Egyfajta rezsikrízis van mindenhol Európában a hihetetlen magas, égbe szökött energiaköltségek miatt. Ennek a világpiaci árak mellett a legfőbb oka az, hogy az Európai Bizottság átgondolatlan energiapolitikát folytat. A legnagyobb veszély az, hogy a bizottság ráterhelné az áremeléseket a fogyasztókra, megadóztatva a lakásokat és az autókat. Ez nyílt támadás a rezsicsökkentés ellen.

A visegrádi országok vétózni fognak ebben az ügyben, el fogják utasítani az erről szóló brüsszeli javaslatot. A magyar kormány a lehető leghatározottabban elkötelezett a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése mellett.

Az Európai Bizottság az elmúlt időszakban hozott intézkedései hozzájárultak a válság kialakulásához, Brüsszel ugyanis a klímavédelemre hivatkozva erőltette a hagyományos európai energiatermelés leépítését, a gáz- és árampiacot átmenet nélkül liberalizálta. Emellett, amikor már tavaly érzékelhetőek voltak a válság előjelei - mert a tározói szint rekordalacsony volt, a kereslet erősödött, a kínálat csökkent, a hosszú távú gázszerződések pedig kifutóban voltak - akkor Brüsszel fél éven keresztül semmit nem tett, az Európát nyersanyaggal ellátó partnerekkel érdemi egyeztetést nem folytatott.

Az Európai Bizottság javaslata most az európai uniós kibocsájtáskereskedelmi rendszert (ETS) ki akarja terjeszteni a közúti közlekedésre, az autókra, a középületekre és a családi házakra és a fogyasztókra is.

Ez azt jelentené, hogy Brüsszel megadóztatná az emberek lakásait és autóit, ahelyett, hogy érvényesítené a szennyező fizet elvét, és a multinacionális vállalatokkal fizettetné meg a környezetszennyezés költségeit.

A földgáz ára az európai piacokon egy év alatt 400 százalékkal, míg a villamosenergia ára 80-100 százalékkal nőtt, és Magyarországon kívül minden európai országban emelkedett a rezsi ára.

Magyarországon a legalacsonyabb a gáz és a villany lakossági ára. A lakossági fogyasztók esetében Budapesten egy kilowattóra áram ára 10 euró, Bécsben ennek több mint kétszeresét, Berlinben pedig majdnem három és félszerszeresét kell fizetni. A gáz egységára a magyar fővárosban 2,87 euró, Bécsben háromszor ennyit, Berlinben több mint dupláját fizetik a fogyasztók, míg Svédországban nyolcszor ennyit kell fizetni a gázért.

Ha a baloldal által is erőltetett piaci árakat vezetné be a kormány, akkor egy átlagos magyar család 386 ezer forinttal fizetne többet évente, mint most, amikor a nemzetközi áramár 40 százalékát és a gáz piaci árának 30 százalékát fizetik a fogyasztók.

A baloldali kormányok a multinacionális cégek és a nagy energiacégek pártján álltak a magyar fogyasztókkal szemben, 2002 és a 2010 között 15-ször adtak engedélyt az áram és a gáz árának emelésére. A gáz ára így 206 százalékkal, áramé pedig 97 százalékkal emelkedett, míg az elmúlt 8 évben a rezsiköltségek nem nőttek, hanem csökkentek.

(kormany.hu)