Jó reggelt kívánok!

Mélyen tisztelt Elnök Urak!

Tisztelettel köszöntöm az elnök urakat, a főtitkár urat, Miniszter urakat, a delegációs tagokat! Köszöntöm Önöket a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóján! Köszöntöm a soros elnökünket, Dzsaparov elnök urat, köszöntöm Erdoğan elnök urat, Tokajev elnök urat, Alijev elnök urat, Mirzijojev elnök urat és főtitkárunkat, Omuraliev elnök urat is! Megtiszteltetés, hogy itt vannak velünk Budapesten.

Budapesten vannak. Ez egy városnak a neve, de ez korábban két város volt: Buda és Pest. Buda egy ősrégi név. Ő volt Attila, a nagy király testvére, a hun király testvére. Tehát a mi fővárosunk neve a hun király testvérének a nevét viseli mind a mai napig. Ez önmagában is elég ok lenne arra, hogy Budapesten találkozzunk. Jól mutatja azt a nagyon mély, történelmi, spirituális és kulturális kapcsolatot, amely Magyarországot a Türk Államok Szervezetének részévé teszi. Megtiszteltetés, hogy először adhatunk otthont a szervezet csúcstalálkozójának.

Elnök urak, hét éve léptünk be, és ha visszagondolnak, mennyire más volt akkor a világ, én sem gondoltam volna, hogy ennek a szervezetnek a jelentősége olyan óriási mértékben megnő, mint ahogy ezt tapasztaltuk. Azt hét évvel ezelőtt is láttam, hogy a türk népek világa emelkedő pályán van, azt azonban nem gondoltam, hogy miközben a türk világ fejlődik és emelkedik, aközben a Magyarországot körülvevő közeg, az európai világ, az Európai Unió fejlődése meg lelassul és elakad, sőt drámai helyzetbe kerül. Közben a Türk Államok Szervezetének az együttes GDP-je 20 százalékkal nőtt, és az országaink egymás közötti kereskedelme pedig 30 milliárdról 45 milliárd dollárra növekedett. Tehát amikor magunkra nézek, akkor egy rendkívül dinamikus térséget látok, sikeres országokkal és nagy gazdasági fejlődéssel. A barátság fontos, ezért vagyunk mi is Önökkel ebben a szervezetben, de az elmúlt hét év Magyarország szempontjából ezt a kapcsolatot radikálisan felértékelte, tulajdonképpen a mi számunkra ez stratégiai jelentőségűvé vált. Valójában Önök adják, ez a szervezet adja, az Önök országai adják Magyarországnak a hátországát. Ha ma csak az európai gazdaság dinamikájára számíthatna Magyarország, akkor nagy bajban lennénk. Nekünk szükségünk van a türk világ fejlődésének dinamikájára is, egyébként a mi hazánk, Magyarország nem tud kellő ütemben fejlődni. Ha ehhez még hozzáadjuk azt is, hogy mi három éve élünk egy háború szomszédságában, és ennek drámai gazdasági következményei vannak ránk nézve, ennek a kivédése nem lett volna lehetséges az Önökkel való együttműködés nélkül.

Először is köszönetet szeretnék mondani a magyar nép nevében az elnök uraknak, hogy az elmúlt három évben mindig a béke oldalán álltak, ami nemcsak egy morálisan helyes álláspont, hanem a mi érdekeink is a béke mellett vannak. Külön szeretném kifejezni a magyarok nagyrabecsülését Törökország elnökének a sikeres békemissziójáért és közvetítéséért. És gratulálok, Elnök úr, hogy három év után újra közvetlen orosz–ukrán tárgyalások történhettek az Önök hazájának földjén.

Elnök uraknak tudniuk kell, hogy a háború következtében egész Európa és benne mi, magyarok is egy folyamatos energiaválságban élünk. Ma itt, Európában háromszor-négyszer annyit kell fizetni az energiáért, a villanyért is meg a gázért is, mint Amerikában vagy Kínában. Ezért nem lehet ma Európa versenyképes, mert ilyen árviszonyok mellett lehetetlen versenyképes gazdaságot működtetni. Ráadásul a bevezetett szankciók szétverték azt a fejlődési modellt, amire egész Európa épült. Ez volt a magyar fejlődésnek is az alapja. Ez úgy nézett ki, hogy van a fejlett nyugati technológia, amit össze tudtunk párosítani a könnyen hozzáférhető keleti, alapvetően orosz energiával, és ebből a kombinációból egy versenyképes gazdaság és gyors növekedés lett. De a szankciók politikája ezt teljesen szétverte. Tájékoztatom az elnök urakat, hogy itt, nálunk, Európában ma nincs gazdasági stratégia, a régi már nem létezik, az új pedig nem jött létre. Úgyhogy ma az európai gazdaság – benne a magyar is – iránytű nélkül hánykolódik egy viharos tengeren. Azt az elnök urak bizonyára tudják, hogy az ukránok lezárták az Oroszországból Magyarországra jövő csővezetékrendszert, ami Magyarországot egy lehetetlen helyzetbe, sőt tragikus helyzetbe sodorta volna, hogyha Önökkel a megelőző években nem alakítottunk volna ki mély együttműködést. Talán emlékeznek rá, Erdoğan elnök úr bizonyosan, milyen hatalmas viták voltak itt, Nyugaton arról, hogy szabad-e megépíteni a Török Áramlat gázvezetéket. Mindent megtettek a nyugatiak, hogy ez ne épüljön meg, de mi kitartottunk, és ezt megépítettük. Ha ez a vezetékrendszer ma nem lenne, akkor ma Magyarországon nem lenne gáz, és nem lenne energia. Úgyhogy ezúton is köszönetet mondok Erdoğan elnök úrnak, hogy végig kitartott e mellett a projekt mellett, ami ma a mi köldökzsinórunk, amin él a magyar gazdaság.

Szeretnék hasonlóképpen köszönetet mondani Alijev elnök úrnak is, mert tavaly megérkeztek az első gázszállítmányok Azerbajdzsánból. Soha még ilyen nem történt, ez volt az első, és ígéretem van az elnök úrtól, hogy a jövőben is számíthatunk erre. Azt is köszönöm Alijev elnök úrnak, hogy beengedte a magyar nagy energiacégeket az azerbajdzsáni kőolaj- és földgázmezőkre. Miután nekünk saját energiaforrásunk nincs, ez egy teljesen új dimenziót nyitott ki a számunkra, és ezért nekünk létkérdés, hogy az azeri–magyar kapcsolatok stratégiai szinten legyenek.

Köszönetet kell mondanom Tokajev elnök úrnak is, aki lehetővé tette, hogy Kazahsztánban energiakitermelés a magyar vállalatok részvételével történjen. Ezért hálásak vagyunk, hogy Ön hitt ebben az együttműködésben, és hosszú évek után ez végül most termőre fordult. Köszönjük, Elnök úr!

Üdvözlöm Mirzijojev elnök úrnak azt az elkötelezettségét, amit Magyarország felé mutat, hogy egy különleges gazdasági kapcsolatot tudtunk létrehozni. Azt reméljük, hogyha Üzbegisztánban nukleáris kapacitásokat építenek ki, akkor mi föl tudjuk ajánlani azt a hatvan éves tudást, ami ebben az iparágban nálunk rendelkezésre áll, és egy fantasztikus dinamikát sikerült előállítanunk az üzbég–magyar gazdasági kapcsolatokban.

És Dzsaparov elnök úrnak is köszönetet szeretnék mondani, aki meghívta a magyar vállalatokat, vegyenek részt Kirgizisztán modernizációjában. Ma reggel folytattunk kétoldalú tárgyalásokat, és úgy látom, hogy a kirgiz–magyar pénzügyi alap eredményesen működik, és részt tudunk venni Kirgizisztán modernizációjában, amiért köszönettel tartozunk Dzsaparov elnök úrnak. Még az is előfordulhat, hogy Kirgizisztánban közösen építünk vízerőművet.

Üzbegisztánban pedig Mirzijojev elnök úrnak köszönhetően külön, a magyar cégeknek dedikált ipari park is megkezdi a működését.

Mélyen tisztelt Elnök Urak!

Még egyszer köszönöm, hogy elfogadták a meghívásomat. Köszönöm, hogy Önökre, mint barátokra számíthat Magyarország. Köszönöm, hogy a kétoldalú kapcsolatainkat mindegyikőjükkel stratégiai szintre tudtuk emelni. És köszönöm Önöknek a magyar nép nevében, hogy Magyarország számára egy biztos hátországot adnak.

Kívánok mindannyiuknak sikeres tanácskozást! Köszönöm szépen a figyelmüket!

És ha megengedik, akkor folytatnám azt a gyakorlatot, amit tanultam Önöktől a korábbi találkozókon. Ilyenkor a soros elnöknek kell szót adnom. A soros elnökséget pedig Kirgizisztán elnöke, Szadir Dzsaparov úr látja el. Elnök úr, Öné a szó!

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)