Gönczi Gábor: Tisztelettel köszöntöm, Miniszterelnök úr! Albániában találkozunk most, Tiranában, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának egyik szünetében.

Jó napot kívánok!

Bár itt vagyunk ezen a nagyon fontos találkozón, egy picit tekerjük vissza az időt, hiszen egészen tegnap estig volt bennünk egy olyan illúzió, hogy a világ esetleg ma már egy tűzszünetre vagy egy békekötési közeledésre ébred. Ez nem így történt, és ezt már nagyjából tegnap délután látni lehetett. Ön mennyire volt csalódott? Mennyire volt ez benne a borítékban, hogy ilyen is lehet a forgatókönyv?

Nehéz engem már meglepni ebben a háborúban bármilyen fordulattal. Én tavaly júliusban, amikor Magyarország átvette az Európai Unió elnöklését, akkor elutaztam Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe, Mar-a-lagóba, akkor még az ellenzékben lévő Trump elnök úrhoz. Nem hiszem, hogy sok újat tudnak nekem mondani. Én akkor javasoltam Zelenszkij elnök úrnak, hogy közösen hozzunk létre egy tűzszünetet, ami az első lépés lehet egy béketárgyaláshoz, de kerek perec megmondta Zelenszkij elnök úr, hogy ez nem jó ötlet, nem akar tűzszünetet, a béke nem aktuális, az idő az ő oldalán van, és nyerni fog. Mondtam, hogy Elnök úr, az idő nem az Ön oldalán van, hanem az ellenfelének az oldalán, ebből nagy baj lesz, nagyon nagy vereség, méretes zakó, és a végén Maga ott fog maradni egyedül. Inkább csináljunk most tűzszünetet és békét. Nem, az idő az ukránok odalán van, és mi nyerni fogunk – mondta. Aztán voltam Moszkvában, ott is láttam, hogy a megegyezési szándék rendkívül csekély. Sokat dolgozott Magyarország a tűzszünet és a béke érdekében, mert nem volt más, aki ezt a munkát vállalja, ha visszaemlékszünk az egy évvel ezelőtt történtekre. De aztán januárban szerencsére jött az új amerikai elnök, átvette a zászlót, és ma a béke zászlaját ő tartja magasra. Egy dolgunk van: támogassuk az amerikai elnököt. Nekem az a meggyőződésem, hogy amíg az amerikai elnök és az orosz elnök között nem lesz egy ugyanolyan tárgyalás, mint ami volt az amerikai elnök és az ukrán elnök között, addig béke sem lesz.

Miniszterelnök úr, én úgy érzem, hogy ugyanezt már számtalanszor elmondta Európa összes vezetőjének, és úgy láttam a ma reggeli találkozókon is, hogy Ön mindig ezzel kezdi, és még mindig itt nem akarják Önnek ezt elhinni.

Igen, de a politikában az állhatatosság a legfontosabb dolog. Az ember jó ügyért harcol, akkor ne legyen rest, és akár századszor meg ezredszer is ismételje el, és próbáljon érvényt szerezni a meggyőződésének. Azért minden egyes alkalommal egy arasznyival közelebb kerülünk a tűzszünethez, csak még nem vagyunk ott. Megismétlem: közvetlen amerikai–orosz és aztán vagy azt megelőzően orosz–európai tárgyalásokra van szükség. Egy orosz–ukrán tárgyalás sosem fogja lezárni ezt a háborút.

Reméljük, hogy ez meg fog történni mielőbb, dehát egyelőre csak reménykedünk benne. Elindult a mai csúcs, és azt vettük észre a beszédekben, hogy leginkább a háborúról, leginkább Ukrajnáról van szó, kevésbé Európáról, pedig minket most ez érdekel leginkább.

Én próbálom visszahozni mindig a beszélgetéseknek a fókuszát, a középpontját Európára. Elmondom, hogy a magyar gazdaság három év alatt elvesztett több mint 20 milliárd eurót a háború miatt. Ti nagyobbak vagytok, mint mi, Ti szerintem még sokkal többet vesztettetek. Miért csináljuk ezt? Akarjunk békét, akarjunk tűzszünetet, felejtsük el a szankciókat, térjünk vissza a normális gazdasági együttműködéshez, és rengeteg gazdasági lehetőséghez fogunk jutni. Ma meg szenvednek a családok, szenvednek a cégek, csak ebben az évben, hogy nincs béke, elvesztegettünk négy, lassan öt hónapot, öt hónap alatt sok milliárd euró a magyar gazdaság számára, mint veszteség. Foglalkozzunk már végre a saját dolgunkkal, és lendítsük meg az európai gazdaságot.

Meghallják ezt? Van, aki meghallja? Ugye, a bizottság elnöke most is leginkább Ukrajnáról beszélt, és Ukrajna érdekében beszélt.

Ebben a társaságban, ahol most vagyunk, az Európai Politikai Közösségben a kulcsország Németország. Találkoztam a német kancellárral, ahol csak erről beszéltem vele.

Beszéljünk is akkor erről a négyszemközti találkozóról. Ön találkozott a német kancellárral, és láthatóan egy kedves, jó hangulatú, baráti beszélgetésnek indult. Mi eddig láthattuk, aztán utána…

Még semmi sincs elrontva…

…aztán utána otthagytuk Önöket. Miről volt szó?

A legfontosabb dolog a német–magyar gazdasági együttműködés. Világossá tettem, hogy az, ami most van, az nekünk rossz. Tehát az, hogy Németország Európa beteg embere, és a német gazdaság nem versenyképes, egyre rosszabb teljesítményt nyújt, ez nemcsak a németeknek a gondja, ez nekünk is gondunk, mármint magyaroknak. Mert nagyon össze van kötve a két gazdaság. Úgyhogy én elmondtam, hogy sok sikert kívánunk először is. Magyarország érdekelt az új német kormánynak a sikerében, és a kétoldalú kapcsolatokban mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ne csak mi, hanem ők is sikeresek legyenek, és készen állunk a gazdasági együttműködés mélyítésére, amivel egyébként a kancellár rendkívül elégedett volt, az, hogy a német–magyar kétoldalú kapcsolatok nagyon jól alakulnak, a gazdasági együttműködés erős, és ők ezt mélyíteni akarják.

És Merz úr Magyarország Ukrajna álláspontját mennyiben osztja, vagy mennyiben ellenzi?

Az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontot egy rövid mondatban tisztáztuk. Nem értünk benne egyet.

Ez nem hangzik olyan jól egyelőre. A másik kétoldalú megbeszélés vagy négyszemközti megbeszélés, ugye, Mark Ruttével, a NATO főtitkárával volt. Mi volt ezen a nagy beszélgetésen?

Ez egy szerteágazó beszélgetés volt, de ami a legfontosabb most a számunkra az, hogy elmondtam a NATO-főtitkárnak, hogy azt elfogadhatatlannak tartom, hogy itt van a NATO-tagállam Magyarország, akivel szemben egy nem NATO-tagállam, Ukrajna dezinformációs, titkosszolgálatok által szervezett lejáratókampányt folytat. Ez elfogadhatatlan! És hogy mindent meg kell tenni, hogy ezt hagyja abba Ukrajna. Állítsuk meg őket! Az nem megy, hogy egy NATO-tagállamot dezinformációs kampánnyal próbálnak gyengíteni, és bevonják a titkosszolgálatiakat is, és kértem a NATO-főtitkárt, hogy ezt a későbbi döntéseknél vegyük figyelembe.

Főtitkár úr érti, hogy miről van itt szó? Átérzi a helyzetünket?

Azt mindenki látja, hogy mi vagyunk legközelebb Ukrajnához. Mi egy szomszédos állam vagyunk. Biztos nagyon sok okos ember van Brüsszelben is meg Hágában meg Washingtonban, de ők messze vannak. Hogy mi a valóság, ahhoz mi vagyunk a legközelebb. Ezért a mi szavunk függetlenül attól, hogy mekkora Magyarország mérete, a szemtanúnak a szava. A súlyunk is ez. Mi tudjuk, hogy mi történik ott, ráadásul miután mi nem támogatjuk Ukrajna európai uniós tagságát, ezért van is egy vitánk az ukránokkal, ezért tudjuk, hogyan viselkednek az ukránok egy vitában. Olyat még senki nem látott, hogy valaki be akar kerülni az Európai Unióba, van egy ország, amelyik ezt ellenzi, Magyarország, és akkor Ukrajna nem meggyőzni akar bennünket arról, nem eloszlatni akarja a problémáinkat, a kétségeinket, nem megoldásokat kínál föl, hanem lejáratni akar bennünket. Így nem lehet soha az életben bekerülni az Európai Unióba!

Milyen diplomáciai eszközei vannak a NATO-nak arra, hogy itt beavatkozzon, vagy itt ő csak pusztán közvetíteni tud?

Nem szorulunk mi rá a NATO segítségére, csak az a dolgunk, hogy a NATO legyen tudatában, hogy mi történik itt, és ne adjon hitelt semmifajta Magyarországot lejáratni akaró kampánynak. Az ukránok azt akarják mondani, hogy Magyarország egy veszélyes ország, amely Oroszország érdekeit szolgálja, holott ezerszer elmondtuk, hogy bennünket se Oroszország, se Ukrajna érdekei nem érdekelnek, mert a magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti, hogy mi a magyarok érdeke. Innen indulunk ki.

Egészen elképesztő, és akkor beszéljünk erről. Ugye, február óta hihetetlen események láncolata történik itt dezinformációban és Magyarország lejáratása szempontjából, illetve az ukrán befolyásolás…

Igen, nem is lehetett tovább várni bizonyos jogszabályokkal, mert azt azért nem lehet megengedni, hogy külföldről finanszírozott, háborúpárti propagandakampányok menjenek Magyarországon akadálytalanul. Tehát kénytelenek vagyunk kimondani azt az egyszerű igazságot, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, az nem fogadhat el külföldről pénzt. Az erre vonatkozó jogszabályt be is terjesztettük a parlament elé. Ugyanis most nem azokat a csatákat vívjuk, amit korábban, ahol szintén külföldi finanszírozású szervezetek fölléptek, mint migráció meg gender, mert azok sem voltak jelentéktelen kérdések, de azt tudtuk kezelni, de itt háborúról van szó. Tehát ma már háborúpárti propagandát folytatnak külföldi pénzzel Magyarországon. Ez nem engedhető meg!

Ráadásul úgy tűnik, hogy szövetségest is találtak Magyarországon.

Mindannyian ismerjük a magyar történelmet, tudjuk, hogy Magyarországon a politikai szereplők mindig két csoportra oszlottak, két csoportra voltak oszthatók: voltak a nemzeti erők, akik a hazájukat szolgálták, és mindig voltak, akik idegen zsoldban álltak. Ez most sincs másképp. Egy kicsit jobban néz ki, mint korábban, most nem a hitleri Németországból meg a kommunista Szovjetunióból finanszírozzák őket, hanem Brüsszelből meg a Soros-pénzekből. De a lényegen ez nem változtat. Ők nem Magyarország barátai, hanem most éppen az ukránok barátai, akik Brüsszelből meg a Soros-birodalomtól fogadnak el pénzt, és így próbálnak politikai hatalomra kerülni Magyarországon. De ez nem egy új dolog, kétségkívül a tét most nagyobb, mert mégis az ukrán ügy összefügg a háborúval és a békével. Az ukrán európai uniós tagság, amit mi ellenzünk, rendkívül veszélyes, mert ha az ukránokat felvesszük, a háborút is felvesszük az unióba, tehát itt most nem babra megy a játék, itt nem lehet hibázni, béke és háború a legfontosabb kérdés az emberek életében, és nem tűrhetjük itt el a külföldi beavatkozást.

Mennyire kell súlyoznunk, vagy mennyire kell veszélyesnek tartanunk azt, hogy most már egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a Tisza Párt és Ukrajna között létrejött az a fajta szövetség, amely ezt…

Nézze, Magyarország egy erős ország. Ez egy jól megépített ország, egy jól megépített állam, erős szuverenitásvédelmi képességekkel, erős önvédelmi képességekkel, rendelkezésünkre állnak azok az intézmények, amelyek Európa többi országában is ismertek, amelyek ott is ismertek, tehát tudjuk, hogy’ kell elhárítani egy külföldi állam beavatkozását, tudjuk, hogyan kell fölfedni az együttműködést a magyarországi politikai vagy nyilvánosságot alakító szereplők és egy külső állam között. Tudjuk, hogyan kell ezt dokumentálni, hogyan kell visszaszorítani, ennek van egy tudása, hogy hogyan kell egy országot megvédeni egy ilyen összeesküvéssel, egy ilyen külföldi befolyásolási szándékkal szemben. Ezek az állami szervek működnek, ezek dolgoznak, én is a helyemen vagyok, irányítom ezeknek a munkáját, Magyarország meg tudja védeni magát.

A kormány nagyon fontosnak tartja a Voks2025 véleménynyilvánító szavazást, és akkor itt, én azt gondolom, hogy össze is érnek a szálak. Ugye, van egyszer egy európai gondolkodásmód, amiben Ukrajnát gyorsított eljárással föl kell venni, ugyanakkor létezik Magyarországon egy olyan szál, amelyik ennek a fősodornak a mentén egy kicsit Magyarország ellen dolgozik.

Minden, amiről beszélünk, ugyanabba az irányba mutat. Tehát az ukrán titkosszolgálati akciók, a magyar ellenzék összejátszása az ukránokkal meg Brüsszellel, a Brüsszelből érkező meg a Sorostól érkező pénzek, Ukrajna gyorsított felvétele az Európai Unióba, ezek mind egyetlen irányba mutatnak, itt az Európai Uniót át akarják alakítani, és föl akarják venni Ukrajnát bármi áron. És ez tragikus következményekkel járna a magyar gazdaságra. És egyelőre semmilyen választ, garanciát, semmit nem kaptunk sem Brüsszeltől, sem máshonnan, hogy hogyan fogja ezt a magyar gazdaság túlélni. Itt azért meg fognak jelenni milliós számban ukrán migránsok. Tehát ha nincs határ a két ország között, akkor a munkahelyek, minden veszélybe kerül. Az ukrán maffia tevékenysége ismert Magyarországon. A közbiztonságot sem lehet garantálni. Az európai uniós pénzek többé nem Közép-Európába, hanem Ukrajnába mennek. Brüsszelben is kapizsgálják, hogy ebből gazdasági baj lesz, mert a jövő hét elején már a gazdák egy nagy brüsszeli tüntetéssel akarják kifejezni az ellenállásukat Ukrajna uniós tagságával szemben, mert az azt jelentené, hogy tönkremegy az európai mezőgazdaság. És még van egy csomó kérdés, ami probléma a háborún és az itt felsorolt ügyeken túl az egészségügytől a nyugdíjrendszerig. Tehát Magyarországnak van egy tucatnyi problémája, amelyet az ukrán tagság okozna, és amelyeknek a kivédésére egyelőre nincsenek eszközeink. Ezért nem lehet beengedni az ukránokat az Európai Unióba se gyorsan, se lassan, se sehogy. Ezek a kérdések nincsenek még megnyugtatóan rendezve.

És ezt a tanácskozást tekintve Ön nyugodtabb lett annál, mint amennyire tegnap volt, vagy pontosan ugyanazt gondolja, amit tegnap vagy tegnapelőtt?

Az én szakmámban az alaptörvény, hogy éberen kell aludni is.

Igen, tehát elhallgatva itt a beszédeket, igazából olyan, minthogyha süket fülekre találnánk.

Nem, nem, azért óvatosabb lennék ennél, mert a politika egy olyan szakma, ahol az emberek érintkezéséből jönnek létre az eredmények. Tehát lehet, hogy most egy plenáris ülésen itt éppen nem mentünk előre egy arasznyit sem, de közben én is beszéltem jó néhány emberrel, mások is beszéltek egymással, voltak kétoldalú találkozók, néhány félreértést tisztáztunk, más ügyekben egyetértések jöttek létre, tehát a nemzetközi politika lassan épül, és időnként az ilyen haszontalannak tűnő összejövetelek is hoznak hasznot, visznek bennünket előre, tehát egyáltalán nem volt kidobott pénz meg idő eljönnöm ide, Tiranába találkozni az európai vezetőkkel. Ma is mentünk azért előre, ma is jobbak Magyarország pozíciói, mint tegnap voltak, tehát ne úgy fejezzük be ezt a mai napot, hogy hiába dolgoztunk, hanem inkább úgy, hogy ma is elvégeztük a munkánkat, és ennek meg is van a látszatja.

Jelen van egyébként Zelenszkij elnök is. Találkoztak egymással?

Köszöntünk egymásnak.

Miniszterelnök úr, ennyit a találkozóról. Volna még néhány egyéb kérdésem. Miniszterelnök úr kirakott egy H betűt a Facebook-oldalára. Mindenki azt kérdezi tőlem, hogy mit jelent az a H betű, és senkinek nem tudtam válaszolni. Mit lehet elárulni?

Nem is kell. Majd vasárnap nézze meg a rendezvényünket, amit délután tartunk, ahol azok az emberek, akik a H betű által megszólítva érzik magukat, összejönnek.

Jó, tehát vasárnap kiderül a nagy titok.

Olyan nagy titok nincsen, de azért az látnivaló lesz, hogy mi sem aludtunk az elmúlt néhány hónapban. Tudtuk, hogy Magyarország támadás alatt áll, azt is tudtuk, hogy ezt csak a kormány erőfeszítéseivel nehéz elhárítani. Szükségünk van azokra a hazaszerető emberekre, akik hajlandóak kiállni az ország mellett, hajlandóak harcolni Magyarországért, és belőlük kell szervezni egy politikai közösséget, hogy meg tudjuk védeni Magyarországot. Ennek lesz egy találkozója, ez lesz látható mindenki számára, akit ez érdekel.

És az elmúlt napokban egy fontos esemény: a BYD idehozza a fejlesztő központját Magyarországra, ennek óriási jelentősége van. Miért?

Két komoly ügy is van itt. Az első, hogy Magyarországnak részt kell venni a világ legmodernebb ipari fejlesztéseiben. Ha nem veszünk részt, kimaradunk. Ha ott akarunk lenni a jövőben, és erősek akarunk lenni a jövőben is, akkor nem lehet, hogy mi technológiai szempontból lemaradjunk. Tehát nekünk szükségünk van olyan beruházásokra, amelyek új technológiákat hoznak. Először mindig gyárak érkeznek, így kezdődött az Audival is, aztán jönnek a fejlesztőmérnökök, aztán jönnek a kutatómérnökök, és utána áttelepülnek az európai központok is. A BYD-val ott tartunk, hogy megállapodtunk a kínai nagy autógyárról Szegeden. Most megbeszéltük a kutatást meg a fejlesztést, most áthozzák az európai fejlesztési központjukat Magyarországra. Itt vagy kétezer embert alkalmaznak, zömében jól képzett fejlesztőmérnököket, és aztán együtt fogunk kutatni ebben az új, elektromobilitásnak nevezett technológiában. Tehát nem adtuk föl azt az elgondolásunkat, fölismerésünket, ami nem is a mienk, hanem a világ más okos embereié, hogy a gépjárműgyártásban a jövő az elektromobilizációban van, és a hagyományos gépgyártás helyére fog lépni az elektromos gépek gyártásának korszaka. Magyarország ebben ugyanúgy élen akar járni, mint ahogy az 1990-es évek legelején élen jártunk a hagyományos gépjárművek magyarországi termelésében és fejlesztésében. Tehát van egy nagystratégiánk, annak van egy iparstratégiája, és abban a gépjárműgyártás fontos helyet foglal el, és annak a jövőben, a következő két évtizedben a kulcsa meg az elektromobilitás. Ebben az összefüggésben van nagy jelentősége, hogy a kínaiak fejlesztőközpontot is hoztak Magyarországra a gyártás után.

Miniszterelnök úr, zárszóként. Ön mindig energiát sugároz, és mindig van egy optimista forgatókönyve a világ működésére és arra, hogy hogyan fogunk felébredni holnap. Mi lenne egy jó forgatókönyv a háború lezárására és Ukrajna jövőjére?

Én azt gondolom, hogy minél hamarabb jöjjön létre a Trump elnök úr és Putyin elnök úr közötti találkozó. Ez lehetőleg terjedjen ki az ukrán háborún túl a szankciók kérdésére és a gazdasági együttműködés kérdésére. Az európaiak értsék meg, hogy nincs értelme külön úton járni, zárkózzunk fel az amerikaiak mellé, mi is kössünk megállapodást az ukránokkal is meg az oroszokkal is. Ennek legyen gazdasági tartalma is, és mind az ukrán, mind az orosz energiát és gazdasági potenciált kapcsoljuk be az európai gazdaság vérkeringésébe, és akkor lendületet fogunk kapni, és az európai gazdaság ismét nagy lesz és sikeres. Ez néhány hónap alatt megtörténhet.

Köszönöm szépen, Miniszterelnök úr!

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)