Megszavazta a parlament az EU-s forrásokhoz felszabadításához szükséges adórendszert érintő javaslatokat!
Július 28-án szavazott az Országgyűlés azokról a pénzügyminisztériumi javaslatokról, amiknek köszönhetően kevesebb adónem lett Magyarországon, bezárultak bizonyos adóelkerülési kiskapuk. Emellett pedig megtörtént a hazai rendszer uniós jogharmonizációja is, így megnyílt az út több ezer milliárd forintnyi uniós forrás hazánkba érkezése előtt.
A parlament nagy többsége támogatta július 28-án a Pénzügyminisztérium adórendszert érintő javaslatát, aminek hála kevesebb adónem lett Magyarországon, bezárultak a NER-es vállalkozások adóelkerülési kiskapui, megszűnt a szén-dioxid kvótaadó, megváltoztak a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó adózási szabályok és megnyílt minden ajtó az előtt, hogy Magyarországra érkezzen több ezer milliárd forint EU-s forrás, amelyből a magyar egészségügyet, oktatást, K+F-et, infrastruktúrát, energetikát és tömegközlekedést is tudja fejleszteni az állam.
A most megszavazott javaslat egyik legfontosabb része a szén-dioxid kvótaadót és a szén-dioxid tranzakciós díjat kivezetése. Ez a szabályozás ellentétes volt az uniós joggal és nem segítette elő a Magyarországon termelő vállalatok versenyképességét sem. Az előző kormány elhibázott politikája miatt jogerős bírósági ítélettel kötelezték hazánkat arra, hogy a jogtalanul beszedett adót, több százmilliárd forintot, visszafizessük.
A törvényjavaslat pénzt spórol az államnak, valamint időt és energiát takarít meg az adózók és a már amúgy is túlterhelt bíróságok számára.
A kvótaadó eltörlése azonban nem jelenti azt, hogy azoknak a szereplőknek, amelyek kibocsátásukkal terhelik a környezetet, ne kellene kompenzálniuk a tevékenységük következményeit. A törvényjavaslat elfogadásával ezért a kormány megduplázta a 2003 óta változatlan mértékű levegőterhelési díjat.
Emellett további adónemek kerültek eltörlésre a javaslat megszavazásával.
Megszűnik az ebrendészeti hozzájárulás, a települési adók és a bevándorlási különadó is. Ezeknek az adminisztratív költsége nagyobb volt, mint a bevételük, így konkrétan kiadást jelentettek a magyar államnak.
A bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó szabályozás is változik.
A BVK eredetileg magyar családi vállalkozások generációváltását volt hivatott segíteni. A cél az volt, hogy a vagyon egyben maradjon, és rendezetten szálljon át – nem pedig az, hogy adómentesen lehessen milliárdokat kimenteni. A változás után kötelező adóellenőrzés lesz, és adatszolgáltatási kötelezettséget is előír a kormány.
Továbbá a rájuk vonatkozó szabályozás adósemleges lesz. A szabályozás úgy működik majd, mintha a vagyonátadás közvetlenül ajándékozással vagy örökléssel történt volna. Nem a BVK-val mint jogintézménnyel van a gond, hanem annak visszaélésszerű adózási alkalmazásával.
További fontos rendelkezése a javaslatnak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke nem lesz többé a Pénzügyminisztérium államtitkára, így megszűnik a politikai befolyás az adóhivatal vezetője felett.
Az Országgyűlés egy másik pénzügyminisztériumi előterjesztésről is szavazott július 28-án: a kriptoszolgáltatások terén kivezette a kormány a validálásra vonatkozó kötelezettséget.
A negatív és piacromboló eddigi szabályozás miatt az elmúlt időszakban sok szereplő a kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatását Magyarországon megszüntette, de az előterjesztés hatására a piac már most élénkülni látszik.
"Köszönöm szépen mindenkinek, aki részt vett ebben az erőfeszítő munkában, észrevételével és szavazatával támogatta a javaslatokat" – tette hozzá a parlamenti szavazás kapcsán Kármán András pénzügyminiszter a közösségi médiában.