1 billió 284 milliárd forintnyi közvagyon kerül vissza az államhoz
Augusztus 31-ével lezárul 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány felszámolása.
A kekvák megszüntetésével legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű közvagyon kerül vissza közvetlen állami ellenőrzés alá. Ezzel véget ér egy átláthatatlan rendszer, és egy fontos akadály is elhárul az uniós források hazahozatala elől.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis kekvák rendszerét az előző kormány építette ki: jelentős állami vagyont emelt ki a közvetlen állami ellenőrzés alól, az ezekről szóló döntésekkel együtt – és helyezte át alapítványi kuratóriumok kezébe. A rendszer ráadásul úgy biztosított hosszú távú önállóságot ezeknek a szervezeteknek, hogy közben hatalmas közvagyonnal gazdálkodhattak.
A most megszűnő alapítványok vezetésében az előző kormányzat több meghatározó szereplője is helyet kapott. A közel 575 milliárd forint könyv szerinti vagyonnal rendelkező Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumát Orbán Balázs, a volt miniszterelnök politikai igazgatója vezette, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét Lázár János volt építési és közlekedési miniszter, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványét Áder János volt köztársasági elnök, a Magyar Kultúráért Alapítványét pedig Demeter Szilárd volt miniszteri biztos.
Így egy olyan konstrukció jött létre, amelyben jelentős méretű közvagyonról dönthettek a korábban kijelölt testületek akár egy kormányváltás után is. Augusztus végével ennek a rendszernek lett vége.
Az államra átszálló vagyon nagysága önmagában mutatja a kekva-rendszer súlyát. Több mint 845 milliárd forintot vállalati részesedések, közel 162 milliárdot pénzeszközök, 89 milliárdot értékpapírok, csaknem 88 milliárdot pedig ingatlanok tesznek ki.
A legnagyobb vagyont az MCC Alapítvány kezelte, közel 575 milliárd forint könyv szerinti értékben. A MOL-Új Európa Alapítvány vagyona meghaladja a 262 milliárd, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványé pedig megközelíti a 108 milliárd forintot. Ez a három alapítvány együtt az államra átszálló vagyon közel háromnegyedét kezelte.
A változás nem veszélyezteti a valódi közfeladatokat. A szükséges programok és szolgáltatások tovább működnek, miközben megszüntethetőek a felesleges párhuzamosságok és az indokolatlan szervezeti struktúrák. Az államra visszaszálló vagyon esetében ismét világos lesz, ki felel érte, ki dönt a felhasználásáról, és mire fordítják.