Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ez volt az Európai Politikai Közösség 5. találkozója, Magyarország legnagyobb diplomáciai eseménye: 42 állam- és kormányfő, az európai intézmények vezetői, Európa Tanács, NATO-főtitkár, az EBESZ képviselője. A helyzet, amiben ma tanácskoztunk, úgy írható le, hogy nehéz, bonyolult és veszélyes. Az európai békét, stabilitást és jólétet egyszerre fenyegetik veszélyek. Harmadik éve dúl a háború, melyet Oroszország indított Ukrajna ellen, a Közel-Kelet lángokban, és eszkalációs veszély fenyeget, Észak-Afrikában destabilizáló konfliktusok, az illegális migráció egy szűnni nem akaró kihívás és a korábbi csúcsot megközelítő nagyságrendű, és a globális gazdaságban pedig olyan blokkosodás és töredezettség látható, amelyre a hidegháború óta nem volt példa. Azért találkoztunk, mert azt hisszük, hogy ezekre a veszélyekre együtt jobb válaszokat tudunk adni, mint külön-külön. Személyes értékelésem a helyzetről az, hogy mindannyian érzékeltük, hogy nincs idő, amit elvesztegethetnénk, a történelem láthatóan fölgyorsult. Az amerikai választásokkal lezárult egy fejezet, a világ meg fog változni, gyorsabban fog megváltozni, mint mi azt gondoljuk. Nagy, hatalmas kérdések vannak terítéken: háború vagy béke, migráció vagy védelem, blokkosodás vagy konnektivitás, alárendelődés vagy európai szuverenitás.

Tudják, ez egy tanácskozás, tehát nem hoztunk formális döntéseket. Ezért amikor most én itt beszámolok Önöknek, akkor összegzem egy tanácskozás gondolatait, amelyben ráadásul eltérő vélemények szép számmal voltak. Arról tudok beszélni, hogy mi az, amiben egyetértés volt. Egyetértés volt abban, hogy az amerikai választási eredményre reagálni kell. Tudnunk kell, hogy nagy változások jönnek, és erre nekünk is reagálnunk kell. Egyetértés volt abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában. Egyetértés volt abban, hogy Európa vállaljon nagyobb felelősséget a jövőben a saját békéjéért és biztonságáért, még egyenesebben fogalmazva: nem várhatjuk az amerikaiaktól, hogy csak ők védjenek meg bennünket. És abban is egyetértés volt, hogy Európának érdemi szereplőnek kell maradnia az előttünk álló, a jövőt eldöntő tárgyalásokban és folyamatokban. Ezek Európa sorsát fogják érinteni, hamarosan lesznek majd ilyen tárgyalások, és ott Európának kellő súllyal kell jelen lennie, hogy befolyásolhassa a későbbi döntéseket.

A menetrend ilyenkor az, hogy van egy plenáris ülésünk, és utána pedig vannak munkacsoportok, azoknak a munkájában csoportokban veszünk részt. Volt munkacsoport, amely a gazdasági biztonsággal foglalkozott, volt, amelyik a migrációval, ezeket én most nem ismertetem, a munkacsoport-vezetők, ha akarják, akkor Önök számára is összegezhetik a munkájukat, egyedül a migrációval kapcsolatban szeretnék egy megjegyzést tenni. Most már régóta azt tapasztalom, hogy nagyon nagy feszítőereje van ennek a kérdésnek, mert a migráció kérdése újra az európai intézményi kereteket feszegeti. Mindenki elégedetlen a mostani helyzettel, és mindenki változást akar. Amit ma én megállapítottam a magam hozzászólásában, hogy a politikai vezetők változtatási szándéka előtt egy komoly akadály tornyosul, amelyen át kell törni, és ezt úgy hívják a mi szakmánkban, hogy bírósági aktivizmus. Eldöntünk dolgokat, a kormányok azokat végrehajtják, és a közös döntéseink beleütköznek először európai, aztán pedig nemzeti bírói döntésekbe, és így a migráció visszaszorítása érdekében elért eredmények egyszer csak szétpukkannak. Ez alól egyetlen ország kivétel, ez Magyarország, amelyik mindig is a bírósági aktivizmussal szembeni lázadás pártján állt. Nem hiszem, hogy meg tudjuk állítani a migrációt, hogyha nem lázadunk föl a most hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen.

Összességében azt tudom mondani, hogy mindannyian megköszöntük Emmanuel Macron elnök úrnak, hogy két évvel ezelőtt útjára indította ezt a platformot, ezt az együttműködési formát. Megállapítottuk, hogy szükség van a folytatásra, sőt erősítenünk kell ezt. És mindannyian vállaltuk, hogy a következő év májusában Albániában, Tiranában Edi Rama miniszterelnök úr vendégei leszünk. Sok sikert kívánok neki a munka folytatásához!

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)