Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim!
Parlamentáris szokásainknak megfelelően beszámolok Önöknek az országgyűlés legutóbbi ülése óta eltelt eseményekről. Két hónap telt el a legutolsó találkozásunk óta. Ebben a két hónapban folytatódott az orosz–ukrán háború, újabb szankciókat hirdettek Brüsszelben, és világossá vált, hogy az energiaárak nem térnek vissza a háború előtti szinthez. A gáz ára az európai gáztározók föltöltése után is a háború előtti árak háromszorosa maradt. A brüsszeli szankciók és a magas energiaárak inflációt hoztak. Tájékoztatom Önöket, hogy az évvégi pénzügyi zárás azt mutatja, hogy Magyarország 4.000 milliárd forinttal többet költött energiára 2022-ben, mint 2021-ben. Ezt a pénzt Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből a szankciókkal. Ebben a két hónapban véget ért a nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciókról. A 97 százalék „nem” világos akarat: a magyar emberek nem értenek egyet a brüsszeli szankciós politikával. Ebben a két hónapban, tisztelt Képviselőtársaim, megismertük a magyar gazdaság előző éves teljesítményének adatait is. 2022-ben 4,6 százalékos volt a gazdaság növekedése, minden eddiginél több volt a munkahely, minden korábbit meghaladta az exportteljesítményünk, és több mint húsz éve tavaly volt a legmagasabb tőkebehozatal Magyarországra. A 2022. évben a költségvetési hiányt és az államadósságot is sikerült csökkenteni, a hiányt 7,1 százalékról – ez volt 2021-ben - 4,9 százalékra; az államadósságot 77 százalékról – ez volt 2021-ben – 73,5 százalékra. Aláhúzom: hiánycsökkentés és adósságcsökkentés választási évben. A Pénzügyminisztérium és a nemzeti bank szakemberei és vezetői megérdemlik az elismerést.
Tisztelt Képviselőtársaim!
2023 februárjában 15 százalékkal megemelt nyugdíjat és 15 százalékkal megemelt tizenharmadik havi nyugdíjat tudtunk küldeni. Január 1-jétől a családtámogatások köre egy újabb intézkedéssel bővült: az ezután gyermeket szülő nőknek harminc éves korukig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, és egy ilyen nehéz időszakban erre a teljesítményre az egész ország büszke lehet.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Egy éve annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ez a háború nem felfoghatatlan messzeségben történik, ez a háború a szomszédságunkban zajlik, és veszteséget okoz mindenkinek. Rossz az ukránoknak, rossz az oroszoknak, rossz a magyar embereknek, rossz Európának, sőt egyre világosabb, hogy rossz az egész világnak. Emberek halnak meg százezrével, és felfoghatatlan mennyiségű érték pusztul el. A magyar kormány komoly aggodalommal figyeli, hogy egész Európa lépésről lépésre araszolva belesodródik a háborúba. Európai országok már tankokat küldenek, már terítéken vannak a vadászrepülők, és ha ez így folytatódik, lesznek olyanok is, akik csapatokat akarnak majd küldeni Ukrajnába. A magyar emberek úgy döntöttek tavaly áprilisban, és ezt a tavalyi évvégi nemzeti konzultáción meg is erősítették, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. Ezért nem szállítunk fegyvereket, és a magyar kormány továbbra is a béke pártján áll. Szeretnénk, ha a háborúnak minél hamarabb vége lenne, mert úgy látjuk, hogy ebben a háborúban nem tud győzni senki, csak a vesztesek száma és a veszteségek mértéke nő napról napra. Mióta ez a háború tart, százezrek haltak meg; mióta ez a háború tart, infláció söpör végig a világon, és folyamatosan gazdasági válság fenyeget.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Ha ez a háború folytatódik, egyre többen fognak meghalni. Ha ez a háború folytatódik, a hiperinfláció és a gazdasági összeomlás fenyegetése állandósul. Ha ez a háború folytatódik, a világon senki sem érezheti magát biztonságban, és a háború könnyen világméretűvé terebélyesedhet.
Tisztelt Képviselőtársaim!
A harcokat csak tűzszünettel lehet megállítani. Ezért tűzszünet kell, és béketárgyalások kellenek. Magyarország minden nemzetközi fórumon a békét szorgalmazza, és úgy látom, hogy a világ többsége, nagy többsége is a békét támogatja. Magyarország nem szigetelheti el magát a világ nagyobbik részétől, amely békét akar. Ezért Kína béketervét is fontosnak tartjuk, és támogatjuk. A háború kitörésének első évfordulóján Magyarországnak érdemes világossá tennie, hogy nem változtat korábbi álláspontján, ezért támogatom a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőit, hogy a háború évfordulóján a Tisztelt Ház határozatban rögzítse, hogy Magyarország békepárti marad, és a jövőben is ki akar maradni az orosz-ukrán háborúból. Az országgyűlés egyértelmű állásfoglalására szükség is van, mert nap mint nap óriási nyomás nehezedik Magyarországra. Mindenki láthatja, hogy bele akarnak minket préselni a háborúba, azt akarják, hogy csatlakozzunk a háborúpárti országokhoz. A politikai erőközpontokban erről nyíltan beszélnek, de ugyanezt akarják a nemzetközi spekulánsok is, akik keresni akarnak a háborún. A pénzügyi spekulánsok globális méretekben finanszíroznak médiát és magukat civilnek mondó, háborúpárti szervezeteket, naponta szenved el Magyarország provokációkat. Azt kérem Önöktől, hogy a provokációknak ne üljünk föl, és tartsunk ki Magyarország érdekei mellett a nemzetközi politika arénájában.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!
Legutóbbi ülésünk óta a kormány számos infláció elleni döntést hozott. Úgy látom, hogy Európában az inflációra kétfajta politikával reagálnak a kormányok: vannak, akik kivárnak, és vannak, akik beavatkoznak a gazdasági folyamatokba. Mi a második csoporthoz tartozunk. Tudatában vagyunk ugyan a beavatkozás kockázatainak, de azt gondoljuk, hogy képesek vagyunk a megfelelő pontokon és optimális mélységben beavatkozni a gazdaság szövetébe. Az inflációt ebben az évben nem tudjuk megszüntetni, mert az okai nem Magyarországon vannak. A bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal. A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig maga a brüsszeli szankció. Önök is tudják, hogy Magyarország sohasem értett egyet a szankciókkal. Mi mindig azt mondtuk, hogy ez a politika több kárt okoz nekünk, mint Oroszországnak. S ma már világos, hogy bár a szankciókkal Oroszországot célozták meg, de Brüsszel valójában Európát találta el. A szankciók miatt emelkednek az energiaárak, és ez mindent drágít. Drágítja a szállítást, a termelést, emiatt emelkednek az élelmiszerárak, a bolti árak és a szolgáltatások árai is. Ez egy dominó, amit Brüsszelben löktek meg, és végigszalad egész Európán. Amíg nem lesz béke, és Brüsszel sem vonja vissza a szankciókat, az infláció egész egyszerűen nem szüntethető meg. És az igaz ugyan, hogy az inflációt csak Brüsszel szüntetheti meg, de a tagállamok azért mérsékelhetik. Ezért kell Magyarországnak cselekednie, és ezért kell a magyar kormánynak beavatkoznia a gazdasági folyamatokba. Mérsékeljük. Azzal is számolnunk kell, hogy minél magasabb egy országban az ipari termelés, annál több energiára van szükség, annál magasabb inflációt okoznak a megugró energiaárak. Az olyan országot, amelynek nincs olaja, nincs földgáza, és az energia nagy részét importálnia kell, különösen megkínozza az infláció, és Magyarország ilyen ország. Magas az ipari termelésünk, nincs saját energiaforrásunk, ezért nálunk az átlagosnál is nagyobb inflációhoz vezetnek a szankciós energiaárak, és a letörésük is több időt vesz igénybe.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Amíg tart a szankciós politika, mint mondtam, fölszámolni nem, de az év végére, a 2023-as év végére egyszámjegyűre vissza tudjuk vágni az inflációt. Ennek érdekében, az infláció letörése és a családok védelme érdekében eddig húsz intézkedést hoztunk. A húsz intézkedésből tíz a munkahelyeket védi, tíz pedig a családokat és a nyugdíjasokat. Ezeket most ismertetni fogom.
Az energiaintenzív feldolgozóiparban aktív kis- és középvállalatokat támogatjuk összesen 220 milliárd forintnyi összeggel. Meghirdettük a Széchenyi Kártya Programot. 2023-ban 290 milliárd forintot költünk a magyar kisvállalkozások kedvezményes hitelprogramjára, amelyben az inflációs kamatokkal szemben a kisvállalkozók 5 százalékos kamaton juthatnak hitelhez. Meghirdettük a Gyármentő Programot és az ehhez kapcsolódó gyármentő garancia- és hitelprogramot. Ebben az évben összesen 230 milliárd forintot fordítunk a nagyvállalatok energiahatékonysági programjainak támogatására, és 200 milliárd forint összegű hitelprogramot indít a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank. Ez a kettő együtt 430 milliárd forint. Meghirdettünk egy újraiparosítási hitelprogramot, melyet Baross Gáborról neveztünk el. 700 milliárd forintos keretösszeggel indítunk el egy kedvezményes, fix kamatozású hitelprogramot a magyar vállalkozások exportnövelő beruházásainak finanszírozására. Kiterjesztettük a kamatstopot a kis- és középvállalatokra, kiterjesztettük a kis- és középvállalatok hiteleire; ez összesen 2.000 milliárd forintnyi hitelt érint, és 60 ezer vállalkozásnak segít azzal, hogy a kamat maximuma 7,77 százalék. Hatodik pontként egy új nemzeti tőkeholding-rendszert hoztunk létre. Ezermilliárd forint áll rendelkezésre a nemzeti tőkeholdingnál, hogy segítse a vállalkozások tőkehelyzetének rendezését, hogy a tőke hiánya ne lehessen akadálya a munkahelyek megtartásának. Meghirdettünk egy agrármoratóriumot. Ezt a magyar gazdák védelme érdekében hiteltörlesztési moratóriumként hirdettük meg. 7.500 agrárvállalkozásnak 285 milliárd forint hitel után tizenhat hónapig nem kell törlesztőrészletet és kamatot fizetniük. Meghirdettünk egy turisztikai akciótervet, hogy az ilyen vállalkozásoknál a fejlesztési hozzájárulást ne kelljen befizetni. Nem töröltük el, de felfüggesztettük, a SZÉP-kártyák felhasználását pedig fölgyorsítottuk, hogy a magyarok idehaza költsék el a pénzüket. Kilencedik döntésként a munkába járás támogatásának mértékét emeltük meg. A munkába járás költségeinek volt egy adókedvezménye eddig is Magyarországon, ennek a mértékét a duplájára emeltük, ami azt jelenti, hogy százezer dolgozó munkába járását támogathatják adómentesen kétszer akkora összeggel a munkáltatók. S végezetül hirdettünk egy munkaerő-támogatási programot. A bérköltség 50 százalékával támogatjuk azt a vállalkozást hat hónapon keresztül, amely 25 év alatti vagy legalább egy hónapig munkanélküli, 25 év feletti álláskeresőt felvesz.
A következő tíz intézkedést a családok érdekében hozta meg a kormány. Döntöttünk arról, hogy a 2023-as évben a rezsicsökkentett árak rendszerét az átlagfogyasztás mértékéig fenntartjuk. Úgy számolunk, hogy 2023-ban is a rezsicsökkentett díj a piaci áramár fele és a piaci gázár egynegyede lesz. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar család a rezsicsökkentett árakon keresztül havonta 181 ezer forintot spórol. Ez egész Európában egyedülálló. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a rezsicsökkentett árakon keresztül egész Európában Magyarország költi a legtöbbet a családok rezsitámogatására. Ennek köszönhető, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a gáz és a villamos energia ára a háztartások számára. Ezt 2023-ban is tartjuk, és ennek a pénzügyi fedezetét is előteremtettük. Megemeltük a minimálbért és a garantált bérminimumot. 2010 és 2023 között a minimálbért a háromszorosára emeltük. Ez ebben az időtávban az egész Európai Uniót tekintve a negyedik legnagyobb növekedés. A tizenharmadik havi nyugdíjat 2022. január 1-jétől visszaállítottuk. Akkor sokkal könnyebb volt a helyzet, hiszen még a háború előtt voltunk, és megvizsgálva a pénzügyi helyzetünket, 2023-ban is ki tudjuk fizetni a tizenharmadik havi nyugdíjat, sőt már ki is fizettük úgy, hogy a költségvetési hiányt ez nem fogja növelni. Az élelmiszerár-stopokat a kormány meghosszabbította és kibővítette. Azt az elvi döntést hoztuk, hogy egészen addig, amíg az inflációt, a szankciós inflációt nem tudjuk csökkenő pályára állítani, ez az árstop-rendszer megmarad. Ez igaz a lakossági kamatstopra is, amit szintén meghosszabbítottunk és kiterjesztettük. Ez az intézkedésünk, a lakossági kamatstop 350 ezer családot véd a kamatok növekedése ellen. Akkor fogjuk majd ezt a rendszert kivezetni, ha a kamatok csökkenésnek indulnak. A kamatstopot a kormány kiterjesztette a diákhitelekre is. Ez a fajta kamatstop 200 ezer diákot véd az inflációtól. A képzési hitel és a Diákhitel2 kamatmentes, a szabad felhasználású Diákhitel1 kamata pedig fele a piaci kamatoknak, és ezt 2023-ban is finanszírozni tudjuk. A kormány döntött az alapszámla költségeinek csökkentéséről is, a banki alapszámla díjhiteleit a harmadára csökkentettük, és ez így marad 2023-ban is. Döntöttünk a lakásbiztosítások tehercsökkentéséről. A lakásbiztosítások díjtételeit a verseny megnyitásával és a díjtételek szigorúbb szabályozásával érezhetően csökkentjük. Bevezetjük a kedvezményes vármegyebérletet, 2023. május 1-jével buszra és vasútra egyaránt érvényes havi országbérlet és vármegyebérlet jelenik meg. A vármegyebérlet havonta 9.450 forintba, az országbérlet pedig havonta 18.900 forintba kerül majd. Számításaink szerint akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, havonta sok ezer, talán több tízezer forintot is megspórolhatnak. És végül, tizedik intézkedésként meghosszabbítottuk a tűzifaprogramot és a szociális tűzifaprogramot. Az ország 152 pontján kedvezményes áron lehet tűzifát vásárolni közvetlenül az erdőgazdaságoktól, ez évente több mint másfél millió köbméter tűzifát jelent a családok számára.
Tisztelt Képviselőtársaim!
A szankciós energiaáraknak haszonélvezői is vannak. 2022-ben – a szám még nem végleges, de már megközelítő pontosságú előrejelzésnek tekinthető – a világ olaj- és gáziparának a profitja a 2021. év 500 milliárdjáról 834 milliárd dollárra nőtt – 500 milliárdról 834 milliárd dollárra! – egyetlen év alatt. Az energetikai óriáscégek profitja rekordot dönt mindenhol a világon, a profitnövekedés mértéke úgy 70 százalékos, hogy közben ezek a nagy mamutok nem újítottak meg semmit, nem termeltek többet, egész egyszerűen csak zsebre tették a szankciók miatt felduzzadt profitot. Ráadásul az amerikai cégek Európának jóval drágábban adják a gázt, mint odahaza, ez pedig azt jelenti, hogy a szankciós profitot többségében az európai vállalatok és az európai emberek fizették meg. A megnövekedett árakon keresztül extraprofitra tettek szert a nagy nemzetközi kereskedelmi cégek és a megnövekedett kamatokon keresztül a bankok is. Magyarország már 2022-ben úgy döntött, és ezt 2023-ban megismételjük, hogy az extraprofitnak egy részét Magyarországon elvonjuk – nem a korábbi profitnak, az extraprofitnak, és nem az egészét, hanem egy részét elvonjuk –, ezt tesszük bele a rezsivédelmi alapba, és onnan finanszírozzuk a magyar családokat és a magyar vállalkozásokat segítő lépéseinket, amelyeket az előbb ismertethettem Önökkel. Erről a helyről is szeretném még egyszer világossá tenni, hogy 2023-ban a családok számára marad, maradnak a rezsicsökkentett árak, és így maradnak az extraprofitot elvonó adók is.
Tájékoztatom Önöket, tisztelt Ház, arról is, hogy a kormány hosszú távú energiapolitikai döntéseket is hozott. A következő évtizedben a magyar ipart korszerűsítjük, és gyors ütemben fogjuk fejleszteni. A tervünk az, hogy a belföldi és a külföldi beruházások számára kedvező gazdaságpolitikát folytatunk majd. Ebben az új iparpolitikában a mainál jóval több energiára lesz szükségünk, itt sürgős döntéseket kellett hozni. Meghoztuk a zöldenergia fejlesztéséhez szükséges döntéseket, építjük, sőt gyorsítani akarjuk Paks 2-t, és döntöttünk arról is, hogy gázturbinás erőműveket is üzembe kell állítani. Ezzel egy időben Azerbajdzsánnal megállapodást kötöttünk újabb gázszállítmányokról. Szeretném az Önök figyelmét arra is felhívni és emlékeztetni Önöket arra, hogy a déli interkonnektor, amelyen keresztül a gáz Magyarországra érkezik, a magyar gazdaság ütőerévé vált. Az Északi Áramlat felrobbantása, amely, mint Önök is tudják, megtörtént, egy szimpla terrorakció volt. Akárki is követte el, az egy terrorista akció volt. És nekünk azt kell tudnunk, hogyha északon megtették, csak azért, hogy Oroszországból ne érkezhessen Európába gáz, ha ennek érdekében felrobbantották az északi vezetéket, akkor ezt délen is megtehetik. Szerbiával együtt világossá tettük, ha ez megtörténne, azt nem lehet olyan könnyen megúszni, nem lehet úgy elmismásolni, mint ahogy most ezt az Északi Áramlat felrobbantásával teszik.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Az elmúlt hetekben a kormánynak megdöbbentő és felháborító pedofilüggyel is foglalkoznia kellett. Át kellett tekintenünk az idevonatkozó állapotokat, és szomorúan kell arról tájékoztatnom a Tisztelt Házat, hogy Magyarországon a gyermekpornográfia eseteinek száma erőteljesen nő. 2017-ben 120 ilyen esetet ismertünk meg, 2022-ben pedig 261-et. Négy-öt év alatt 120-ról 261-re! Az ember ép ésszel képtelen felfogni, hogy történhet meg ilyen Magyarországon. Az efféle dolgoknak semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon, különösen nem az iskoláinkban. Ezért a kormány világos utasításokat adott a magyar hatóságoknak, hogy az összes ilyen esetet derítsék fel. Elvárjuk, én magam is elvárom a tankerületi vezetőktől és az iskolaigazgatóktól, hogy minden ilyen esetnek azonnal legyen következménye. Nekünk, felnőtteknek az a dolgunk, hogy megvédjük a gyermekeket, és ez nemcsak ránk, szülőkre igaz; ez igaz a pedagógusokra, az iskolaigazgatókra és a tankerületi vezetőkre is. Az ilyen gyalázatos esetek azt mutatják, hogy ezt az egész genderügyet, genderpropagandát nem szabad félvállról venni, és nem szabad viccként kezelni. Komoly dologról van szó, amely veszélyezteti a gyermekeinket, és aláhúzza a felnőttek felelősségét is. Mindamellett a magyarok véleménye egyértelmű, tavaly április 3-án volt egy gyermekvédelmi népszavazás, ahol 3 millió 700 ezer magyar ember egyöntetűen nemet mondott a genderpropagandára, érkezzen akár Brüsszelből is. Ha az egész világ meg is bolondul, ha Brüsszel mentegeti is a menthetetlent, Magyarország akkor is maradjon normális, olyan sziget Európában, ahol a családok biztonságban küldhetik el gyermekeiket az iskolába! Arra kérem az országgyűlés minden frakcióját pártállásra való tekintet nélkül, legyenek együttműködőek a gyermekek védelmében.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Arról is beszélnem kell, hogy az elmúlt hetekben Törökországot földrengés sújtotta. Törökország a barátunk, sőt szövetségesünk, ezért mi, magyarok az elsők között voltunk ott a helyszínen. Katasztrófavédőink erejét és tudását mutatja, hogy tucatnyi ember életét sikerült megmenteniük. Tisztelettel és köszönettel tartozunk nekik, büszkék vagyunk rájuk.
És, tisztelt Ház, arról is szólnom kell, hogy nekünk, magyaroknak mindig, de háborús időkben különösen is ki kell állnunk határon túli honfitársainkért. Gyászoljuk azokat a magyarokat, akik az ukrán–orosz háború frontvonalában haltak meg. Fájdalmas, hogy még a háború idején is érik kárpátaljai honfitársainkat Ukrajnában atrocitások, hogy a magyar nyelv használatának jogát megcsonkítják, és a magyar iskolák igazgatóit leváltják. A magyar külügynek egyértelműen ki kell állnia, és világossá kell tennie, hogy a kárpátaljai magyarok ennél több tiszteletet érdemelnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr!
Összefoglalóan tehát azt mondhatom Önöknek, hogy 2023-ban egyszerre kell megküzdenünk a folytatódó háború veszélyeivel, az inflációval, a déli határainkat továbbra is fenyegető migrációval, és közben ki kell állnunk határon túli honfitársainkért. Láthatják, 2023 egy veszélyes esztendő. Ebben a veszélyes esztendőben minden eddiginél időszerűbb Alaptörvényünk parancsolata: „legyen béke, szabadság és egyetértés!” Kérem, pártállásra tekintet nélkül, az összefogás erejével segítsük Magyarországot túljutni ezen a veszélyes időszakon.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
Megosztom