Orbán Viktor napirend előtti felszólalása

Tisztelt Ház! Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Alkotmányos szokásainkat követve, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén, a kormány nevében jelentést teszek a Tisztelt Háznak.

Először is felidézem Önök előtt, hogy a két ülésszak között rendkívüli időjárás tört Magyarországra. A hóhelyzet gyors döntéseket és intézkedéseket igényelt. A szükséges munkák koordinálására operatív törzs alakult, akit kellett, kimentettünk, aki rászorult, arról gondoskodtunk. Közel 800 munkagépet és 2.300 főt vetettünk be. A védekezés költségei, amit a költségvetés biztosított, meghaladták a tízmilliárd forintot. A januári nagy hóeséshez hasonlóan a mostani hétvégén Nyugat-Magyarországon kialakult rendkívüli körülményeken is sikerült úrrá lennünk. Tájékoztatom Önöket, hogy most 12 ezer lakás maradt áram nélkül, megbénult 40 kilométer hosszan a vezetékrendszer. A ma reggeli jelentések szerint, már csak 85 lakásban nincs áram. Köszönöm mindenkinek, aki részt vett a munkában! A rendkívüli januári hideg nehéz helyzetbe hozta a családok költségvetését is, ezért a kormány úgy döntött, hogy a januári gázszámlák 30 százalékát átvállalja. Ez a rezsistop. A szükséges pénzt, amely 55, azaz ötvenöt milliárd forint, az energiakereskedőktől és az energiatermelőktől, valamint a költségvetés tartalékából biztosítjuk. Kellő szerénységgel, de meg kell jegyezzem: erre csak Magyarország volt képes egész Európában.

Tisztelt Ház!

Ami a gazdaságot illeti, január elsejétől 50 százalékkal megemeltük a családi adókedvezményt. Ez azt jelenti, hogy a júliusi 50 százalékos emeléssel együtt megdupláztuk. Ezzel egymillió családnak megnőtt a jövedelme. A három- és többgyermekes édesanyák után idén január 1-jétől a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák és minden 30 év alatti édesanya élethosszig mentesül a jövedelemadó-fizetés alól. Ezekkel az intézkedésekkel most félmillió édesanyát mentesítettünk a jövedelemadó-fizetés alól. A következő három évben – kortól függetlenül – minden kétgyermekes édesanya szja-mentes lesz, így három éven belül összesen egymillió magyar édesanya válik adómentessé egész életére. Példátlan! Ilyen csak Magyarországon van, Tisztelt Ház!

A kormány döntött a 14. havi nyugdíj bevezetéséről. Az első, idén esedékes részletet február elején ki is fizettük. A 13. és 14. havi nyugdíjon felül idén január elsejétől 3,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Tájékoztatom a Tisztelt Házat, hogy a rezsivédelmet a brüsszeli nyomás ellenére továbbra is fenntartottuk és fenntartjuk, ezért továbbra is a magyar családok fizetik az Európai Unió legalacsonyabb gáz- és áramszámláját. Az átlagfogyasztás esetén évi 250 ezer forintos rezsiszámláról beszélhetünk, ugyanezért a gázért és áramfogyasztásért Lengyelországban 800 ezer, Csehországban több mint egymillió forintnak megfelelő összeget kellene fizetnünk.

Tisztelt Ház!

Mint Önök is tudják, szeptember elsejével elindítottuk a rendszerváltás utáni legerősebb otthonteremtési programot, a fix 3 százalékos hitelt. 10 százalékos önerő, fix 3 százalékos kamat, 50 millió forintos hitelkeret, akár 25 éves futamidő. Jelentem a Tisztelt Háznak: elértük, hogy február közepéig mintegy 25 ezer szerződést már megkötöttek. Több tízezer új családi ház és társasházi lakás fejlesztése indul meg, ez hatalmas beruházási értéket és sok ezer új munkahelyet ad az egész magyar gazdaság számára. Jelentem a Tisztelt Háznak, hogy 2026. január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, 322.800 forintra növekedett, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373.200 forintra nőtt. A kormány célja, hogy a következő ciklusban a növekedés folytatódjon, és a bruttó átlagkereset érje el az egymillió forintot. Ez a cél belátható távolságban van. A szakszervezeteknek és a munkaadóknak köszönöm az együttműködést, a megállapodás java részben az ő érdemük. A minimálbérek mellett jelentősen emeltük a béreket a közszférában is. A tanárok és óvodapedagógusok bére januártól átlagosan további 10 százalékkal nőtt, így átlagkeresetük eléri a bruttó 950 ezer forintot. Szintén 10 százalékkal emeltük a szakképzésben dolgozók bérét is. Ezek a béremelések több mint 170 ezer pedagógust juttatnak méltó életkörülményekhez. Idén januártól a kistelepülések hivataljaiban, a kulturális szférában, valamint a szociális területen dolgozók bérét 15 százalékkal megemeltük, ez több mint 180 ezer embert jelent. A vízügyi ágazatban dolgozók bérét 2025-ben már 30 százalékkal emeltük, idén 15 százalékos béremelés jön, 2027-ben pedig további 10 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak. Jelentem a Tisztelt Háznak, hogy az igazságügyi dolgozóknak hároméves béremelési programjával a tervek szerint haladunk: a bírák fizetése 48 százalékkal, a fogalmazók fizetése 89 százalékkal, a bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal növekszik 2027-re. Jelentem a Tisztelt Háznak, hogy kifizettük a hathavi fegyverpénzt, közel 80 ezer rendőr, katona, pénzügyőr, határvadász és tisztjelölt kapta meg a juttatást.

Jelentem a Tisztelt Háznak, hogy 2025 októbere óta 23 ezer vállalkozás csatlakozott a fix 3 százalékos Széchenyi Programhoz, ami mintegy 1.200 milliárd forintos hitelösszeget jelent. Jelentem a Tisztelt Háznak, hogy az egyéni vállalkozók esetében növeltük az alanyi áfamentesség határát, január 1-jétől ez 20 millió forint, és tovább emeljük 24 millió forintra. Köszönöm az együttműködést a kereskedelmi és iparkamarának! Jelentem a Tisztelt Háznak, hogy a kormány elindította az 5+1 pontból álló vendéglátóipari akciótervet. A program 9.500 étteremnek és 3.000 cukrászdának jelent segítséget, több mint 100 milliárd forint értékben. Jelentem a Tisztelt Háznak, hogy idén év elején döntés született az inflációt letörő árrésstop meghosszabbításáról. Jelentem a Tisztelt Háznak, hogy a 25 év alatti, dolgozó fiatalok számára indított 4 millió forintos, kamatmentes munkáshitelt igénylők száma átlépte januárban a 40 ezres határt. Az ötezer fő alatti településeken elérhető Vidéki Otthonfelújítási Program keretében, amely 3 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást nyújt, januárban átléptük az 50 ezres határt. Jelentem a Tisztelt Háznak, hogy a kormány döntött egy háztartásonként 2,5 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást biztosító napelem-pályázat indításáról, és a programba eddig több mint 100 ezren jelentkeztek.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Arról is tájékoztatnom kell az országgyűlést, hogy hazánk történetében példátlan módon keleti szomszédunk, a háborúban álló Ukrajna január 27-től kezdődően blokkolja az olajszállításokat a Barátság kőolajvezetéken. Jelentem a Tisztelt Háznak, hogy a kormány megvizsgálta a helyzetet, és megállapította, hogy a szállítások újraindításának nincs technikai akadálya. Ukrajna döntésén múlik, újraindítja-e a vezeték működését, vagy sem. Egyre világosabb, hogy nyílt politikai zsarolásról van szó. Közismert, hogy Magyarország és Ukrajna között mélypontra jutottak a diplomáciai kapcsolatok. Az ukránok azt követelik, hogy Magyarország váljon le az orosz energiáról, adjunk pénzt Ukrajna számára, és támogassuk Ukrajna európai uniós tagságát. Ráadásul az ukránok nyíltan fenyegetik a magyar kormányt és személyesen annak vezetőit is. Tájékoztatom a Tisztelt Házat, hogy a nemzeti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak. A nemzeti kormány semmilyen fenyegetés hatására sem tér el a programjától, és alkotmányos esküjének megfelelően jár el. Kizárólag a magyar emberek érdeke szerint cselekszik, és semmilyen külhatalom követelésének nem enged. Ragaszkodunk függetlenségünkhöz és szuverenitásunkhoz. És ragaszkodunk a jogainkhoz is, ugyanis az ukrán állam 2014-ben társulási megállapodást kötött az Európai Unióval, így annak mi is részesei vagyunk. A megállapodás 275. cikkelye értelmében Ukrajna vállalta, hogy a rajta keresztülhaladó, az Európai Unió tagországaiba tartó energiatranzit sérthetetlen. Magyarország olajellátását tehát Ukrajna az uniós társulási szerződés értelmében köteles biztosítani, és végképp nem használhatja politikai fegyverként. Amit most Ukrajna tesz, az a megállapodás nyílt felrúgása. Ezt nem fogadjuk el, és ragaszkodunk a jogainkhoz!

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr!

Brüsszel magatartása az ügyben legalábbis kétértelmű. Az Európai Unióról szóló szerződés 222. cikke az Európai Unió kötelességévé teszi, hogy egy harmadik féltől érdeksérelmet elszenvedő tagállam segítségére siessen. Brüsszel kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi. A tények azt mutatják, hogy Brüsszel a tagállam Magyarország helyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt.

Tisztelt Ház!

Köztudott, hogy Magyarország és Brüsszel álláspontja a háború ügyében, Ukrajna pénzelése ügyében és Ukrajna európai uniós tagsága ügyében is ellentétes. Mégis, a jelenlegi helyzetben Brüsszelnek Magyarország érdekét kell képviselnie. A tény, hogy nem teszi, súlyos szerződésszegés Magyarország rovására. A tények ismeretében, tisztelt Elnök úr, azt kell mondanom, hogy Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal. Brüsszel és Kijev egyetért abban, hogy amíg nemzeti kormány van Magyarország élén, addig nem képesek végrehajtani a terveiket. Nem tudnak leválasztani minket az orosz energiahordozókról, nem támogatjuk Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, nem fizetünk Ukrajnának, és nemet mondunk a háborúra.

Tisztelt Ház!

Mindez ötven nappal a választás előtt történik. Így ez a föllépés nyílt beavatkozás a magyar választásokba. Okkal feltételezem, hogy az a célja, hogy az erőviszonyokat Brüsszel és Kijev szándéka szerint módosítsa. De emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy Magyarországon ebben az ügyben majd a magyar emberek fognak dönteni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

A kormány az ukránok által előidézett vészhelyzetet elhárította. A stratégiai olajtartalékokat megnyitottuk, az ország energiaellátását biztosítottuk. Most mindenki láthatja, átélheti a valóságban, mit is jelent a leválás az orosz energiáról. Az veszélyhelyzetet idézne elő, és anyagilag magyar családok százezreit tenné tönkre. Az ezer forintos benzinár és a többszörösére nőtt háztartási rezsiszámla a családok számára egyértelműen kifizethetetlen. A nagy nyugati energiacégek, mint a Shell, ezen jól keresnének, de a magyarok megszenvednék. A kormány márpedig nem az energiacégek vagy a Shell, hanem az emberek oldalán áll. Ma reggel a nyugati és az orosz olaj közötti árkülönbözet hordónként 13 dollár volt. Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés orosz energia nélkül is fenntartható, az vagy szamár, vagy hazudik.

Tisztelt Ház!

A kormány válaszlépésekről is döntött. Szlovákiával egyeztetve leállítottuk az Ukrajnába irányuló dízelszállítmányokat. Ezen túl a kormány megvétózta az Ukrajnának korábban, Magyarország részvétele nélkül, bennünket nem terhelő módon megítélt 90 milliárd euró folyósítását. És a kormány úgy döntött, hogy a mai napon Brüsszelben megvétózza az elfogadás előtt álló, 20. háborús szankciócsomagot is. A mai napon Brüsszelben bejelentettük, hogy amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra, addig minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést meg fogunk akadályozni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr!

Az orosz–ukrán háború folytatódik. Az ukrán–orosz háborúban hetente 9 ezer ember esik el, vagy válik hadirokkanttá. Ez egy hónap alatt 36 ezer ember. Egy év alatt 400 ezer. Ez pótolhatatlan veszteség és felfoghatatlan tragédia. És a háború hihetetlen anyagi erőfeszítéseket emészt föl. Az Európai Unió Ukrajnára eddig mintegy 200 milliárd eurót költött. A villamos áram és a földgáz ára ma Európában háromszorosa-négyszerese az amerikai és a kínai áraknak. Európa saját maga számolja föl a versenyképességét. Ilyen energiaár-különbözet mellett az európai vállalatok nem tudnak, mert nem is tudhatnak versenyezni a kínai és az amerikai cégekkel. Tájékoztatom a Tisztelt Házat, hogy az elmúlt években egymillió munkahely szűnt meg az európai iparban. A vegyipar és az autóipar különösen szenved. Lengyelországban 278 ezer munkahely szűnt meg, Csehországban 161 ezer, Romániában 144 ezer és Németországban 129 ezer. Mindezek alapján meggyőződésem, hogy Európa érdeke a béke, vagyis a háború mielőbbi lezárása. Tájékoztatom a Tisztelt Házat, hogy ennek éppen az ellenkezője történik. Brüsszel a háború folytatását támogatja – nyíltan. A bizottság bemutatta a stratégiáját a miniszterelnököknek, ami szerint az oroszok még ugyan bírják a háború terheit, de már nem sokáig. Gazdaságilag megrendülnek, mondja a bizottság, és rákényszerülnek az Ukrajnának és az Európai Uniónak kedvező béke elfogadására. Brüsszel szerint, ahogy ők mondják, nyíltan, ezért folytatni kell a háborút, mert a háború így megnyerhető, és így érhető el az előnyös béke.

Tisztelt Ház!

A magyar kormány meggyőződése szerint ez a háborús stratégia téves. A mi tudásunk szerint semmilyen tények nem alapozzák meg a brüsszeli háborús stratégiát. Mi azzal számolunk, hogy Oroszország még évekig képes működtetni a hadigazdaságát és a hadigépezetét. Mi úgy látjuk, hogy Ukrajna és Európa hamarabb fogy ki a katonai készleteiből, hamarabb fogy el a pénze, és fogy ki a bevethető élőerő-utánpótlásból, mint Oroszország. Ráadásul Oroszország nukleáris katonai eszközökkel rendelkezik, és nincs válasz arra a kérdésre, hogyan győzhető le egy atomhatalom.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Európa ezt a háborút nem bírja pénzzel, bele fog rokkanni, és évtizedekre nyakig eladósodik. A kormány álláspontja szerint ebből Magyarországnak ki kell maradnia. Tájékoztatom a Tisztelt Házat, hogy a következő pénzügyi kiadások várnak Európára – a már elköltött mintegy 200 milliárd eurón felül. Először is 90 milliárd 2026-ra és 2027-re. Másodszor: 360 milliárd euró Ukrajna részére a következő költségvetésben, a fejlesztések és az agrártámogatások rovására, amit 20 százalékkal csökkentenek. Harmadszor: a bizottság bejelentette és bemutatta az ukrán jóléti tervet – ez 800 milliárd dollárt jelent. Negyedszer: az ukránok bejelentették az igényüket 700 milliárd euró katonai kiadásra is.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

Ennyi pénzt nem lehet összekalapozni. Ennyi pénz nincs az unió közös költségvetésében. De ennyi pénz nincs a tagállamok költségvetésében sem. Nemcsak a mienkben, a magyar költségvetésben, nincs egyik tagállaméban sem! Brüsszel politikája egyenes út Európa teljes eladósodása felé. Már öt tagállam adóssága a nemzeti össztermék 100 százaléka felett jár, és többen is közelítik ezt a szintet. Amit Brüsszel csinál, nemcsak katonai, hadászati és geopolitikai tekintetben, de gazdasági értelemben is óriási felelőtlenség, sőt egyenesen istenkísértés. Ráadásul, Tisztelt Ház, tájékoztatom Önöket, hogy megszülettek az első írott megállapodások Franciaország és az Egyesült Királyság között, miszerint készek katonákat állomásoztatni Ukrajna területén, Németország pedig kifejezte készségét a csatlakozásra.

Tisztelt Ház!

Bármennyire fájdalmas is, szembe kell nézni a ténnyel, hogy Brüsszel és a nagy európai országok háborúra készülnek Oroszországgal. Ennek következményei beláthatatlanok lesznek. Az viszont könnyen belátható, hogy Magyarország egy ilyen háborún csak veszíthet. Történelmi háborús tapasztalataink is ezt mutatják. Ezért tisztelettel arra kérem a Házat, arra kérem az Országgyűlést, tisztelt Elnök úr, hogy támogassa a kormányt abban, hogy Magyarországot kívül tarthassuk a háborún, és kivédekezhessük annak biztonsági és pénzügyi következményeit.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!