2030-ra a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar Európa dobogósa lesz
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa dobogósa lesz, a termelékenység másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nő, az ágazat exportja 10 milliárd euróról 16 milliárd euróra nő az évtized végére - mondta Nagy István agrárminiszter szerdán Siófokon.
A politikus a Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián hozzátette: 2025-ben egységes kérelem keretében 546 milliárd forint jutott el az ágazat szereplőihez, 163 milliárd forinttal több, mint tavaly, beruházások támogatásáról több mint 500 milliárd forint értékben született döntés, ez is gyors fejlesztést irányoz elő.
A kormány kedvező kamatozású forgóeszköz-hitellel, kamattámogatási rendszerrel, hitelmoratóriummal és hitelgarancia-rendszerrel segíti az ágazatban dolgozók munkáját - tette hozzá.
"A nemzeti kormányra a magyar gazdák most és a jövőben is számíthatnak" - jelentette ki Nagy István.
Felidézte: a magyar kormány történelmi döntést hozott azzal, hogy az új európai uniós forrásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét a maximális 80 százalékra állította be, ami azt jelentette, hogy megháromszorozódott a beruházásokra fordítható források nagysága, minden száz euróhoz húszat ad Brüsszel, és nyolcvanat a nemzeti kormány. Több mint háromezer milliárd forintot lehet beruházásokra fordítani - fűzte hozzá.
A miniszter közlése szerint az elmúlt 15 évben látványos fejlődésen ment át a magyar mezőgazdaság: megújult a géppark, új épületek, modern üveg- és fóliaházak, új ültetvények jöttek létre, fejlődött az agrotechnológia, előtérbe került a precíziós gazdálkodás.
A magyar mezőgazdaság teljesítménye uniós összevetésben is kiemelkedően nőtt 2010 óta - ismertette. A kibocsátás 2024-ben 4142 milliárd forint volt, ami változatlan áron számolva is 28 százalékos növekedés, ez a 6. legjobb eredmény a 27 tagállam között. A területi termelékenység 53 százalékkal nőtt, ebben Magyarország a 7. legjobb volt az uniós országok között. Tavaly 669 milliárd forint értékű fejlesztés, beruházás valósult meg, 45 százalékkal több, mint 2010-ben. Az állattenyésztés pedig 40 százalékát adta a mezőgazdaság teljes kibocsátásának, ami az uniós csatlakozásunk óta a legmagasabb arány. 2004 és 2010 között 14 százalékkal csökkent az állattenyésztés teljesítménye, 2010 és 2024 között 22 százalékkal nőtt - jelezte.
A tárcavezető szerint jó hír, hogy Magyarország már nem alapanyag-termelő és nyersanyag-kibocsátó, 62 százalékról 74,2 százalékra nőtt a feldolgozott termékek aránya az exporton belül, az élelmiszer-termelés volumene 39 százalékkal emelkedett az elmúlt 15 évben.
Közölte: döntés született arról, hogy a sertéstartóknak ismét lesz egyedenként húszezer forintos kocatámogatás, és folyamatban van egy 100 százalékos kamattámogatású Széchenyi-kártya agrárhitel megnyitása is.
Kitért arra, hogy Európa szerte "beszakadt" a tejár, a feldolgozók ódzkodnak megkötni a szerződéseket, a kereskedelem az olcsó importot keresi, ezért tárgyalásokat kezdeményeztek a kereskedőkkel, a termelőkkel és a feldolgozókkal.
Bejelentése szerint az importregisztrációs rendeletet kiegészítik a folyadéktejjel, az edami sajtokkal és a vajjal, ami nem importtilalmat, csak bejelentési kötelezettséget jelent. "Mindent szeretnénk elkövetni, hogy magyar termék kerüljön fel nagyobb volumenben a kereskedelmi láncok polcaira" - hangsúlyozta.
A miniszter tájékoztatott arról is, hogy 50 milliárd forint hitelkeretet különítenek el a tejfeldolgozók számára a Demján Sándor program keretében. A tejhasznú tehén támogatása címen eddig 16,5 milliárd forintot fizettek ki, és még az idén 7,5 milliárd forintot szeretnének juttatni a gazdákhoz.
Azt mondta, reméli, hogy a kormány dönt a gazdálkodók egyéves hitelmoratóriumáról, a legkisebb üzemméretű vállalkozások számára pedig agrár mikrohitel programot indítanak.
Nagy István kiemelte: az aszály elleni védekezésre fordították a legtöbb forrást, aminek az lett az eredménye, hogy másfél milliárd köbméter vizet sikerült megtartani, és megfordult az a trend, hogy több vizet engedünk ki az országból, mint amennyi beérkezik. Ennek az a következménye, hogy míg 2022-ben másfél millió hektáron, 2025-ben, a legforróbb nyár után 500 ezer hektáron volt aszálykár.
A magyar mezőgazdaság külföldi kihívásai között említette, hogy az EU 2027 utáni költségvetésének tervezésénél több mint húsz százalékos agrárpolitikai forráscsökkenés van előirányozva, az agrártámogatások egy közös alapba kerülnének. Szövetségeseket, partnereket kell keresni ahhoz, hogy ezt meg tudjuk akadályozni - hangoztatta.
Utalt arra, hogy az EU Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi egyezménye mellett tervben van a dél-amerikai országokkal kötendő EU-Mercosur egyezmény is. A magyar kormány eltökélt abban, hogy nem támogatja a megállapodást - mondta.
"Ha a kettő összeér, az olyan hatást fog kiváltani az EU belső piacán, ami az egész európai mezőgazdaságot alapjaiban fogja megrendíteni. Fontos, hogy egységesen, szövetségeseket keresve fel tudjunk ellene lépni" - hangoztatta Nagy István.