Orbán Viktor nyilatkozata az Indexnek

Gáll Csongor: Hogyha végül úgy alakul, hogy mégis az orosz vagyon feloldásáról hoznak döntést Brüsszelben a következő napokban, az mennyire viszi távolra egy esetleges békemegállapodás megkötését, a béke lehetőségét mennyire tolja távolra?

Itt van egy bonyolult jogi helyzet, amit ha sikerül, akkor most három mondatban kifésülnék. Az orosz vagyon befagyasztása eddig úgy történt, hogy minden félévben egyhangú döntést hozott erről a Tanács, ideértve Magyarországot is. Mi mindig is elleneztük egyébként ennek a vagyonnak a befagyasztását, elleneztük ennek a felhasználását, de eddig nem volt szó ennek az összegnek az elkobzásáról, hanem a kamatoknak a sorsáról és hasonló kisebb súlyú részletkérdésekről. De mindenesetre módja volt Magyarországnak arra, hogy félévente egyszer elmondja az álláspontját, aztán mi nem vétóztunk általában, de az összes tagállamnak a jóváhagyása kellett ahhoz, hogy még fél évig ez az orosz vagyon befagyasztva maradjon. Ezt a jogi helyzetet, szerintem teljesen jogsértő módon teljesen megváltoztatták. Méghozzá nem a miniszterelnökök szintjén, hanem egy szinttel lejjebb egy tanácsülésen, ahol azt mondták, hogy ezentúl nem kell félévente dönteni a vagyon befagyasztásáról, azt határozatlan időre meghosszabbították, és ezt a döntést, mondták a jogászok, szerintem teljesen törvénysértő módon, meg lehet hozni egyhangúság nélkül is, az alapszerződés egy bizonyos 122-es klauzulájára hivatkozva. Tehát az a helyzet, hogy az orosz vagyon befagyasztásának kérdése, legyen, ne legyen, meddig legyen, amiben eddig Magyarországnak vétójoga volt, kikerült a vétójogunk alól. Ez justice morte, nyílt jogsértés, nem fér ehhez kétség, jogi lépéseket is fogunk tenni. Ez egy kérdés. A másik kérdés, hogy ezek után, ha már be van fagyasztva ez a vagyon, annak mi legyen a sorsa? A mai jogi helyzet, délután vagy este hét óra magasságában az úgy áll, hogy egy ilyen döntéshez is egyhangúság kell. Hacsak nem követnek el egy újabb nyílt jogsértést, és nem mondják, hogy ez a döntés is ezentúl egyhangúság helyett már kétharmados, minősített többséggel is meghozható, ugyanarra a klauzúrára hivatkozva. Tehát miközben van egy orosz vagyonról szóló vita, van egy háborús kérdés, aközben Brüsszel menetel egy új típusú bürokratikus diktatúra irányába, ahol a nemzetállamokat nyilvánvalóan megillető jogokat, egyszerű döntésekkel a Bizottság vagy a Tanács valamelyik szerve elkobozza tőlünk. Tehát közben egy föderalista építkezés jogszerűtlen folyamatában is benne vagyunk. Azért mondom, hogy nagyon bonyolult hétvége lesz ez, háború, vagyon, jogszerűség, jogállami kérdések.

Mit lehet csinálni ezzel? Először is most szövetségeseket keresünk, összegyűjtjük azokat az országokat, akik azt gondolják, hogy az orosz vagyon elkonfiskálása, kisajátítása, ahogy a Bizottság terveiben szerepel, vagyis hogy elvesszük a befagyasztott vagyont az oroszoktól, és odaadjuk az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának, az nem más, mint egy nyílt hadüzenet. Nem is emlékszem arra, hogy ilyesmiről valaha, ilyet biztosan nem láttam, de arra sem emlékszem, hogy tanultam volna olyasmiről. Olyat már láttam, hogy egy háború végén a győztesek elveszik a vesztesektől a területét, a népességét, a vagyonát, erről tudnánk beszélni. De hogy háború közben, a háborúban jogilag részt nem vevő fél, mint az Európai Unió, az orosz–ukrán háborúban, fogja magát és az egyik félnek a vagyonát elveszi és odaadja a háborúban álló másik félnek, ezt nem lehet másképpen értelmezni, mint hadüzenetet, és szerintem az oroszok így is fogják értelmezni. A kérdés csak az, hogy milyen válaszlépéseket fognak tenni. Mi levédtük magunkat a gazdasági válaszlépésekkel szemben. Ezelőtt néhány héttel én írtam egy levelet az oroszok elnökének, nem tudom, ez kikerült-e a nyilvánosság elé, és azt kérdeztem tőle, hogy amennyiben az unió az orosz befagyasztott vagyont elveszi, akkor lesznek-e válaszlépések, és a válaszlépéseknél az oroszok figyelembe veszik-e azt, hogy ki hogyan szavazott ennél a döntésnél. És erre kaptam egy választ, amiben az szerepel, hogy a nemzetközi jog minden eszközét felhasználva erőteljes válaszlépések lesznek, és ebben figyelembe fogják venni, hogy melyik tagállama az uniónak hogyan foglalt állást. Tehát mi, magyarok levédtük magunkat és világossá tettük, teszem most is, hogy Magyarország nem fogja támogatni bármely ország, nem csak Oroszország, bármely ország devizatartalékának, befagyasztott devizatartalékának az elvételét. Ezt Magyarország soha, semmilyen körülmények között nem fogja támogatni. Ráadásul van itt még egy leágazásos, de fontos kérdés, mert magyar devizatartalékot is őriznek ugyanott, ahol most ezt az oroszt. És ha egyszer el lehet venni az oroszokét, mi van, ha egyszer eszükbe jut, ha a magyarokét is elveszik? Tehát már kiadtam a pénzügyminiszternek és a jegybankelnöknek, hogy ha ez a döntés megszületik, azonnal tegyenek javaslatot a kormánynak, hogy ilyen körülmények között hogyan kell gondolkodnunk a magyar devizatartalék biztonságos elhelyezéséről. Hát így.