Orbán Viktor a találkozó után a közmédiának adott interjújában emlékeztetett, európai tárgyalássorozatának harmadik állomásaként, Berlin és Róma után érkezett Párizsba. Magyarország adja az unió soros elnökségét, ezért két témát érintettek: a francia-magyar kétoldalú kapcsolatokat, illetve az EU következő fél évét – mondta.
"Berlin, Róma után itt is megkötöttük a megegyezést, megkaptuk a jóváhagyást, hogy a következő fél év Európában a magyar elnökség alatt az európai gazdaság versenyképességének javításáról szóljon" - jelentette be.
Beszámolója szerint szót ejtettek a Nyugat-Balkán bővítéséről is. A Nyugat-Balkánon tizenöt éve várnak országok arra, hogy belépjenek az unióba, "ez helytelen, rossz, talán megalázó is" – értékelt. Elsöprő többségben vannak azok az országok, amelyek a Nyugat-Balkán országait minél hamarabb szeretnék az Európai Unión belül látni, ideértve Szerbiát is, Magyarország dolgozni fog ezért a következő időszakban – közölte.
Kitért arra is, hogy a találkozó során szóba került a háború kérdése is, itt azonban a vélemények jelentősen eltérnek egymástól. "Világossá tettem az elnök előtt, hogy Magyarország nem foglalkozik sem Ukrajnával, sem Oroszországgal, Magyarország a békével foglalkozik" – fogalmazott. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország nem egyik vagy másik ország ellen van, hanem a háború ellen. A háborút akarjuk megállítani, ezért számunkra a legfontosabb célkitűzés, hogy minél hamarabb tűzszünet legyen és ne haljon meg több ember - emelte ki.
Megosztom