1000 milliárd forintos gyanús ügyek miatt tett feljelentést a Gazdasági és Energetikai Minisztérium
Az Eximbank által kihelyezett nagy kockázatú, gyenge biztosítékok mellett nyújtott jelentős összegű hitelek miatt tett feljelentést a kormány. A négy ügylet kedvezményezettjei között a volt kormányfő vejéhez és az előző kormányzat közbeszerzéseinek gyakori nyerteséhez köthető érdekeltségek bukkantak fel.
Magyarországon nem maradhatnak következmények nélkül a közpénzzel való visszaélések, a politikai alapon kiosztott előnyök és az átláthatatlan állami döntések, ezért a Gazdasági és Energetikai Minisztérium újabb négy ügyben tett feljelentést, ezúttal a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) tevékenysége miatt.
Az Eximbank egy 100 százalékban állami tulajdonú intézmény, a feladata pedig elsősorban az, hogy elősegítse a magyar vállalkozások nemzetközi terjeszkedését. Csakhogy a banknál kezdett átvilágítás során kiderült, hogy több esetben gyanús körülmények között helyezett ki hatalmas összegeket. A most feltárt négy finanszírozási ügylet összértéke meghaladja az 1000 milliárd forintot, és közös jellemzőjük a rendkívül nagy kockázat ellenére gyenge biztosítékok mellett kihelyezett jelentős összeg. Két ügyben nem a bank igazgatósága döntött: az egyikben Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter, a másikban az előző kormány rendelte el a hitelnyújtást.
Két nap alatt dönthettek a Tiborcz-érdekeltség 59 milliárd forintos hiteléről
2025 júniusában 59 milliárd forintot szavazott meg a bank igazgatósága az egykori Sofitel szálloda és a szomszédos, volt MALÉV Irodaház átalakítására. Ez a beruházás a volt kormányfő veje, Tiborcz István érdekeltségi köréhez kapcsolódik. A hitelkérelemről készített 145 oldalas igazgatósági előterjesztés és a döntés között mindössze két nap telt el, ráadásul az ügylet az Eximbank saját besorolása szerint is magas kockázatú minősítést kapott. A dokumentumok szerint több belső szabálytól eltértek, a projekt várható bevételeivel kapcsolatban pedig érdemi kérdések merültek fel. A hitelfelvevő tulajdonosaként egy magántőkealap lett megjelölve, amelynek működési ideje (2037. április 20.) rövidebb, mint a hitel futamideje. A hitelfelvevő a törlesztés fedezetéül a szálloda és a benne működő kaszinó bérbeadásából származó bevételei szolgáltak volna, miközben a kaszinó bérleti szerződése már a hiteltárgyalások idején lejárt. A nyomozás során remélhetőleg kiderül, hogy ki sürgethette a döntést, és ki adott engedélyt a szabályoktól való eltérésre.
Egy nemzetközi jogvita sem gátolhatta 126 milliárd forint kihelyezését
2025 novemberében 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozást kapott az előző kormányzat idején sikeres építési vállalkozó, Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt egy afrikai projektje. Az ügyletben az Eximbank mellett a szintén állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank is részt vett, fele-fele arányban. A hitel biztosítékaként felajánlott listán szerepel Szíjj László balatonfüredi szállodájának és a Duna Aszfalt tiszakécskei telephelyének ingatlan-jelzáloga. A finanszírozás célja az volt, hogy a Zambiai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság között gyorsforgalmi autóút, híd, határátkelő épüljön. Mindkét érintett ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott az Eximbanknál. A finanszírozás 80 százalékára, vagyis nagyjából 101 milliárd forintra a magyar állam vállalt kezességet. A projekt tulajdonosi háttere nemzetközi jogvita tárgya. A kötvényjegyzést az Eximbank belső jóváhagyási rendjével ellentétben nem az intézmény igazgatósága hagyta jóvá, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium mint az Eximbank feletti tulajdonosi jogok gyakorlója vonta a döntést magához, és alapítói határozattal engedélyezte.
Érdekes egybeesés, hogy a kötvényjegyzést jóváhagyó igazgatósági ülésen módosították az Eximbank vezérigazgatójának, illetve vezérigazgató-helyetteseinek 2025. évi prémiumkiírását (teljesítménykövetelményeit) is. Vizsgálandó, hogy ilyen ország-, jogi és projektkockázatok mellett megfelelő volt-e a finanszírozás engedélyezése és az állami kezességvállalás.
Osztalékot fizettek a veszteséges évben is
A Ganz-MaVag és a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi-projektje a harmadik ügy, amelyben feljelentést tett a Gazdasági és Energetikai Minisztérium. Itt 576 milliárd forintos hitelt adtak az egyiptomi állami vasútnak, hogy abból magyar-orosz együttműködésben készülő vasúti kocsikat vásároljanak. Időközben a háborús szankciók miatt az oroszok kiszálltak az ügyletből, később pedig a magyar gyártók is csődbe mentek, ezért az ügyletet 2022-ben új konstrukcióban folytatták. Az átmenet közben a korábbi magyar–orosz kockázatmegosztás megszűnt, az egyéb feltételek (különösen az árazás, a kockázati felár és a biztosítéki rendszer) változatlanok maradtak, így az immár kizárólag magyar oldalt terhelő kockázatot nem ellentételezték. A szerződés szerinti eredeti teljesítési határidő egy hét múlva lejár, de több mint 200 kocsit még nem szállítottak le. A nemteljesítés kockázatát a Magyar Állam viseli, jelentős veszteségekkel. Ugyanakkor a hitelezett társaság összesen mintegy 10 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak, és még a 15 milliárdos veszteséget hozó év után is kétmilliárdot fizettek ki az eredménytartalékból, miközben a kialakult helyzet már a MÁV működését is veszélyeztette, és osztrák járművek bérlésére kényszerítette.
Kedvezményes hitel Észak-Macedóniának, a 90 milliárdos különbözetet a magyar adófizetők állják
Az Eximbank Észak-Macedóniának is adott hitelt, mégpedig szabad felhasználásút. Összesen 360 milliárd forint értékben, két részletben. Az évi 3,25 százalékos kamat jóval kedvezőbb annál, mint amennyiért a magyar emberek juthatnak hitelhez, vagy amekkora kamatot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számítana fel egy hasonló ügyletben. A különbség miatt keletkező kamatkiegyenlítés több mint 90 milliárd forinttal terheli a magyar költségvetést. Ráadásul a hitel teljes összegére a magyar állam vállalta a kezességet, miközben az országot az Eximbank is jelentős kockázatúnak minősítette. Észak-Macedóniát a nagy hitelminősítők is a „befektetésre nem ajánlott” („BB-”, S&P), illetve „spekulatív” („BB+”, Fitch) kategóriába sorolják. A hitelt azután kapta a nyugat-balkáni ország, hogy koalíciós kormányt alakított Nikola Gruevszki volt kormányfő pártja. A hitelnyújtásról az előző kormány egyedi döntéssel határozott, a folyósítás legfőbb feltételeit pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mint az alapító képviselője hagyta jóvá.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium mind a négy ügyben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést.