Örömmel tapasztaljuk, hogy a végzős diákokhoz eljutott az üzenetünk, miszerint érdemes továbbtanulni, mert egy rugalmasabb, korszerűbb és versenyképesebb felsőoktatás várja őket. A megújulás sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy Magyarországon 11 egyetem a világ élvonalában szerepel és ma tíz hallgatóból nyolc állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait, ami nemzetközi szinten is egyedülálló – hangsúlyozta a miniszter.

Csák János a csütörtökön kezdődött és szombaton zárult Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás első napján tartott ünnepi fogadáson a Magyar Nemzeti Múzeumban beszélt gazdasági és oktatási kérdésekről. Az, ami most történik az Erasmus+ programokkal, annak semmi köze Magyarország és a magyar felsőoktatás teljesítményéhez – emelte ki a miniszter.

Köszöntő beszédében kiemelte: „A koronavírus-világjárvány után fellélegezni sem volt időnk, máris jött az ukrajnai háború, aminek hatására fölmentek az energiaárak, és a rossz brüsszeli szankciók miatt is jelentős inflációval küzd egész Európa. Ilyen mértékű válságra a második világháború óta nem volt példa. Mindezek ellenére a magyar gazdaság jól teljesített, és fantasztikus évet zárt” - mondta a miniszter. “A GDP 4,5%-kal nőtt akkor, amikor Magyarország energiaszámlája majdnem 10 milliárd euróval megemelkedett. A költségvetés hiánya 6,8% -ról mérséklődött tavaly 4,9% -ra. Választási évben ekkora hiánycsökkentést nem szoktak végrehajtani kormányok. Nem beszélve arról, hogy az államadósság a GDP 76%-áról lecsökkent a 73,5%-ára” – hangsúlyozta Csák János.

Beszédéből az is kiderült, hogy 2022 hozta a legjelentősebb külföldi tőkebeáramlást a magyar történelemben. „A magyar gazdaság iránti bizalmat jelzi, hogy a január első napjaiban kibocsátott 5-10 és 30 éves futamidejű dollárkötvény háromszorosan túljegyezéssel 4,5 milliárd dollárt hozott. Mindez jól mutatja robusztus gazdaságunkat, ahol a GDP nőtt, a tőkepiacok bizalma erős irányunkban, költségvetési hiányunk,államadósságunkkal együtt csökken” – fogalmazott a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy “jó irányba haladunk, gazdaságtörténeti sikereink vannak. Bizalmukról biztosítják hazánkat a tőkebefektetők, a külföldi tőkepiacok, és mindenekelőtt a hazai lakosság. Ebbe a képbe gázol bele Brüsszel diszkriminatív támadásával az Erasmuson keresztül. Az Educatio kiállítás ünnepi nyitófogadásán úgy fogalmazott: „Most arról kellene beszélni, mekkora öröm felsőoktatással, diákokkal foglalkozni, és látni a sok, lelkes fiatal arcot. Arról kellene beszélni, hogy 10 év alatt négyszeresére nőtt a külföldi hallgatók száma. Helyette a szabadságunkért kell harcolni, és azt kell valamiképp racionalizálni, ami Brüsszelben történik.”

Kiemelte, hogy “ami most történik az Erasmus+ programokkal, annak semmi köze Magyarország valóságos teljesítményéhez, és semmi köze a felsőoktatás valóságos teljesítményéhez, továbbá az Educatio Kiállításhoz.  Egy nyugati civilizációban, a szabadság világában elvileg azok az eszmék irányadóak, amelyek azt szolgálják, hogy az én szabadságom annál nagyobb, minél inkább segítek mások szabadságában. Ezzel szemben, ami most történik, az korlátozza a felsőoktatás és a tudományos élet szabadságát. Miközben megelégednénk annyival is, hogy hagyjanak bennünket dolgozni.” 
A felsőoktatásért is felelős miniszter azzal zárta beszédet, hogy a higgadt hozzáállás ezen a terén is sikert hoz.

Az Educatio Nemzetközi Felsőoktatási Szakkiállítás azzal a céllal jött létre, hogy választ adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre. A pályaválasztás előtt álló fiatalok itt személyesen ismerkedhettek meg a felsőoktatás aktualitásaival, a standoknál közvetlenül az egyetemek hallgatóitól és oktatóitól kaphattak tájékoztatást. A csütörtöktől szombatig tartott Hungexpón megrendezett oktatási seregszemlén magyar egyetemek, főiskolák mellett nyelviskolák, tankönyvkiadók is bemutatkoztak, de a látogatók találkozhattak azokkal az ipari, gazdasági szereplőkkel is, amelyek együttműködnek a felsőoktatási intézményekkel.

(KIM)