonyabbak, mint a hazaiak. A dualitás oldása érdekében az alábbi négy lépést kell megvalósítani:

- A hazai vállalatokat erőteljesebben kell integrálni a termelési láncokba. Cél, hogy a hazai „Tier 1 és „Tier 2” beszállítók aránya elérje az 50 százalékot.
-Hazánkban több mint 20 olyan nemzeti bajnok van, ezt a kört 40-re kell bővíteni.
-Az exportképes kisvállalatok számát a jelenlegi 15 ezerről 20 ezerre szükséges növelni.
-Fokozni kell a kifektetéseket, a profitegyenleg hiányát 0-ra kell csökkenteni.

Mindezen lépések azt eredményezik, hogy Magyarországon 2030-ra a GDP-arányos export mértéke elérje a 100 százalékát, miközben tovább folytatódik a gazdasági fejlettség felzárkózása.