A kormányfő kiemelte: a gazdasági növekedéshez alacsonyabb kamatozású hitelek kellenek, akkor újra "meglódul a gazdaság motorja". Ebből már látunk "szép előéneket" a harmadik és a negyedik negyedévben, de az igazi belendülés az '24-ben várható - tette hozzá.

Elmondta: ugyanakkor minden más szempontot, az inflációt és a gazdasági növekedést is meghaladó általános szempont a munkahelyek ügye, az, hogy Magyarországon minden magyar dolgozhasson. Munkaalapú gazdaságra van szükség - hangsúlyozta, amelyben minden magyar, aki akar, dolgozhat. Hozzátette: ma 4 millió 800 ezer ember dolgozik, egymillióval több, mint 2010-ben.

Orbán Viktor azt mondta: az augusztus lesz az a hónap, ahol változás állhat be a reálbérek értékében, a béremelés ugyanis elérheti vagy meghaladhatja a várhatóan 16 százalék körüli inflációt.

Azért dolgozunk kíméletlenül, lefelé rángatva az inflációt és felfelé a béreket, hogy augusztus után a bérek utolérjék az áremelkedés ütemét - fogalmazott. "Kemény őszünk lesz" - jegyezte meg, hozzátéve: decemberre remélhetően a két érték közel lesz egymáshoz.

A miniszterelnök felidézte, hogy Magyarország történelmi hátrányban van, ha a bérekről van szó, 1990-ben ugyanis, "amikor a kommunistákat sikerült elzavarni" és felszámolni az állami gazdaságot, a fizetések alacsony szinten álltak.

Azt is mondta: 2010-től két évig a "romok eltakarítását" végezte a kormány, 2012-től azonban beállt a gazdaság stabil működése. Azóta nem volt olyan év, sőt negyedév sem, amikor az árak gyorsabban emelkedtek volna, mint a bérek. Reálbércsökkenés tízegynéhány éve nem volt - mutatott rá.

Az év első felében azonban ez következett be - folytatta. Ez "jelentősen megrángatta a családok költségvetését", és nehéz helyzetet idézett elő. Az év első fele nagyon nehéz volt, ezért fontos, hogy a második félév korrigálja az elsőt - mondta.

A fizetésemelés mértékéről futballhasonlattal élve azt mondta: "még, még, még, ennyi nem elég!" Ugyanakkor a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk - a kormány csak segíti ezt a tárgyalást -, és annak nem helyesen megválasztott üteme ugyanis munkanélküliséget okozhat - hangsúlyozta.

A kormányfő kijelentette: az elmúlt időszak áremelkedésének egy része magyarázható volt az energiaárak jelentős növekedésével vagy a brüsszeli szankciókkal. Hozzátette ugyanakkor: az elmúlt hónapokban az áremelkedéseknek volt egy olyan része, amelyet nem látott indokoltnak, különösen a nemzetközi áruházláncoknál, multiknál. Sokkal magasabban tartották az árszintet, mint amit a tisztességes profit szempontja elfogadhatóvá tett volna - fogalmazott, hozzátéve: ezért nevezi őket árspekulánsoknak.

Ez ellen védekezni kell - emelte ki. "Itt fogakat, erőt, karmokat kellett a kormánynak mutatni" - mondta, hozzátéve: dühítő esetekkel álltak szemben.

Kijelentette: a versenyhivatal jelenléte emiatt a jövőben is folyamatos lesz a kereskedelemben, megmaradnak azok a lehetőségei, amelyekkel sikerült az inflációt megfékeznie.

Orbán Viktor a rezsicsökkentésről szólva emlékeztetett: az év első hét hónapjában a kormány odaadott a családoknak 1078 milliárd forintot rezsicsökkentés formájában. Minden magyar család 181 ezer forint támogatást kap minden hónapban a fizetésén felül, hiszen ennyivel magasabb lenne az energiaszámlája, ha nem lenne rezsicsökkentés.

A kormányfő azt mondta: Brüsszel sokallja a magyar rezsicsökkentést, szerintük a magyar családoknak többet kellene fizetniük és "ránk akarja ezt kényszeríteni".

Meglátása szerint a "brüsszelieknek" azért "szúrja a szemét" a magyar rendszer, mert európai összevetésben Magyarországon fizetik az emberek a legalacsonyabb áram- és gázárat, miközben szemben számos más uniós országgal, amelyek politikusai többet fizettetnek az energiáért a polgáraikkal, Magyarországnak nincsenek saját olaj- és gázmezői. Az emberek pedig számon kérik a politikusaiktól, hogy ha Magyarországon meg tudják oldani a rezsicsökkentést, akkor náluk miért nem. Erre pedig Brüsszel "megtámad bennünket", hogy a magyarok nem jól csinálják.

"Értem, hogy mi az ő problémájuk, de erre nem lehetünk tekintettel, meg kell védenünk Brüsszellel szemben a magyar rezsicsökkentést" - fogalmazott.

Orbán Viktor kiemelte: ahhoz, hogy értelmesen tudjanak beszélni az energia áráról és a rezsiköltségekről, először energiára van szükség. Ha nincs energia, megáll az ország, a gazdaság, és megállnak a családok - mondta.

Aláhúzta: az ellátás biztonsága minden más szempontot megelőz. Az energiaforrások beszerzéséért, a nemzetközi tárgyalásokért a külgazdasági miniszter a felelős, aki "ragyogóan oldotta meg eddig a dolgát" - jegyezte meg.

Kifejtette: az oroszokkal szembeni brüsszeli szankciók miatt Magyarországnak kivételt kellett kiharcolnia, amit még évekig fenn is kell tartani. Az ukránok "bemondták az unalmast", onnan gáz sokkal kisebb mennyiségben érkezik, és most azt mondják, 2024-ben egyáltalán nem fog.

Megjegyezte: eddig érkezett gáz az Északi Áramlat vezetéken keresztül is, de azt felrobbantották, megakadályozva, hogy Oroszországból nagy mennyiségben érkezzen energia Európába.

Miután továbbra is importból szerezzük be a gázt, más útvonalat kellett találni, ami délről jön - jelezte. Ez magyarázza azt a diplomáciai nagyüzemet az atlétikai világbajnokság apropóját kihasználva, amit az elmúlt napokban működtetettek.

A kormányfő a jövőbeni energiaellátás szempontjából Törökországot kulcsszereplőnek nevezte. Kiemelte: Törökország és Erdogan elnök "markában" van ma a csap.

Minden gáz, amit be tudunk délről hozni, Törökországon keresztül jön, "ha elzárja, nincs gáz, ha nyitva van, van gáz" - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: ezért a törökökkel mindenképpen meg kell állapodni, jóban kell lenni, meg kell adni nekik a tiszteletet és együtt kell velük működni más területeken is, ha azt akarjuk, hogy nekünk kedvező energiaelbírálásban legyen részünk. Törökországba az energia részben Azerbajdzsánból érkezik, az ország elnöke is itt volt, Magyarország is vásárol tőlük gázt.

Kitért még arra, hogy Türkmenisztánban van a világ egyik legnagyobb gáztartaléka, és gázt akarnak behozni Európába, ami "nekünk kapóra jön", mert nekünk  meg szükségünk van rá.

Orbán Viktor beszélt arról a kidolgozás alatt álló nagy programról is, miszerint Azerbajdzsánban termelnének óriási mennyiségben elektromos áramot, majd Grúzia, Románia bevonásával, tenger alatti vezetéken hoznák át Magyarországra. Ezzel négy ország együttműködésével olcsón tudnának áramot behozni - mondta.

Kitért továbbá a Katarral való tárgyalásokra is annak érdekében, hogy a hajón szállítható gázból az európai államok is vásárolhassanak. Ő is tárgyalt ebben az ügyben három körben - jelezte. Felidézte, hogy a futballvilágbajnokságon is egyeztetett erről az emírrel. Most a katari emír viszonozta a látogatást és megegyeztek arról, hogyan érkezik Katarból hajókon keresztül Horvátországon át gáz Magyarországra.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy "egy Magyarország méretű ország nem engedheti meg magának, hogy buta legyen, és a vezetőit sem szabad ebből a körből válogatni". Egy Magyarország méretű országnak az eszében van az ereje, az ész ugyanis előrelátóképességet és gyorsaságot jelent, és aki hamarabb látja, mi fog történni, hamarabb készít tervet, hamarabb alkalmazkodik, az lépéselőnyre tesz szert - mondta.

Kiemelte: Közép-Ázsia most kezd felértékelődni, a következő évtizedben ez a térség meghatározó szerepet játszik. Miután már több mint egy évtizede építik a baráti, a közös származásra, közös múltra épülő, tehát kulturálisan jól megalapozott kapcsolatokat, ezek most kamatoznak - vélekedett.

Hangsúlyozta: "előrébb vagyunk jó néhány évvel, sőt egy egész évtizeddel, mint mások", és ebből a gyorsaságból, erőellátásból komoly gazdasági előnyök származnak.

Kitért rá: ugyanez van a fegyveriparral is, most adtak át egy nagy, modern gyárat Magyarországon. "Mi nem akkor kezdtünk fegyveripart fejleszteni, amikor kitört a háború", tehát a gyorsaság, a jövő megértése fontos - fűzte hozzá.

Orbán Viktor azt mondta: akiben van vágy, hogy megértse a világot, az részt tud venni abban a diskurzusban, amely segít megérteni a Magyarország előtt álló lehetőségeket. Ha jó, színvonalas vitákhoz "segít hozzá bennünket az ellenzék - most erről inkább nem nyilatkoznék, hogy ez teljesül-e, de ha ez sikerülne -," akkor az összességében jót tenne az országnak - tette hozzá.

A miniszterelnök kifejtette: az atlétikai világbajnokságnak helyet adó létesítmény fantasztikus és barátságos. A közönség és a versenyzők is a "fairness", az úriemberes nagyvonalúság világában találja magát, ahol "örülünk a másik sikerének, persze a magunkénak is" - fogalmazott.

Megjegyezte: ez a világbajnokság bizonyítja, hogy a sport nagyon jótékonyan tud hozzájárulni az ember életminőségéhez, nemcsak az egészség oldalán, hanem a lelki oldalán is, mert közösséget épít, közös élményeket hoz létre.

Kijelentette: az atlétikai világbajnokság rendezvénye és a stadion a világ legjobbjai közé tartozik.

A kormányfő kiemelte: a sportolók viszik Magyarország jó hírét, "maguk a sportolók szuperlatívuszokban beszélnek Budapestről, a magyarokról". Most a külföldiek azt mondják, hogy "jó házigazdák vagyunk, ez egy rendes ország, ahol mindenkit szívesen fogadnak, egy barátságos ország, és mondjuk ki nyugodtan, hogy egy olyan ország, ahol a szeretetnek a keresztény gyökerei még léteznek" - fogalmazott.

Azt is mondta: mindeközben "megy a sporton kívüli élet is ezekben a létesítményekben". Az idei évben több koncert volt a Puskás Arénában, mint futballmeccs, "tehát az a károgás, hogy ez egy kidobott pénz, meg csak a sportról szól, meg hogy ez csak hobbija néhány embernek, ideértve a miniszterelnököt", egész egyszerűen nem igaz, mert ezek a közösségi terek "a sporttól függetlenül minden jóakaratú magyar embert szolgálnak, kulturális eseményeknek, konferenciáknak, hatalmas rendezvényeknek adnak teret" - hangsúlyozta.

Hozzátette: "nem áll meg a nyugati világ kulturális produkcióinak áramlata Bécsnél, az most már eljön Budapestig".

(MTI)