Gönczi Gábor: Köszöntöm a „Tények” stúdiójában Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét. Köszönjük, hogy eljött hozzánk!

Jó napot kívánok!

Hadd kezdjem a legfrissebbekkel. Pár órája került fel az internetre az a felvétel, egy interjú, amelyben most nem Önt kérdezték, hanem Ön kérdezett, mégpedig Kapu Tibort a Nemzetközi Űrállomáson. Jól áll Önnek ez a szerep egyébként. Nem tudtuk, kiváló újságíró lenne, Miniszterelnök úr.

Kérdezni könnyebb, mint válaszolni.

Kérdezni könnyebb, mint válaszolni.

Ezt tegnap megtanultam.

Azt mondta Kapu Tibornak, hogy most mindenki Kapu Tibor szeretne lenni. Ön is Kapu Tibor szeretne most lenni?

Mindenkinek vannak gyermekkori álmai, nekem is, egyszer jó lett volna, vagy jó lenne az egészet egyben látni. Nemcsak Magyarországot, nemcsak a falunkat, a fővárost vagy az országot, sőt nemcsak a kontinensünket, hanem az egész Földet egyszerre egyben látni, az szerintem egy fantasztikus élmény lehet. Talán azt azért mondjuk el, hogyha egy üzlet beindul, akkor nehéz megállítani, mert az elmúlt egy-két évben mégiscsak lett két Nobel-díjasunk, és van egy űrhajósunk. Ez nem szokott megtörténni minden évben a magyarokkal. Tehát nagy éveink vannak, a nemzetközi világ elismertsége Magyarországnak ezeknek a kiváló embereknek köszönhetően ma azért magasabban van, mint korábban volt. És arról se feledkezzünk el, mert nyilván politikáról fogunk beszélgetni, hogy végre van egy ember, akire minden magyar felnéz, szó szerint. Esténként én is mindig fölnézek.

Így van, tehát mindenképpen történelmet írunk, és erre a történelemre még vissza is fogunk térni. Térjünk át a küzdőtérre! Nemrég jött haza, ugye, Hágából a NATO-csúcsról, aztán utána ment át Brüsszelbe. Ön úgy fogalmazott, hogy a NATO-ba is elért a változás szele, egyre többen állunk ki a béke mellett. Mik ezek a változások?

Új seriff van a városban, talán ez a legegyszerűbb válasz. Egy évvel ezelőtt NATO-csúcs volt Washingtonban, akkor mindenki – bennünket leszámítva – lelkesen Ukrajna NATO-tagságáról, Ukrajna felfegyverzéséről és a háború folytatásáról beszélt. Eltelt egy év, minden az ellenkezőjére fordult. Ezen a NATO-csúcson erről szó sem volt. Az új amerikai elnök világossá tette, hogy békepárti. A NATO nem azért jött létre, hogy háborúzzon, hanem azért, hogy védekezzen, békét teremtsen, ezért szóba se kerülhet Ukrajna NATO-tagsága, szó sem lehet arról, hogy a NATO belekeveredjen az ukrán–orosz háborúba, a NATO-nak magával kell foglalkoznia, saját magunkat kell erősebbé tenni, és a saját életünket kell biztonságosabbá tenni. Ez egy teljesen új helyzet. Végre van egy hely, a NATO, ahol győztünk. Tehát a korábbi elszigetelt, vesztő pozícióból hirtelen a többségi vagy legalábbis az erősebb pozíció oldalán vagyunk: Egyesült Államok, Törökország, Magyarország, Szlovákia, ez így együtt már egy komoly csoport.

Sokan féltek attól, hogyha majd Donald Trump úgy dönt esetleg, hogy a NATO-ra már így ebben a formában nincs szükség, Úristen, mi lesz velünk? Hát nem ez történt. Végül az történt, amit Ön mondott korábban, hogy Donald Trump, ugye, a szövetségesünk lesz, erős szövetségesünk lesz. Azt gondolom, ez a legfontosabb.

A legfontosabb, hogy olyan többség alakult ki a NATO-ban, amely úgy gondolja, hogy az Oroszországgal vállalt bármilyen konfliktus elvezethet bennünket a harmadik világháborúhoz. Tehát ha Ukrajna oldalán beavatkozik a NATO a háborúba, akkor a harmadik világháborút kockáztatja. Ha Ukrajnát fölveszi, akkor folyamatos konfliktusba kerül Oroszországgal, ami állandó világháborús veszélyt jelent. Ezt tehát el kell kerülni. Oda még nem jutott el a NATO, még az új seriff se mondta ezt be, hogy akkor le kell ülni megegyezni az oroszokkal, mert nemcsak háborút nem akarunk, hanem fegyverkezési versenyt sem akarunk, legalábbis mi, magyarok vagy én személy szerint biztosan nem. Tehát ha nem akarunk egy „ki az erősebb?” versenybe benevezni és elkölteni az összes pénzt, aminek máshol is meglenne a helye fegyverkezésre, hadseregépítésre, akkor előbb-utóbb a potenciális ellenséggel, fenyegetéssel – a NATO így tekint Oroszországra – meg kell állapodni arról, hogy mennyi fegyverzetet tartunk működésben vagy hadrendben, mennyit költünk katonai kiadásokra, mert egyébként a határ a csillagos ég lesz. Tehát egy fegyverkezési versenyt is el kell kerülnünk. Meg kell erősödnünk, de el kell kerülni a fegyverkezési versenyt. Ez nem megy másképpen, csak ha mi, nyugatiak megegyezünk az oroszokkal. Ez még nem történt meg, itt még nem tartunk. Ezt rajtam kívül még nem is mondja más.

Pedig, ugye, végignéztük a nyolcvanas évektől ezt a fegyverkezési versenyt, hát mi lett a vége? Pontosan semmi, és csinálhattuk az egészet vissza, igen.

Ezért merek a nagyfiúk dolgába beleszólni, mert ezt végül majd a nagyok fogják eldönteni, de ott vagyunk néhányan, akik meg szoktuk osztani a nagyokkal a mi saját személyes életünknek a tapasztalatait. Egyszer a mi világunkat már tönkretette egy fegyverkezési verseny. Jó, persze ezzel megbuktak a kommunisták, meg ezzel vége lett a Szovjetuniónak, volt ennek haszna is, de közben iszonyatos mennyiségű pénz és energia ment el pocsékba, felesleges fegyverkezési versenyre. Ezt most, hogy már szabadok vagyunk, a Nyugathoz tartozunk, nem érdekünk megismételni. Tehát a magyaroknak az a jó, hogyha a megtermelt pénzünk minél nagyobb arányban oda megy, ahol a mindennapi élet szükséglete azt megkívánja, gazdaságba, egészségügyre, családokhoz, oktatásra és így tovább. Kell hadsereg, kell fegyverzet, de nem kell értelmetlen fegyverkezési verseny.

A NATO-ból tehát, úgy néz ki, hogy sikerül kint tartani Ukrajnát a megfelelő szövetségesekkel. Nem ez a helyzet azonban, vagy a harctér az egészen másképp néz ki, ugye, Brüsszelben, és akkor térjünk át az EU-csúcsra, ahol egészen más dolgok történtek.

Mert ahogy mondtam Önnek, bocsánat, ha megengedi, hogy a NATO-ülés azért volt más, mert új seriff jött a városba. De Brüsszelbe nem jött át, mert ott az egy európai uniós tanácskozás volt. Hirtelen minden megváltozott, ott az európaiak voltak kizárólag jelen, és ők háborút akarnak. Tehát ahogy a török és az amerikai ellensúly, ami a NATO-n jelen volt, kikerül a rendszerből, az európaiak – a szlovákokat leszámítva, velünk együtt a szlovákokat leszámítva –, szinte mindenki folytatni akarja a háborút, azonnal megváltozik a helyzet. Ahogy a NATO-ban az amerikai elnök, a törökök és mi sikeresen akadályoztuk meg, hogy Ukrajnát fölvegyék, ez az erő már nem áll rendelkezésünkre Brüsszelben. Brüsszelben már egyedül kellett harcolnom. Nem mondom jól, több mint kétmillió magyar nevében kellett harcolnom, tehát azért sokan voltunk, ha így számolom, mert a Voks2025 támasztott meg engem ebben a csatában, ahol világosan meg kellett mondani, vétózni is kellett, és el kellett mondani, hogy fundamentális és stratégiai okokból, tehát nem kétoldalú okokból, fundamentális és stratégiai okokból Magyarország sem most, sem a jövőben nem támogatja Ukrajna európai uniós tagságát.

Ön azt mondta, hogy ez volt az egyik legcsúnyább vagy talán a legcsúnyább európai uniós csúcs. Miért fogalmazott így?

Ezek, ugye, belső ügyek, hogy hogy’ zajlik egy ilyen tanácskozás, nem olyan, mint az öltöző…

Ezekről mi nem tudunk, mi ezt nem látjuk. 

…az öltöző titkait nem adja ki az ember, de annyit mondhatok, hogyha szemmel lehetne ölni, akkor ott egy sortűzzel elintéztek volna engem.

Pedig Önnél volt, ugye, a Voks2025-nek az eredménye, 2,1 millió ember mondja azt és helyesli azt, hogy Ukrajnát kívül kell tartani az Európai Unión.

Igen, mert a magyarok nem akarnak belesodródni egy háborúba. Nagyon világos álláspontunk van, és a magyar emberek körében, úgy látom, hogy ez egy általános vélemény. Ha felvennénk Ukrajnát az Európai Unióba, akkor vele együtt felvennénk a háborút is. Az Európai Unió nem biztonsági szervezet, nincs katonai képessége. Ha fölvesszük az Európai Unióba Ukrajnát, miután a keleti határain háború van Oroszországgal, azonnal háborúba kerülünk Oroszországgal. Ezt nem olyan nehéz belátni, a magyarok ezt be is látják, és ezért mi nem akarjuk fölvenni a háborút az Európai Unióba. Értjük az ukránokat, megtámadott ország, sok baj van, igyekszünk méltányosak lenni velük szemben, segítünk is nekik ott, ahol tudunk, de nem segíthetünk úgy, hogy azzal tönkretesszük saját magunkat. Ezt ne kérjék tőlünk! Segítséget kérjenek, de azt ne akarják, hogy tönkretegyük magunkat. Ha fölvesszük őket az unióba, nem rajtuk segítünk, hanem magunkat fogjuk tönkretenni, és kergetjük bele egy háborús konfliktusba Oroszországgal. Nem beszélve a felvétel egyéb kellemetlen gazdasági következményeiről, amely egyébként az egész európai gazdaságot is nehéz helyzetbe hozná vagy lerombolná. Tehát mi egy nagyon világos álláspontot képviselünk. Ami fájt igazából ott a többieknek, hogy a magyar álláspont nem egy indulati vagy érzelmi álláspont, hanem hideg és racionális. És én vagyok a legrégebb óta hivatalban lévő ember ott, a brüsszeli miniszterelnökök körében, ahol el szoktam mondani, hogy nekem megadatott az a tisztesség, hogy Magyarország NATO-csatlakozásának utolsó fázisát én tárgyaltam végig. És az a tisztesség is megadatott, hogy Magyarország európai uniós tagságának az elejét is én tárgyalhattam le. Tehát én mind a két tárgyalásról tudom, hogy mi fán terem, a többiek, akik ott ülnek, nem. És én pontosan tudom, hogy ez hogyan történt. Az úgy történt, hogy először a volt szovjet blokk országainak az esetében az a szabály mondatott ki: nektek először a NATO-ba kell bekerülni. Mert amíg a ti keleti határaitok nincsenek katonailag lebiztosítva, addig nem vehetjük biztosra a ti keleti határaitokat. Mint Ukrajna esetében most. Ukrajna úgy akar bekerülni az unióba, hogy nem tudjuk, mekkora az ország, hol vannak a keleti határai. Ezt úgy oldották meg a mi esetünkben, hogy megígérték, hogy felvesznek bennünket a NATO-ba, egy reális forgatókönyvet tettek le elénk, azt mi végrehajtottuk, bekerültünk a NATO-ba, és utána pedig jöhetett az Európai Unió. De ez a biztosíték most nincsen meg, hiszen Ukrajnáról kimondtuk, hogy nem fogjuk fölvenni a NATO-ba, mert az világháborút jelentene. Tehát nem tudja az Európai Unió lebiztosítani egy leendő tagállam keleti határait. Ezért Ukrajnát nem lehet fölvenni, nem tudjuk, mennyi a lakosa, mekkora a területe, mikor kivel van háborúban, szóval lehetetlen ilyen körülmények között fölvenni egy tagállamot. A mi esetünk más volt. És ezt én higgadtan és nyugodtan, szemtanúként mondtam el, hogy ez így volt, és ennek így is kell lennie. És ha nincs NATO-tagság, nincs európai uniós tagság a keleti blokk volt országai esetében.

Mi történne a magyar családokkal, hogyha mégis bekövetkezne ez, és Ukrajnát tényleg gyorsított eljárással felvennék az unióba? Mi történne velünk, mi történne a rezsiszámláinkkal, mi történne az életünkkel? Mi történne a mezőgazdasággal?

Van mögöttünk egy Voks2025, ahol az egész ország ezt végiggondolhatta. Én magam is több kampányrendezvényen vettem részt, nagyon sok emberrel találkoztam, el tudtuk mondani mindenkinek, részben az Önök segítségével, mármint a médián keresztül, részben közvetlenül. Veszélybe kerülne a békénk. Ukrajna tagsága egyenlő a háború felvételével. Egy háborús Európai Unió jönne létre. Ha szabad bejárása lenne mindenkinek Ukrajnából Magyarországra, hiszen az Európai Unión belül szabad mozgás van, egy állig felfegyverzett ország polgárai, jól fejlett maffiaképességekkel és hálózatokkal ki-be járnának Magyarországon, átjáróház lennénk. Szerintem a biztonságunk, a belbiztonságunk is veszélybe kerülne. És végül itt a pénz. Hát így is rengeteg pénz megy Ukrajnába, amire itt, az Európai Unióban, például Magyarországon lenne szükségünk. Már most is rengeteg pénz megy oda. Ha fölvesszük őket, minden pénz Ukrajnába megy. A magyar emberek ezt nem tudják, bár én próbálom mondani, ma mi tartjuk el az ukrán államot. Tehát az ukrán állam nem működne ma nyugati pénz nélkül. Nem lennének nyugdíjak, az állami alkalmazottak nem lennének kifizetve. Az ukrán gazdaságnak nincs olyan teljesítménye, hogy fönn tudja tartani saját magát. Tehát fönntartjuk az egész ukrán államot, és fönntartunk egy ukrán hadsereget. És azt követeli Zelenszkij, hogy egyébként ne csak most tartsuk fönn, hanem a jövőben is. Egy egymilliós létszámú ukrán hadsereget az Európai Unió finanszírozzon. Meg is mondja, hogy a nemzeti össztermékünk bizonyos százalékát adjuk oda Ukrajnának, hogy az működőképes legyen. Szerintem ez nem jó ötlet. Tehát én azt akarom mondani, hogy az európai uniós tagság után már lehetetlen lesz az Ukrajnába áramló pénzmennyiséget korlátozni, mert akkor a tagsági jogviszony alapján ez jár majd nekik, minden pénzünk odamegy Ukrajnába. Ezt ne csináljuk! Énnekem más javaslatom van: kössünk Ukrajnával stratégiai megállapodást, az Európai Unió hogyan fogja támogatni, de ne teremtsünk jogalapot Ukrajna számára, hogy kiszívja a pénzt, bejöjjenek a kétes hátterű üzletemberei vagy maffiaemberei ide, Magyarországra és az Európai Unióba, és végképp zárjuk ki egy szerződéssel azt, hogy bármilyen háborús részvételt vállalna az Európai Unió. Tehát én nem azt mondom, hogy felejtsük el Ukrajnát. Azt sem mondom, hogy ne támogassuk őket. De ne támogassuk úgy, hogy azzal közben tönkretesszük saját magunkat.

Miniszterelnök úr, a hétvégén lezajlott a Pride felvonulás. Egyáltalán: mit gondol arról, hogy lezajlott, hogy ez megtörtént, hogy megtörténhetett, és mit látott ott?

Nem voltam ott, úgyhogy a szemtanúk hitelességével nem tudok erről beszélni, mert mi a fészkes fenét is kerestem volna én ott?! Én azok közé tartozom, akik ezt nem büszkeségnek, ami történt, azt nem büszkeségnek tartjuk, hanem ha Felcsúton vagyok, akkor azt mondom, hogy szégyen, ha itt vagyok Budapesten, akkor azt mondom, hogy balítélet. Nem büszkeség, hanem balítélet. Ráadásul ebben az ügyben az ország már egyszer döntött. Nem mindenki emlékszik rá, de 2022-ben nemcsak egy parlamenti választás volt, hanem volt egy népszavazás is, ahol a Pride kérdésében, általában az öncélú szexualitás, a gyermeknevelés, a gyermekvédelem kérdésében, a szokásostól eltérő életformák kérdésében a magyar emberek elmondhatták a véleményüket. És hárommillió-hétszázezer ember arra, amit a Pride leír, a genderre, erre nemet mondott. Tehát Magyarországnak van egy döntése, egy hatalmas erővel meghozott döntése. Se a NATO-népszavazáson, se az európai unióson, sem semmilyen népszavazáson soha annyi ember nem vett részt, és nem mondott egy irányban véleményt, mint a családvédelem, a gyermekvédelem és a Pride kérdésében. Persze néhány tízezer ember kimegy az utcára, mert ők már 2022-ben sem értettek ezzel egyet. Volt vagy 190 ezer, aki egyébként a gender mellett szavazott, és sokan egyáltalán nem is szavaztak, vagy érvénytelenül szavaztak. Tehát van Magyarországon a gendernek támogatottsága, a nemátalakító műtéteknek, az azonos neműek házasságának, a gyerekek örökbefogadási jogának, tehát van ennek, a Pride témakörnek létezik egy támogatottsága Magyarországon. De sokkal többen vannak azok, akik ezt elutasítják. És ezt eldöntöttük egyszer 2022-ben, és az én álláspontomat semmilyen tüntetés vagy Pride parádé nem fogja megváltoztatni ebben az ügyben. Tehát azért most az egész ország láthatta, remélem, sokan meg is értették, hogy hogy’ is működik ez a rendszer. Most a rendszer úgy működik, hogy Brüsszelben eldöntötték, hogy Pride-nak lenni kell. Meg is mondták nyíltan, nem titokban döntötték el, nyíltan. Megtalálták azokat az embereket, akik ezt itt megszervezték. Miután a fővárost ma az ellenzék kormányozza, hát a főváros volt az. Brüsszelben eldöntötték, a főváros, az ellenzék pedig végrehajtotta. Majd utána a híveiket e mögé fölsorakoztatták, hiszen minden ügy mögött azért vannak szép számmal emberek. És azt akarom mondani, így lenne más ügyekben is. Tehát most a Pride ügyében történt ez. De ez lenne a migrációban is. Brüsszel eldönti, ha nem nemzeti kormány van, mint most, hanem egy brüsszeli kormány van, az végrehajtja, és az emberek még tapsolni is fognak hozzá, sokan vannak, akik sajnálják a migránsokat. De ez lenne Ukrajna ügyében is, ha nem nemzeti kormányunk lenne. Brüsszelben eldöntik, itt a bábkormány végrehajtja, még az Ukrajnával szimpatizálók esetleg ki is mennek az utcára, és kész. És végünk van. Az országnak vége van. Gender van, migráció van, és benne vagyunk nyakig a háborúban. Tehát azt akarom mondani, hogy most a Pride-tól függetlenül mindenki láthatja, hogy legyártották számunkra a mintadarabot. Így működik a Brüsszel irányította európai politika. Ezért akarják Brüsszelből elintézni azt, hogy Magyarországon ne nemzeti szuverenitást védő kormány legyen, hanem egy Brüsszel- és ukránbarát kormány legyen. Mert akkor mindent végre tudnak hajtani, minthogy a Pride-dal ezt megtették.

Ígértem, hogy egy mondatra még visszatérünk Kapu Tiborra. Ön beszélgetett vele, és ez az interjú már kint van az interneten, egyébként nagyon jó kis beszélgetés.

Köszönöm!

Ön szerint mi volt a legfontosabb?

Nem nekem köszönhető, hanem neki…

Jó volt a riporter.

Igen, de vannak eleve megnyert meccsek. Tehát egy negyven-egynéhány év után az űrben keringő emberrel beszélgetni, ott kudarcot aligha lehet vallani…

Mi volt a legfontosabb, amit mondott Tibor Önnek?

Az, ami engem leginkább megfogott, hogy azt mondta, hogy tizenhatszor van nappal meg éjszaka nekik. És azt mondta, hogy a tegnapi hajnal olyan volt, amikor együtt úgy estek körbe a Földön, hogy pont akkor volt náluk is reggel, mint amikor Magyarországon. Tehát pont fölötte volt Magyarországnak, és látta. És látta a Balatont, és látta a Fertő tavat, és látta a Dunakanyart, szóval, hogy van egy magyar ember onnan, ott van a lábai előtt az egész világ, és mi érdekli? Hát Magyarország!

És a Fertő-tó és a Balaton…

Szerintem ez egy nagy dolog.

Igen, igen, igen. Tehát Kapu Tibor odaföntről figyel ránk, Donald Trump a NATO-ban és Amerikából, Ön pedig itt.

Én meg a Karmelitából próbálkozom, igen.

Igen. Köszönjük szépen, hogy eljött hozzánk!

Örülök, hogy itt lehettem.

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)