Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a konferenciát megnyitó előadásában arról beszélt, hogy a roma felzárkóztatási stratégia más társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok integrációjához is adalékot adhat. Az elmúlt tíz évről azt mondta: az Európa Tanács esetén Grúziától Grönlandig nagyon eltérő a kultúra és a hagyomány, ezért nem szabad sablonszerűen, pusztán statisztikára alapozva értékelni, hanem minden ország lépéseit, fejlődését önmagához képest kell nézni, és az Európa Tanácsnak moderáló szerepet kell betöltenie, hogy mindenki megismerhesse a másik ország jó gyakorlatát.

Snezana Samardzic-Markovic, az Európa Tanács (ET) Demokrácia Főigazgatóságának vezetője az ET 2020-2025 közötti időszakra vonatkozó akciótervéből a romákkal összefüggésben a diszkrimináció elleni harcot, a gyűlöletbűncselekmények elleni fellépést emelte ki, és kulcsfontosságúnak nevezte a roma gyerekek minőségi oktatását, továbbá a roma nők esélyegyenlőségét. Az iskolai programok roma és nem roma gyerekek számára javítják azt a tudatosságot, hogy a romák szerves részei a nemzeti és az európai társadalmaknak és hozzájárultak a közös európai történelemhez és "a közös kulturális örökségünkhöz" - fogalmazott a főigazgató.

Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az ET parlamenti közgyűlésének tagja, a magyar delegáció vezetője elmondta: Magyarország májusban vette át az Európa Tanács miniszteri bizottságának hat hónapos soros elnökségét, ami óriási lehetőség a magyar érdekek érvényesítésében, különösen a prioritásként kezelt nemzeti és etnikai kisebbségi jogok, így a roma kisebbségi jogok területén is. Emlékeztetett: 2011-ben fogadták el a köznyelvben romastratégiaként ismert magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiát.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Magyarország nem kerülheti meg a nemzeti kisebbségi közösségek kérdését, mivel történelmi hagyaték, hogy számottevő magyar kisebbség él az ország határain kívül. A konferenciával fel akarják kelteni a figyelmet a kisebbségi kérdések, illetve a vallásközi párbeszéd iránt - folytatta, megjegyezve, hogy Nyugat-Európában sok helyen fellángolt a gyűlöletbeszéd, a rasszizmus, az antiszemitizmus, amivel szemben a párbeszéd erősítésére van szükség.

Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos többek közt arról beszélt, hogy a hátrányos megkülönböztetés felszámolásához a társadalmi és gazdasági különbségek felszámolása ad esélyt. Ha munka van, minden van, és a roma közösségek önbecsülése is a helyére kerül; az elmúlt 10 évben 50 százalékkal nőtt a romák foglalkoztatottsága Magyarországon - jelezte.

Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára kijelentette, a magyarországi felzárkózás egyszerre stratégiai és személyes törődést igénylő. A társadalmi felzárkózás, mint szakmapolitika úgy válik szakmai műhellyé, hogy azokat az egyedi segítőket támogatják - legyen az civil szervezet, egyház, önkormányzat vagy iskola -, amelyek személyre szabottan tudnak reagálni a helyi kihívásokra, de léteznek országos programok is, amikhez nem egyedi hősök kellenek, hanem precíz megvalósítók - mondta.