A védjegy érték a magyar élelmiszeriparban
A védjegyoltalom nem csupán jogi kérdés, hanem stratégiai eszköz a magyar élelmiszeripar számára – jelentette ki dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a Magyar Védjegy Egyesület 35. jubileumi ülésén, Budapesten.
Kiemelte: az ágazat mintegy 80 ezer embernek ad munkát, közel 7 ezer milliárd forintos árbevételt termel, így az élelmezés- és élelmiszerbiztonság meghatározó pillére. A tudatos védjegyhasználat egyszerre védi a márkát, növeli a fogyasztói bizalmat és erősíti a versenyképességet.
Magyarországon több ezer élelmiszeripari védjegy van érvényben, köztük mintegy ötven tanúsító rendszer. Ezek közül külön figyelmet érdemelnek az Agrárminisztériumhoz kapcsolódó védjegyek. A hagyományos és tájjellegű termékek eredetét a HÍR védjegy (Hagyományok, Ízek, Régiók) jelzi, míg a KMÉ – Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy a termőföldtől az asztalig tartó, szigorú tanúsítási rendszerrel garantálja a kiváló minőséget. Az állami elismerések közül kiemelkedik a Hungarikum védjegy, amely a magyarság csúcsteljesítményeit azonosítja. A Hungarikumok száma mára elérte a százat, a védjegyhasználók köre pedig folyamatosan bővül – tette dr. Felkai Beáta Olga.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a védjegyek a magyar élelmiszerek esetében a minőség, a hagyomány és a nemzeti értékek kézzelfogható garanciái, amelyek hozzájárulnak a hazai élelmiszeripar versenyképességének növeléséhez. A védjegyoltalom az élelmiszeriparon túl minden vállalkozás számára stratégiai kérdés.