Ukrajnának nem az Európai Unióban van a helye

Magyarország stratégiai partnerségben gondolkodik Ukrajnával, Ukrajnának nem az Európai Unióban van a helye - jelentette ki az Igazság órája című online műsorban az európai ügyekért felelős miniszter szerdán.

Forrás: MTI

2025. 11. 05.

Bóka János úgy fogalmazott: Ukrajna jelenleg háborúban áll egy szomszédos atomhatalommal, területének a 20 százalékát egy másik ország tartja megszállva, a szelektív államcsőd állapotában van, gyakorlatilag egyetlen egy ellátórendszer sem működik. "Nem látom, egyáltalán hogyan beszélhetünk arról, hogy egy ilyen állapotban lévő tagjelölt ország valaha is csatlakozik az európai unióhoz" - mondta. A miniszter irreálisnak nevezte azt a célkitűzést, hogy Ukrajna 2030-ra az Európai Unió tagja legyen, márpedig szavai szerint jelenleg "minden követ megmozgatnak" Brüsszelben, hogy ezt elérjék, még akkor is, ha ez katasztrofális következményekkel járna Európára nézve, Magyarország számára pedig különösen. Bóka János elmondta: hónapok óta "földalatti aknamunka" zajlik Brüsszelben az ukrán csatlakozással kapcsolatban, számos eljárási technikai szabályt már átlépett a bizottság, amihez eddig tartotta magát. Úgy tűnik azonban, hogy a tagállamok jelentős része nem lesz abban partner, hogy az egyhangúság alapvető követelményét is átlépjék - fűzte hozzá. Arra számít, hogy az uniós vezetők folyamatosan új utakat, módokat fognak keresni arra, hogyan lehetne a magyar ellenállást megkerülni, hogyan lehetne a magyar kormányra nyomást gyakorolni és belekényszeríteni egy olyan pozícióba, ami a nemzeti érdekünkkel és a magyarok akaratával ellentétes. "Ezért is fontos, hogy mindig meglegyen mögöttünk a politikai közösségnek az erős támogatása, mert ezzel tudunk ellentartani ezeknek a folyamatoknak" - mondta. A jövő áprilisi országgyűlési választásokról szólva Bóka János úgy fogalmazott: "a választás egyik tétje, hogy olyan kormány lesz-e Magyarországon, ami nemzeti szuverén és ellentart, vagy olyan amelyik a brüsszeli instrukciókat követve szélesre nyitja a kapukat Ukrajna előtt". Emlékeztetett arra, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta az Európai Unió nagyságrendileg 180 milliárd euróval finanszírozta a háborút, hasonló összeget akarnak még előteremteni. Vélekedése szerint, ha a háború még 4-5 évig tart - ahogyan azt az Economist elemzése írja - és miután "mindenki más pénzét elköltötték", egy idő után az unió saját pénzét is el kell majd költeni. Az Economist elemzésében 400 milliárd dollárra becsüli ezt az összeget. A pénz azonban nem áll rendelkezésre, ezért újabb uniós szintű hitelfelvételre lesz szükség, aminek viszont messzemenő következményei vannak és lesznek a költségvetési egyensúlyra, a szociális rendszerek fenntarthatóságára és az uniós programokra. Belpolitikai kérdésekről is szólva, az ellenzék nyugdíjakkal kapcsolatos álláspontjára utalva a miniszter úgy fogalmazott: nem egészen érti, hogy az miért van rendben, hogy a magyar adófizetők az ukrán nyugdíjakat finanszírozzák, az meg nincs rendben, hogy a magyar adófizetők a magyar nyugdíjakat finanszírozzák. "Szerintem politikailag azért az egy nehezen eladható termék, hogy a magyar nyugdíjasoknak ne fizessünk nyugdíjat, az ukrán nyugdíjasoknak meg igen" - mondta. Azzal az állítással kapcsolatban, hogy egy esetleges kormányváltást követően az eddig visszatartott uniós pénzek elindulnának Magyarországra, Bóka János úgy vélekedett: ha egy Brüsszel által irányított bábkormány kerülne hatalomra jövő áprilisban, annak nagyon komoly politikai ára lenne, amivel szavai szerint a magyar emberek nagyon rosszul járnának. Rámutatatott: részben kimondott, részben kimondatlan megállapodás, hogy a Tisza Párt maradéktalanul teljesíteni akarja a brüsszeli elvárásokat, azok a gazdaságpolitikai és társadalompolitikai célkitűzéseik, amelyről eddig tudni lehet bármit is, nem a magyar érdekeket szolgálják, hanem Brüsszel iránymutatását követik. A mi javaslatunk ezzel szemben az, hogy a nemzeti érdekeket teljes mértékben figyelembe tartva mi is elhozzuk ezeket a forrásokat, de anélkül, hogy ezeknek a feltételeknek megfelelnénk - fogalmazott. Egy hosszú, néha látványos, néha kevésbé látványos folyamat, ami körülbelül a következő hétéves uniós költségvetés elfogadásakor fogja elérni a végpontját. Gazdasági kérdésekről szólva Bóka János egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza Párt szakértője nyilatkozata szerint kivezetné a bankokat és multinacionális vállalatokat terhelő különadókat, ugyanakkor visszavonná a kedvezményeket a Magyarországra települt nagy autógyáraktól. Az a gazdaságfejlesztési stratégia, amit a jelenlegi kormány követ, a jövőt célozza, és szerintem eddig minden minden elemében megalapozott - hangsúlyozta Bóka János. Az autógyártás, az elektromobilitás, az akkumulátorgyártás és az ezekhez kapcsolódó kutatási bázisok Magyarországra telepítése sikeres volt. Sikerült Magyarországot bekapcsolni olyan globális ellátási láncokba, amelyek a jövő technológiáját jelentik, ráadásul úgy, hogy ez Magyarországon minőségi munkahelyeket és biztos megélhetést jelent generációknak - mondta. Orbán Viktor közelgő washingtoni látogatása kapcsán Bóka János kiemelte: Donald Trump a Blair House-ban azokat a hivatalos vendégelet szállásolja el, akiket politikai partnernek, szövetségesnek, fontos embernek tekint. Ez a magyar miniszterelnök esetében egyértelműen fennáll, Donald Trumppal politikai szövetségesnek tekintik egymást. Az amerikai elnök nagyon elismerően nyilatkozik a magyar miniszterelnökről akkor is, amikor egyetértenek bizonyos kérdésekben, és akkor is, amikor nem - közölte Bóka János.