Törőcsik Zsolt: Rendkívüli ülést tartott tegnap az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága, amelyen a testület elnökének tájékoztatása szerint kiderült, hogy a volt vezérkari főnök a NATO-üléseken nem teljesítette a miniszter utasítását, és nem képviselte a magyar hivatalos álláspontot az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Az érintett, Ruszin-Szendi Romulusz ugyanakkor hazugságkampányról beszél. Hogy milyen következtetést lehet leszűrni abból, amit eddig tudunk, azt is megkérdezem Orbán Viktor miniszterelnöktől. Jó reggelt kívánok!

Jó reggelt kívánok!

Ugye, a honvédelmi miniszter a NATO helyettes főtitkárát is tájékoztatta tegnap erről az egész ügyről. Mennyiben politikai és mennyiben nemzetbiztonsági ügy az, amiről beszélünk?

Alapvetően nemzetbiztonsági ügyről beszélünk. Itt ellentmondó vélemények vannak az asztalon, meg tények is vannak az asztalon. A honvédelmi miniszter elrendelt egy vizsgálatot. Látom, hogy a parlament bizottsága tegnap igyekezett föltárni az események hátterét. Én megvárom, amíg a honvédelmi miniszter a kormány asztalára teszi a jelentést. Azonban függetlenül a konkrét ügytől, tehát hogy a Magyar Honvédség vezérkari főnöke képviselte-e, és úgy látszik, nem, és ha nem, akkor miért nem a magyar kormány álláspontját a nemzetközi fórumokon, és miért volt neki fontosabb Ukrajna dicsősége, mint Magyarországé, ezt majd a miniszteri vizsgálat kideríti. De maga az egész dolog, hogy megtörténhet, önmagában figyelemreméltó. Ezt, amikor még fiatal voltam, és komcsi idők voltak, tán a Tanú című filmben vagy valahol úgy írták le, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik. És valóban ez a helyzet! Tehát Ukrajna európai uniós tagságának az ügye áll az egész ügy gyújtópontjában. Tehát az Európai Unió úgy döntött, hogy Ukrajnát föl akarja venni az Európai Unióba. És kétfajta ország van. Van, aki ezt támogatja, és van, aki ellenzi. Mi az ellenzők közé tartozunk. Az ellenzők között is kétfajta ellenző van. Az egyik, mondjuk úgy, hogy ravaszkodik, vár még, hogy kimondja, hogy nem fogja támogatni, úszik az árral, azt gondolja, majd a tárgyalási folyamat közben fogja megakasztani a tagságról szóló tárgyalásokat. Mi pedig azt mondjuk, hogy hozzá se kezdjünk, mert ha egyszer hozzákezdünk, abból nagy baj lesz, tehát mi nyíltan kiállunk. És ezért Magyarország a nemzetközi támadások középpontjába került. Azok az erők, amelyek Ukrajnát be akarják nyomni az Európai Unióba, támadják Magyarországot. Közösen az ukránokkal. Tehát itt egy Brüsszel és Ukrajna által közösen szervezett akciósorozattal állunk szemben, és az ukránpárti és így háborúpárti erők mélyen beépültek, úgy tűnik, még a hadsereg legfelső szintjeire is. Az egész eset nekem erről szól. Hogy ahelyett, hogy a nemzeti érdeket képviselné a magyar állam minden kicsi fogaskereke, gépezete, fönt-lent, beosztottjai, emberei, ehelyett bejutott valahogy az a gondolat is, úgy tűnik, elég komoly befolyással még a hadseregbe is, hogy nem a magyar kormány döntését kell követni, hanem azzal ellentétes irányba ukránpárti álláspontokat kell képviselni, és onnan is nyomást kell gyakorolni a magyarokra, hogy támogassák Ukrajna tagságát. Ez az egész ügynek a kontextusa. Örülök annak, hogy van önvédelmi képessége a magyar hadseregnek meg a magyar politikának, és talán kellő időben sikerült fölfedni az egyik legsúlyosabb ilyen beépülést. Ugyanakkor nem örülök az egész vitának, ezt sem akarom véka alá rejteni, mert a fölfogásom szerint az a jó, hogyha a honvédséget minél inkább távol tartjuk a politikától. Annyiban tiszta a lelkiismeretem, hogy nem mi vittük a politikát a hadseregbe, hanem a hadsereg volt vezérkari főnöke politikai pályára lépett, és így belekeveredett a honvédség a politikába, jó lenne ezt minél hamarabb fölszámolni.

Na igen, pontosan. Ugye, a vezérkari főnök hazugságkampányról beszélt, a Tisza Párt elnöke pedig elterelésnek és színháznak minősítette a tegnapi ülést, de ez azért fontos, mert, ugye, Ruszin-Szendi Romulusz valóban időközben a Tisza Párt szakértője lett. Tehát az a kontextus, amiről az imént beszéltünk, a nemzetközi politikai kontextus milyen belpolitikai vetületet kap ennek a ténynek a tükrében?

Nézze, építik a bábkormányt, tehát ne legyen illúziónk, Brüsszel és Ukrajna közösen épít egy bábkormányt, amivel a következő választások után, ha lehet, előbb, de nem lehet, sőt szerintem akkor se, de ezt majd eldöntik az emberek, meg akarja változtatni Magyarország Ukrajna-politikáját. Ehhez kerestek egy miniszterelnök-jelöltet, egy pártelnököt, és most kerestek egy hadügyminisztert is. Tehát ne legyen kétségünk, amivel szemben állunk, az egy másik politikai koncepció, másik stratégia, egy másik jövő Magyarország számára. Ha Brüsszel-párti bábkormány van, az azt jelenti, hogy ukránpárti kormány van és háborúpárti hadügyminiszter. Ez a helyzet. Ezt nem nagyon rejtik véka alá még a magyar pártok se, a Tisza is meg a DK is lényegében nyíltan ukránpárti politikai szervezetek.

Azt mondta, hogy az egésznek a hátterében Ukrajna európai uniós csatlakozása van, ugyanakkor vannak olyan hangok, akár itthon is, amelyek szerint egyáltalán nem reális az ukrán csatlakozás, és így nem is aktuális beszélni erről a kérdésről, vannak vagy lennének ennél sokkal fontosabb dolgok is. Miért gondolja azt a kormány, hogy most kellett, vagy most kell az asztalra tenni ezt a kérdést, ezt a témát?

Brüsszelben csak ez van asztalon. Brüsszelben minden nap erről van szó. Nemsokára miniszterelnöki csúcs lesz ismét Brüsszelben, ennek előkészítéseként az Európai Tanács elnöke fölhívott, beszéltünk vagy egy órát telefonon, az 50 perc Ukrajnáról szólt meg az ukrán tagságról, hogy Magyarország hajlandó-e elmozdulni, és miért nem, és így tovább. Tehát ez a brüsszeli nemzetközi politikának „a” kérdése, az első számú kérdése – nem holnap, nem holnapután, itt és most.

Ugye, azért is érdekes ez a vita, a kormány a hátrányait emeli ki az ukrán csatlakozásnak, ugyanakkor az egyik uniós biztos a héten például arról beszélt, hogy Kijev tagsága kulcsfontosságú biztonsági garancia lenne az Európai Unió számára. Mire adna garanciát tulajdonképpen az ukrán EU-tagság?

Ennél még súlyosabb a helyzet. Brüsszelben úgy gondolják, és ezért mondják, hogy Ukrajna az ő háborújukat vívja, mert szerintük az Európai Unió háborúban áll. Ha komolyan vesszük, amit mondanak, és néha nem árt, mert valószínűleg a mondások mögött gondolatok is vannak, tehát az a gondolat, hogy Ukrajna Európa előretolt védelmi vonala, és hogy Ukrajna a mi háborúnkat vívja, ezek a brüsszeli mondatok. Ez azt jelenti, hogyha nem lenne az ukrán hadsereg, akkor a brüsszeliek szerint Moszkva megtámadná az Európai Uniót. Egyébként miért kéne nekünk háborúznunk Moszkvával Ukrajna területén? Tehát itt van egy gondolat Európában, miszerint a következő tíz év legfontosabb feladata, hogy valahogy’ megütközzünk az oroszokkal. Most úgy ütközünk meg velük, az ő fejükben az a kép él, hogy az ukránok harcolnak helyettünk, de valójában, ahogy ezt mondják, proxy háború van, Ukrajna helyettünk harcol, helyettesítő háború zajlik, ami szerintük elkerülhetetlen. A mi álláspontunk ezzel teljesen ellentétes. Mi azt mondjuk, hogy minél hamarabb legyen tűzszünet, aztán legyen béke, rendezzük a területi és egyéb kérdéseket, állapodjunk meg az oroszokkal gazdasági kérdésekben, menjünk vissza az orosz piacokra, használjuk ki az abban rejlő lehetőséget, amit Oroszország adni tud az európai gazdaságnak, azt meg onnan vonjuk be, és kössünk minél hamarabb biztonsági megállapodást Oroszországgal. Tehát ha ez így megy tovább, ahogy Brüsszel ezt tervezi, akkor minden pénzünket fegyverkezésre fogjuk költeni. Szükség van arra, hogy megerősítsük az európai védelmi képességeket, tehát hogy legyen a mainál sokkal komolyabban vehető katonai erőnk, ez fontos, erre Magyarország is sokat költ. Más kiadásoktól is veszünk el szükséges forrásokat. Nem könnyű döntések ezek, de meg kell erősítenünk a hadseregünket. De nem mindegy, hogy belebonyolódunk-e egy fegyverkezési versenybe. A fegyverkezési versenyt egyetlen módon lehet elkerülni, hogy a szembenálló féllel fegyverzetkorlátozási megállapodásokat kötünk. Tehát most ugyan háború van, tűzszünet kell, béke, és azonnal kellenek fegyverzetkorlátozási tárgyalások, egyébként minden pénzünket felzabálja a hadiipar.

Most, ugye, említette az erősödő nyomást, ami Brüsszel részéről érkezik. Egy ilyen helyzetben mennyit számítanak a Voks2025-ön leadott szavazatok, vagy számítanak-e egyáltalán, Brüsszelben figyelembe veszik-e ezt, amikor ilyen mértékű a nyomás, ahogy Ön mondta.

Amikor most, az előbb itt felidézett beszélgetésben konzultáltam az Európai Tanácsnak az elnökével, akkor azt mondtam, hogy győzködhet engem, szívesen meghallgatom az érveit, nekem is van néhány megfontolandó szempontom, de sajnos ez mind keveset nyom a latba. Mert a magyar embereknek van erről egy véleményük, éppen most fejezik ki. Zajlik a Voks2025. Ez a döntő. Tehát ha nincs Voks2025, ami megtámasztja a kormány álláspontját, akkor nagyon nehéz a brüsszeli ellenszéllel, viharban talpon maradni a magyar miniszterelnöknek. Igyekszem, de az emberek segítsége nélkül ez nehezen megy. Szerencsére nem vagyunk már magányosak. A szlovák parlament a napokban úgy döntött, hogy semmilyen szankciót nem támogatnak Oroszországgal szemben, tehát úgy látom, hogy azért formálódik az az együttműködés, amely meg akarja állítani a szerintem ésszerűtlen brüsszeli politikát. Csináltattunk fölméréseket, vannak elemzéseink az európai közvéleményről, ott azt látom, hogy tizenegy európai uniós tagország közvéleménye ellenzi Ukrajna gyorsított csatlakozását, benne vannak a franciák is meg a németek is, és csak tíz az, amelyik határozottan támogatja. Tehát ez élő, nagy, nyílt vita ma Brüsszelben, ezért szerintem meg lehet akadályozni Ukrajna európai uniós tagságát, ha bátran beleállunk ebbe a vitába, ha bátran képviseljük az álláspontunkat, és nem engedjük, hogy brüsszeli és ukrán bábkormány legyen Magyarországon. Tehát ha Magyarország ebbe beleáll, akkor meg tudjuk védeni magunkat. Megvédeni magunkat azt jelenti, hogy az embereknek megmarad az, amijük van. Mert Ukrajna európai uniós tagság azt jelentené, hogy az emberek elveszítik a nagy részét annak, egy tekintélyes részét annak, amivel ma rendelkeznek. Ez adóemelést jelent. Ez kevesebb nyugdíjat jelent. Ez a rezsicsökkentés végét jelenti. Tehát Magyarországnak és a magyar családoknak van komoly veszítenivalója. Ha Ukrajna belép az Európai Unióba, el is veszítjük a sikereinknek, a családi vagyonnak, a családi lehetőségeknek egy jelentős részét, mert a pénzt egész egyszerűen, mint a szivacs felszívja Ukrajna, és kirántja innen, Közép-Európából. A gazdáink bajban lesznek, szóval ezeket mind ismerjük, mert a Voks2025-ben ezeket jól kibeszéltük és végigbeszéltük, a magyar közvélemény ezt ismeri. Tehát most meg kell védeni azt, amink van.

Említette ezt a közvélemény-kutatást, amely szerint a választ adók 11 országban elutasítják a gyorsított ukrán tagságot. Ha a politikai vezetés szintjén nézzük, ugyanakkor csak Magyarország az egyetlen tagállam, amelyik ezt elutasítja. Miért más a társadalmi és a politikai hozzáállás ehhez a kérdéshez?

Nézze, Brüsszelben azért dolgozik több mint 30 ezer bürokrata. Csak hogy Ön is értse, mivel állunk szemben. Tehát nem arról van szó, hogy kimegy a magyar miniszterelnök, és akkor szembetalálja magát 26 másik miniszterelnökkel, hanem ott, a háttérben zsizseg, ott kavarog, ott megbújik, ott suttog, ott szervezkedik 30 ezer, több mint 30 ezer bürokrata. Az egy óriási erő! Nincs egyetlenegy olyan kormánya sem Európának, amelynek a külpolitikáját ennyi ember irányítaná. Ők persze nem mind külpolitikai specialisták, de az unióhoz vont hatáskörök érvényesítésén dolgozó bürokratákról beszélünk. És ők nagy nyomás alá helyezik a tagállamokat. Tehát egy brüsszeli birodalmi gondolat, egy brüsszeli központból származó gondolat nyomasztja az összes tagállamot, és afelé tereli őket, hogy induljanak meg a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról. Nehéz ennek ellenállni. A legtöbb európai kormány törékeny, vessen egy pillantást az európai kormányok összetételére. Az, hogy Magyarország ilyen stabilan áll a lábán, azért van, mert a 2022-es választáson az emberek rendkívül stabil kormányt hoztak létre. Nemcsak kétharmad, hanem, ugye, nincs koalíciós kényszer, Fidesz–KDNP kormányzás van. A legtöbb európai országban koalíciók működnek, amelyeknek a véleményei hol egybeesnek, hol nem, az érdekeik gyakran eltérnek, nehéz egységes föllépést létrehozni. Magyarország legnagyobb előnye, versenyelőnye ebben a pillanatban a stabil, nagy többséggel működő, sziklaszilárd kormánya. Ez a legnagyobb versenyelőnyünk a nemzetközi versenyfutásban.

Ha már kormányzati törékenységet említett, akkor a lengyel kormány is egy bizalmi szavazás előtt áll, mégpedig azért, mert az ellenzék jelöltje, a jobboldali Karol Nawrocki nyerte a lengyel elnökválasztást. Milyen hatással lehet az ő győzelme az uniós politikai erőviszonyokra, és egyáltalán milyen tapasztalatokat, következtetéseket lehet leszűrni abból, amit ott láttunk?

Lengyelország rendkívül izgalmas ország. Ott ugyanazok a viták zajlanak, mint Magyarországon, azzal a különbséggel, hogy váltakozó az eredmény. Itt, Magyarországon 16 éven keresztül a nemzeti, polgári, keresztény, családbarát, békepárti erőknek sikerült azért egy tartós kormányzást létrehoznia. Lengyelország nem volt ilyen szerencsés, ott váltakoztak a kormányok, és miután erős elnöki pozíció is van, ezért sokkal nehezebb irányt szabni Lengyelországban az ország fejlődésének, mint Magyarországon. Magyar szempontból szerintem fantasztikusan jó eredmény született, ugyanis ott egy ukránpárti, háborúpárti, Brüsszel-párti liberális kormány működik Lengyelországban a legutóbbi választások eredményeképpen. Most meg választottak egy patrióta elnököt, tehát ebből én azt olvasom ki, vonom le, hogy folytatódik a patrióták menetelése. Azt is mondhatnám, hogy a washingtoni gyors megérkezett Varsóba.

Ugyanakkor a kampányban azért többször, több oldalról is felmerült a külföldi befolyásolásnak a vádja.

Nézze, Európában ez most már általános. Söprögessünk a saját portánk előtt! 2022-ben az ellenfeleink, tehát az ukrán- és Brüsszel-párti politikai erők kaptak mintegy 4 milliárd forintnak megfelelő összeget. Ez volt a guruló dollárok ügye. Ezt a magyar hatóságok föltárták, ezért pénzügyi büntetéseket szabtak ki. Részben ez az oka, hogy szinte megsemmisült a magyar szocialista baloldal, hiszen megsértették a vonatkozó törvényeket, elfogadtak külföldről milliárdos nagyságrendben támogatást, és ennek az Állami Számvevőszék meg a magyar bíróságok levonták a következményeit. Ezért vannak meggyengülve többek között, ezért van ilyen zűrzavar az ellenzéki oldalon.ó

Szerdán volt a nemzeti összetartozás napja, és a közmédia egy adománygyűjtést szervezett a székelyföldi katasztrófa károsultjainak a számára. 160 millió forint gyűlt össze, több mint 160 millió forint, amely mellé a kormány ugyanannyit hozzátett. Beszélünk arról, hogy milyen konkrét lépésekre van szükség, de hogyan értékeli az anyaországi emberek szolidaritását, az erdélyi magyarok melletti kiállását?

Van itt egy nagy baj. A kormány meghívta a legutóbbi ülésére Hargita megye elnökét, Bíró urat, és tegnap Kelemen Hunorral is tárgyalhattam. Tehát teljes mélységében bontakozott ki a szemünk előtt a baj, a katasztrófa, ami ott történt, és a pusztulás mértéke is, amit szinte sajnos még nem is tekinthetünk véglegesnek, mert még mindenfajta kedvezőtlen földtani-geológiai fejlemények vannak ott, akár az egész bányarendszer is beszakadhat. Nagyon nagy szakmai kihívás előtt állnak a szakemberek. Több milliárd köbméternyi, nagyon magas sókoncentrátumú folyadékot, vizet kellene valahogyan onnan eltávolítani. Magyar geológusokat is küldtünk, hogy tanulmányozzák, segítsék a helyzet megértését, és javaslatokat dolgozzanak ki. Ott zajlik a patak elterelésének a munkálata, de hogy hogyan kell a bányát megmenteni, ahhoz azért idő kell, hogy ennek legyen egy stratégiája, akkor majd lesz egy tudásunk arról is, hogy ez mennyibe kerül, van-e egyáltalán lehetőség a megmentésre, és akkor Magyarország a román kormánnyal együtt készen áll arra, hogy megadja a segítséget. A mostani összefogás az mutatja, hogy létezünk, élünk, ha baj van a magyar világ egy szimbolikus pontján, hiszen Parajd a magyar világ egy szimbolikus, erőteljes önkifejeződési pontja, különlegesség, tehát ha a magyarok különlegesek, akkor pont az ilyen dolgok tesznek bennünket különlegessé, mint a parajdi sóbánya körülbelül kétezer éves története, illetve a magyarok bejövetele után az ottani működés folytatása, immár magyarokkal, tehát ezek nagy történetek, amikből egy nemzet él, és amikor ez megsemmisül, vagy veszély fenyegeti, akkor össze kell, hogy ránduljanak az ösztöneink, az idegeink, a gyomoridegeink. Ez meg is történt, és ki is nyitotta a pénztárcákat is, nemcsak a szíveket nyitotta ki, hanem a pénztárcákat is; amennyit összedobnak a magyarok, pontosan akkora összeget a magyar kormány is mellé tesz, és így küldjük el a támogatást majd Parajdra.

Na, ha már bajról van szó, akkor ma 11 óra 50 perckor a főpolgármester utasítására tíz percre leáll a budapesti tömegközlekedés. Karácsony Gergely szerint ez egy figyelmeztetés a kormánynak, amiért kivérezteti a fővárost. Meghallják ezt a figyelmeztetést? Mit terveznek kezdeni ezzel a helyzettel, ami kialakult most a fővárosban?

Ami a konkrét intézkedést illeti, azt talán példátlannak lehet mondani, nem emlékszem ilyenre. Ugye, az a politikának a kiindulópontja, hogy vannak közszolgáltatások, amikre az embereknek szükségük van: víz, fűtés, közlekedés. És akik vezetnek egy közösséget, azoknak az a kötelességük, nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelességük is, hogy a közszolgáltatásokat eljuttassák az emberekhez, nem pedig az, hogy megtagadják az emberektől a közszolgáltatást. Tehát az, hogy a tulajdonosi jogokkal élve valaki úgy dönt, hogy nem nyújtok közszolgáltatást, ez egy váratlan fejlemény a magyar politikában. Most a jogászok már vitatkoznak azon, hogy lehet-e ilyet tenni egyáltalán, vagy sem, mégiscsak fölmerülnek itt jogi, felelősségi kérdések is, de semmiképpen nem látom ésszerűnek. Hát miért kéne büntetni az embereket bármiért is? Hagyjuk őket, hogy közlekedjenek, és erre szükségük van. Az egész történet egy nagyobb keretbe illeszkedik, amit én szomorúan nézek már hosszú hónapok óta. Szomorú látni, hát nem is tudom, mit mondjak, ezt a vergődést, ahogy a város vezetése nem tud megbirkózni a város mindennapi életének a kihívásaival. Ez egy fájdalmas dolog. Budapest mégiscsak a nemzet fővárosa. Most Budapestről beszélünk, de ez mindenkit érint, hiszen ez a nemzet fővárosa. Ugye, bennünket külön is, mi meg itt élünk, budapestiek vagyunk, szeretjük ezt a várost, ez az otthonunk, fontos nekünk, ráadásul a kormány fejleszti is, és látom, hogy nem tudnak megbirkózni a város irányításával. Nem könnyű dolog a kormányzás, ha megengedi, hogy ezt mondjam, és Budapest mégis egymillióhétszázezer ember, lényegében vannak olyan országok az Európai Unióban, amelyek kisebbek, mint Budapest. Tehát megbirkózni itt a kormányzati feladatokkal nem könnyű. Vezetői hibák vannak. Kollégaként talán ezt tudom mondani. Tehát minden ilyen zűrzavarnak az oka alapvetően mindig vezetői hibákban keresendő. A fővárosban nincs helyettese a főpolgármesternek. Nincs költségvetés. Olyan költségvetést fogadtak el, amiről minden jogász megmondta, hogy törvénytelen, arra nem lehet költségvetést építeni, hogy nem fizetjük be az adót. A cégvezetők fogyóeszközök, nyakig ér a korrupció a városban. És nézem időnként a közgyűlésről szóló tudósításokat, olyan, mint egy zsibvásár. Tehát nincs vezetés, az egész város vezetésért kiált. Én csak azt tudom mondani, hogy ha kell, segítünk. Tehát ha nem megy, akkor szóljanak, jövünk, és segítünk. Összességében megnéztem a számokat, mert mindenfajta viták is vannak. Azt tudom mondani, hogy Budapest többet kap az országtól, mint amit ad neki, ha forintokat számolok, csak ezeket nem szoktuk nagydobra verni, de csak legutóbb, két hete adtunk 40 milliárd forintot villamosvásárlásra. Most idejött a BYD-nak, idehoztuk a nagy kínai autógyárnak, a BYD-nak a fejlesztési központját Hollandiából Budapestre. Ez nem a két szép szemünkért jött csak, ahhoz pénzt kellett adni, beruházást, támogatást kellett adni. Ezt nem a főváros adja ilyenkor, hanem a kormány adja. Tehát mi sok százmilliárd forintot teszünk bele ebbe a városba. Sokkal többet teszünk bele a budapesti gazdaság fejlesztésébe, mint maga a főváros, aki talán nem is tesz bele semmit vagy csak elhanyagolható összeget ahhoz képest, amennyit a kormány ide beletesz. Ki van tömve pénzzel ez a város. Ez a leggazdagabb városa Magyarországnak, csak nincs vezetve.

Az látszik már, hogy miben tud segíteni a kormány, és mit vár cserébe a fővárostól?

Minden segítségnek a kiindulópontja az, hogy ne engedjük, hogy ez a helyzet még egyszer előálljon. Tehát meg kell érteni a helyzetet, pontosan föl kell tárni, és ahol a bajok vannak, ott kell beavatkozni.

Beszéljünk még egy témáról, mert nagyjából három hónapja hirdette meg a kormány a kábítószer elleni szigorúbb fellépést, egyrészt rendészeti, másrészt jogszabályi oldalról, ugye, most már minden ezzel kapcsolatos módosítás érvényben van. Melyek az első három hónap tapasztalatai ezzel kapcsolatban?

Itt egy futótűzszerű fertőzés terjedt el Magyarországon, ezért kellett ilyen radikálisan beavatkozni. Szelíd emberek vagyunk, időnként talán már túlságosan is, a jámborság határáig. Ezért nekünk nehezünkre esik azt elgondolni, hogy vannak emberek, akik csak azért, hogy pénzhez jussanak, gonoszságokat követnek el a többi emberrel szemben. Persze a rendőrség ennél jobb életösztönökkel rendelkezik, ott azért olyan emberek vannak, akik erre fölkészülnek, de Magyarországon nyugodtan zajlott a vidéki élet, és egyszer csak néhány hónappal ezelőtt, most már egy éve is van, egy futótűzszerű fertőzés ütötte fel a fejét. Megjelentek ilyen pancsolt dizájndrogok, amelyek olyan olcsók lettek, hogy alámentek az alkohol árának. És hirtelen ezeknek a fogyasztása nagyságrendekkel megnőtt. Ugye, kábítószerfogyasztás szokott lenni, de általában inkább a fiatalok próbálkoznak ezzel, meg ilyen magas műveltségű emberek érzik úgy, hogy a tudattágítás hozzásegíti őket a boldogsághoz, tehát szokott lenni ilyen, ezt persze a törvény üldözi, meg korlátozza, de ezt ismerjük. Ennek a kezelését jól-rosszul azért végezte a kormány és a rendőrség eddig is. Ez egy új jelenség volt, hogy lent, a szociálisan nehéz helyzetben lévő rétegeknél jelent meg, és szegény családokat tett tönkre, és szegény családokból származó gyerekek jövőjét emésztette föl ez a nyereségvágyból elkövetett mérgezés, aminek tekinthető lényegében ez a dizájndrog-terjesztés. Itt hirtelen kellett föllépni, kormánybiztost kinevezni, sok milliárd forintot mozgósítottunk, rengeteg akciót hajtottunk végre, 3.500 büntetőeljárást indítottunk, lefoglaltunk több mint fél tonna kábítószert, 250 millió forint készpénzt találtunk, amit lefoglaltunk, sok százmillió forint értékű ingóságot, és így tovább. Tehát jól láthatóan egy gyorsan fölépült hálózatot kell nekünk ugyanilyen gyorsasággal visszanyesni, sőt megsemmisíteni. És ebben én elszánt vagyok, mert aki kábítószert ad a gyerekeinknek, az valójában megöli őket. Tehát itt olyan emberekről beszélünk, a kábítószerkereskedőkről, akik valaki másnak a gyerekét megölik. És én szülőként is azt mondom, hogy ez lehetetlen, és ezért használok olyan kifejezéseket, hogy hajtóvadászat, szóval minden erős kifejezést, akciót, az állam összes szigorát, eszközét be kell vetni, és ezt szét kell zúzni.

Van szükség további lépésekre, akár rendészeti, akár jogi oldalról?

Van, most több milliárd forintot szavazott meg a kormány a múlt héten az akciók folytatására és kiszélesítésére.

A volt vezérkari főnök ügyéről, Ukrajna gyorsított csatlakozásáról és a drogellenes küzdelemről is kérdeztem Orbán Viktor miniszterelnököt.

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)