Az uniós pénzek hazahozatala a kormány legfontosabb témája

Történelmi siker az uniós pénzek hazahozatala

A kormányülést követő sajtótájékoztatón Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter elmondta, a TISZA-kormány jövő héten benyújtja az uniós pénzek hazahozatala kapcsán szükséges törvénymódosító csomagot. „Jelenleg ez a kormány legfontosabb témája, 16,4 milliárd eurót, közel 6000 milliárd forintot jelent. Ezek pedig olyan fejlesztéseket szolgálnak, amelyek mindenkit érintenek, többek között közlekedési, környezetvédelmi, energetikai és lakhatási projekteket szolgálhatnak majd” – hangsúlyozta a tárcavezető.

A 16,4 milliárd euró részletezéséről szólva Vitézy Dávid elmondta, hogy a legnagyobb és legfontosabb tétel az úgynevezett helyreállítási alap, amely a Covid utáni kilábalást és a tagállamok gazdaságainak újraindítását szolgálta. Ennek keretében mintegy 10 milliárd eurót sikerül hazahozni. Kiderült, hogy ezt a forrást a legtöbb tagország már fel is használta, több államban ebből a finanszírozásból már infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre. Magyarország eddig korrupciós kockázatok miatt nem fért hozzá a helyreállítási alapban rendelkezésre álló forrásokhoz. A tárgyalások jelenleg arról zajlanak az unió és a magyar kormány között, hogy ilyen szűk határidők mentén mire lehet felhasználni ezt a pénzt, illetve végig kellett tárgyalni, hogy Magyarország miképp tudja teljesíteni a megállapított szupermérföldköveket. Arról is beszélt, hogy a jelzett 10 milliárd euróból 2,6 milliárd olyan korábbi beruházásra is elszámolható lesz, amely már megvalósult. Az is elhangzott, hogy tőkeemelés lesz a Magyar Fejlesztési Bankban, ennek nyomán sok ezer új bérlakás és kollégiumi hely jöhet létre. Kiderült, hogy a maradék 4,2 milliárd euró a kohéziós alapból érkezik majd, amelyet 2029-ig közlekedésfejlesztésre, környezetvédelmi, energetikai és vízügyi fejlesztésekre lehet felhasználni.

Történelmi léptékű támogatást hagyott elúszni az Orbán-kormány, mert kétmilliárd eurót már végleg elvesztettünk azért, mert politikusok nem akarták kitölteni a vagyonnyilatkozatukat úgy, hogy azt a hatóság ellenőrizhesse. Ez óriási botrány a leköszönő kormány esetében. Ezzel összefüggésben arról is beszélt Vitézy, hogy részletes vagyonnyilatkozatot kell tenniük a politikusoknak, és ha bebizonyosodik, hogy valamit kihagytak, akkor megindíthatják a szervek a tisztségtől való megfosztásuk folyamatát. Összesen két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható az a politikus, aki valamit elhallgat.

Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy a felsőoktatási intézményt nem fenntartó KEKVA-k még idén augusztus 31-ig visszatérnek állami vagyonba. Az egyéb egyetemek esetében pedig a jelenlegi alapítványi forma még egy évig megmarad a felsőoktatásban a zökkenőmentes tanévkezdés érdekében.

A miniszter még azt is bejelentette, hogy a kormány elrendeli a Budapest–Belgrád-vasútépítés döntéseinek felülvizsgálatát, annak átvilágítását. A miniszter szerint ki kell derülnie annak, hogy hogyan zajlottak a közbeszerzések, miért fizettek például dollárban a projekt során, ami jelentős veszteséget okozott a magyar államnak. Mindehhez természetesen a kínai partnerek együttműködése is kell, de a miniszter ígérete szerint minden dokumentum megismerhető lesz az építkezésről. Jelezte Vitézy azt is, hogy visszaállítják a magyarországi építési eljárások nyilvánosságát.

Környezetvédelem

Mivel a kormányszóvivői tájékoztató éppen a környezetvédelem világnapjára esett, talán szimbolikus, de egyben fontos üzenet is, hogy a kormányülésen több olyan döntés született, amely közvetlenül a természeti környezet védelmét, a fenntarthatóságot és a jövő generációk életminőségének javítását szolgálja. Ezért döntött a kormány a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról, egy új és szigorúbb környezeti felelősségi rendszer előkészítéséről, az akkumulátoripar szabályozásának szigorításáról, valamint legértékesebb védett erdeink átmeneti védelméről.

Költségcsökkentések

A képviselői költségcsökkentésről szóló törvényjavaslatnál a kormány feladata volt a saját kormányzati álláspont kialakítása. Természetesen a kormány üdvözli azt, hogy a képviselői keretek és fizetések csökkennek, tiszteletben tartva egy másik hatalmi ág önállóságát.

A vendégmunkások helyzete

A kormány, ahogyan megígérte, szigorítja a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségeit. Első lépésként a tájékoztató napján módosította a vonatkozó kormányrendeletet, amely alapján a munkaerő-kölcsönzők gyorsított, egyszerűsített eljárásban tömegesen hozhattak be munkavállalókat három országból. A Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból már nem jöhetnek ilyen formában munkavállalók. Akik eddig az országba érkeztek, kérhetik a munkavállalási engedélyük meghosszabbítását, illetve azok a kérvények, amelyeket a rendeletmódosításig beadtak, folyamatban lévő ügyekként elbírálhatóak. A kormány célja, hogy a magyar foglalkoztatókat arra ösztönözze, hogy a hazai munkavállalókat részesítsék előnyben, és tisztességes béreket fizessenek nekik az eddigi gyakorlat helyett.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működése

A kormány fontos döntést hozott annak érdekében, hogy a magyar gazdák valóban erős, szakmai alapon működő és politikai befolyástól mentes érdekképviseletre számíthassanak. Az előző kormány alatt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működésében és választási rendszerében olyan problémák alakultak ki, amelyek indokolttá teszik a szabályok felülvizsgálatát. A jelenlegi választási rendszer nem biztosít valódi versenyt, mivel a legutóbbi választáson csak egyetlen jelölőszervezet tudott országos listát állítani. Ezért a kormány új, átláthatóbb és igazságosabb választási rendszer kialakítását kezdeményezi, amely nagyobb beleszólást biztosít a gazdálkodóknak, és erősíti a szakmai képviseletet. Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok jöhetnek létre, valamint átmeneti intézkedések biztosítják, hogy a kamara közfeladatai a változások időszakában is zavartalanul működjenek. Célunk, hogy a mintegy 400 ezer kamarai tag érdekei még hatékonyabban jelenjenek meg a döntésekben.

Kivizsgálják a lélegeztetőgépek beszerzését

A koronavírus-járvány idején a kormányzat irreális mennyiségben, nagyságrendileg 17 ezer lélegeztetőgépet szerzett be. Ezek döntő többségét soha nem üzemelték be, továbbértékesíteni nem tudták, jelenleg is raktárakban porosodnak. Természetesen a kormány tisztában van azzal, hogy rendkívüli helyzetekben az emberélet az első és legfontosabb, így önmagában az nem vitatható, ha a kapcsolódó beszerzések során a szokásostól eltérő megoldásokat alkalmaztak. Ugyanakkor a beszerzett gépek mennyiségével, a beszerzések módjával és a felhasznált közpénz mértékével kapcsolatban felmerülnek kérdések. Ezért a kormány arról döntött, hogy az akkori szerződéseket felülvizsgálja. Ez a vizsgálat a történések tisztázását szolgálja, mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan költötték el a pénzüket, és abból esetleg milyen cégek profitáltak.

A köznevelésben alkalmazott teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálata

A kormány döntött a pedagógusok teljesítményértékelésének megújításáról. A jelenleg hatályos rendszerben a munkáltató minden évben köteles értékelni a köznevelésben dolgozók munkáját, és az eredmény alapján meghatározni a havi illetményeket egy jogszabályban előírt illetménysávon belül. A kormány álláspontja szerint szükség van teljesítményértékelésre, de ez a rendszer a jelenlegi formájában aránytalanul nagy adminisztratív terhet ró a pedagógusokra, nem ad valós képet az érintettek munkájáról, és a szakmai fejlődésüket sem támogatja. Ezért az oktatási és gyermekügyi miniszter a tegnapi kormányülésen javasolta a teljesítményértékelés eltörlését a 2025/26-os tanévben. Ettől a munkáltató számára még megmarad a lehetőség a béremelésre, hosszabb távon pedig egy olyan teljesítményértékelési rendszer bevezetése a cél, amely hatékonyabb, szakmailag megalapozott, és nem terheli felesleges adminisztrációval a pedagógusokat. A kormány megbízta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi minisztert, hogy a szakmai szervezetek széles körű bevonásával készítse elő a pedagógusok valós teljesítményének mérésére alkalmas javaslatát, amely a következő tanévben alkalmazható lesz.

Pártok és pártalapítványok támogatása

A választást követően megváltozik a pártok és pártalapítványok támogatása, hiszen megváltoztak az erőviszonyok. Ez egy képlet alapján számolódik, a támogatás változása megtalálható lesz a Magyar Közlönyben. A kormányülésen egyetértés volt a tekintetben, hogy érdemes felülvizsgálni a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályokat, hogy azok valóban tükrözzék egy adott párt társadalmi beágyazottságát. Magyar Péter miniszterelnök már korábban is elmondta, hogy abban az irányban volna érdemes módosítani a rendszert, hogy az ösztönözze és jutalmazza azt, ha a pártok törekednek saját támogatás gyűjtésére.

Átvilágítással kapcsolatos aktualitások

A kormányszóvivői tájékoztató keretében egy új rovat indult el, amely a minisztériumokban, háttérintézményekben és jelentős állami szervezeteknél folyamatban lévő, átfogó átvilágításokkal foglalkozik. A kormányzat célja kettős: egyrészt feltárni a korábbi időszak vitatható vagy jogszerűtlen döntéseit, másrészt olyan garanciákat kialakítani, amelyek megakadályozzák, hogy hasonló esetek a jövőben ismét előforduljanak.