Gazdasági újraindítás

Visszajár a befizetett adó a gyermeket nevelők számára

A magyar gazdaság sikeres újraindítása lehetővé teszi, hogy a gyermeket nevelő szülőknek visszaadjuk az idén befizetett jövedelemadójukat, az átlagbér adószintjéig. Az adóvisszatérítés történelmi jelentőségű lépés, soha egyetlen kormány sem hagyott még ilyen nagy összeget a családoknál.

A visszatérítés minden gyermeket nevelő szülőnek jár, aki családi pótlékra jogosult, a várandós nők és házastársuk, valamint a rokkantsági járadékban részesülők is kérhetik a visszatérítést. Ha a családban mindkét szülőnek van bejelentett munkahelye, mindketten visszakapják a személyi jövedelemadójukat. Ugyanez vonatkozik az élettársi kapcsolatban élőkre is, ha van közös gyermekük és őt közösen nevelik. Az elvált szülők közül annak jár a családi adóvisszatérítés, aki a családi pótlékra jogosult. Így a gyermeküket egyedül nevelő elvált szülők mellett azoknak az elvált szülőknek is jár a visszatérítés, akik a saját háztartásukban felváltva gondozva nevelik a gyermeket, és emiatt a családi pótlékot 50-50 százalékos összegben kapják.

A gyermekek esetében nem a 18. életév betöltése számít; amíg a gyermek középiskolában tanul, annak a tanévnek az utolsó napjáig jár vissza az adó a szülőnek, amelyben a gyerek 20 éves lesz. Ha a gyermek sajátos nevelési igényű, akkor a korhatár még magasabb, 23 év.

Az adóvisszatérítést a vállalkozók is megkapják, ha gyermeket nevelnek. A jogosultak körébe beletartoznak az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők, az ingatlan-bérbeadók, a katás és az ekhós adózók is. A katás vállalkozók 2021-es tételes adójuk negyedét, az ekhós adózók a befizetett 15 százalékos adójuk kétharmadát kaphatják vissza.

A visszafizetendő összeg a 2021-ben ténylegesen megfizetett személyi jövedelemadó összege, de legfeljebb a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér adószintje. Az érintettek többségének semmit nem kell tennie, 2022. február 15-ig az adóhatóság automatikusan kiutalja a nekik járó összeget.

A nemzeti konzultáció válaszadóinak túlnyomó többsége, 95 százaléka támogatta a gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítését. Az intézkedés mintegy 1,9 millió szülőt érint.

A családi adóvisszatérítés feltétele, hogy a magyar gazdaság növekedése az idén elérje az 5,5 százalékot. Ez előreláthatólag teljesülni fog, sőt, akár a 7 százalékot is elérheti a növekedés. Ez a siker teszi lehetővé, hogy a családi adóvisszatérítéssel folytassuk a családok megerősítését.

 

 

Hitelmoratórium: meghosszabbítva

A kormány döntése értelmében idén novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a 2020 tavaszán bevezetett hiteltörlesztési moratóriumot.

A hosszabbítást kérhetik a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük, a vállalkozások esetében pedig azok, amelyek árbevétele legalább 25 százalékkal esett vissza az előző évhez képest.

Aki hosszabbítani szeretne, annak külön nyilatkoznia kell a bankjánál. Annak érdekében, hogy az érintetteknek legyen kellő ideje nyilatkozni a bennmaradásról, a moratóriumot meghosszabbítjuk 2021. október 31-ig mindenki részére, változatlan formában. Aki tehát továbbra is szeretne élni a hitelmoratórium lehetőségével, annak még októberben jelentkeznie kell a bankjánál.

A cél, hogy a gazdaság újraindítása közben a rászorulók részére továbbra is megőrizzük ezt a védőhálót. Ugyanakkor annak, akinek már van lehetősége a törlesztőrészletek fizetésének folytatására, érdemes mérlegelnie a visszafizetés megkezdését.

A moratórium a lakosság és a vállalkozások hiteleire vonatkozik, az adósok tőke-, és kamatfizetési kötelezettségére is kiterjed. A fizetési moratórium alatt nem teljesített kamat összegével sem a moratórium ideje alatt, sem annak lejártát követően nem szabad növelni a tőketartozást. A moratórium lejárta után az eredeti törlesztőrészlet nagysága sem növekedhet, a hitel futamidejét ezért úgy kell meghosszabbítani, hogy a hátralévő futamidőben megfizetésre kerüljön a halasztott kamat is.

A 2008-2009-es gazdasági összeomlás után megtapasztalhatta Magyarország, milyen következményekkel jár egy hitelválság. Azért vezettük be a moratóriumot, hogy hasonló eset semmiképpen ne következhessen be. A lehetőséggel 2020 márciusa óta lehet élni, amely valós segítséget jelentett a háztartásoknak és a vállalkozásoknak is. Tavaly augusztusban a moratóriumra jogosult 2,7 millió lakossági hitel 59%-ánál éltek a lehetőséggel, vagyis 1,6 millióan választották a törlesztés felfüggesztését. Az 1 millió moratóriumra jogosult vállalkozásnak pedig majdnem a fele vette igénybe a segítséget.

A nemzeti konzultációban a magyar emberek világos választ adtak: a válaszadók 91 százaléka támogatta a másfél éve bevezetett és azóta többször meghosszabbított hitelmoratórium folytatását a rászorulók részére, amely valós segítséget nyújtott a járvány idején a munkahelyek és a családok életszínvonalának megvédésében. A visszaérkezett 1 millió 423 ezer válasz a kormányt döntésekre kötelezi, a legelső ilyen döntés volt a hitelmoratórium továbbvitele.

 

 

Adómentesség a 25 év alatti fiatalok számára

Segítve a fiatalok önálló életkezdését, bővítjük a nekik szóló támogatások körét a gazdaság-újraindítási akcióterv részeként.

2022. január 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak, ez 22 százalékos pluszt jelent majd a számukra a jövedelmükben. 280 ezer dolgozó fiatal számára évente mintegy félmillió forint többletbevételről beszélünk.

Az adókedvezmény a tárgyévet megelőző július hónapban regisztrált bruttó átlagkereset szintjéig érvényesíthető. Ez 2021 júliusában 433 700 forint volt. A kedvezményt automatikusan érvényesítik, s a fiatalok utoljára abban a hónapban vehetik igénybe, amikor betöltik a 25. életévüket.

Azokat a fiatalokat is érinti az adómentesség, akik diákszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ebben az esetben átlagosan havonta nyolcvan órát dolgozva 96 ezer forintot vihetnek haza, ami 14 ezer forinttal több, mint amit az adómentesség bevezetése előtt kaptak kézhez.

Emellett az első házasok adókedvezménye is érvényesíthető: ha a fiatalok 25 éves koruk előtt kötnek házasságot, a házassági adókedvezményt 25 éves koruk után vehetik igénybe.

A fiatalok szja-mentessége világszerte egyedülálló, rajtunk kívül csak Lengyelország alkalmazza. Az intézkedéssel nő a családalapítás előtt álló fiatalok anyagi mozgástere és a munkavállalási esélyeik is. 

 

 

200 ezer forintra emeljük a minimálbért

Jövőre rendkívüli, 20 százalékos minimálbér-béremelést hajtunk végre.  Ennek köszönhetően 2022. január 1-től magasabb lesz a minimálbér, mint 2010-ben az átlagbér volt.

A bérek 11 éve folyamatosan emelkednek Magyarországon. 2010-hez képest több mint kétszeresére nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér összege is. Míg 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, 2021. január elsejétől már 167 400 forint, a garantált bérminimum pedig 89 500 forintról 219 000 forintra emelkedett az elmúlt 11 évben. A béremeléseket a munkaadókat terhelő adók folyamatos csökkentésével segítettük.

A járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációban a válaszadók 94 százaléka egyetértett azzal, hogy a minimálbért 200 ezer forintra kell emelni. Több tárgyalási forduló után a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma képviselői megegyezésre jutottak, ennek értelmében 2022. január 1-től a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedik.

Ez a folyamat a többi bért és az egyes családi juttatásokat is felfelé tolja. A minimálbér 200 ezer forintra emelésével nő a gyermekgondozási díj (gyed), a hallgatói gyed és a gyermekek otthongondozási díja (gyod) is. A gyed maximális összege eléri majd a bruttó 280 ezer forintot, a hallgatói gyed alapképzés esetén bruttó 140 ezer forintra emelkedik, a gyod pedig nettó 180 ezer forint lesz.

Az elmúlt 28 évben csak a jobboldali kormányok alatt növekedett a minimálbér vásárlóereje. Míg 2002 és 2010 között 2,5 százalékkal csökkent a minimálbér vásárlóereje, 2010 és 2022 között – a 200 ezres minimálbér elérésével – mintegy 100 százalékkal nő. Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2021 között a magyar minimálbér-növekedés a negyedik legnagyobb volt az Európai Unióban, a V4 országok között pedig a legnagyobb.

Célunk, hogy a gazdasági növekedés eredményeiből még nagyobb mértékben részesüljenek a munkavállalók és a magyar családok, a hazai bérszínvonal növekedése pedig tovább folytatódjon.