A BOK csarnokban vagyunk Budapesten. Ezt a fogadó és elosztó központot most nyitottuk meg. Jönnek még Kárpátaljáról is, de a többség most már Belső-Ukrajnából érkezik, leginkább a katonai támadás és bombázás alatt álló nagyvárosokból. Sokkszerű élmény számukra elmenekülni, megrázkódtatás, és az első jó hír az életükben a háborút követően itt, Budapesten éri őket, amikor belépnek ebbe a csarnokba, és kapnak enni, inni, akinek pedig szállás kell, az szállást is kap. Külön gondoskodunk a gyerekekről, van orvosi szolgálat, hamarosan kitelepülnek a munkaerő-közvetítők is. Van, aki továbbmegy, a többség inkább ilyen, de aki maradni akar, annak azon kívül, hogy ételre, italra és szállásra van szüksége, előbb-utóbb munkalehetőséget is kell kapnia. Szerencsére Magyarországon ma több munkalehetőség van, mint amennyi ember. Hatalmas munkát végeznek az itt dolgozók, első helyen is az önkéntesek, a közigazgatási hivatal dolgozói, a rendőrök, a katonák, a katasztrófavédelem munkatársai; nekik mind-mind szeretnék köszönetet mondani, hogy a bajbajutottak első megmenekülés-élménye itt, Budapesten esélyt ad számukra egy boldogabb jövőre, mint ahonnan most eljöttek.

 

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)